Olvasó-társ

Könyvforgatók

A HUNRA interjúsorozata az olvasásról olyan személyekkel, akiknek a gondolatai az olvasásról véleményformáló hatásúak.

Várszegi Asztrik

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot kérdeztük olvasási szokásairól. Várszegi Asztrik 1985-től a pannonhalmi főmonostor perjele. ELTE-n 1997-ben megszerezte a PhD-fokozatot is. Disszertációjának címe: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát (1929–1950). 1989 márciusától 1990 júliusáig a Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint az Esztergomi főegyházmegye püspöki helynöke volt. 1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választották.

HUNRA: Köszönöm, hogy ebben a sűrű időszakban szakít ránk időt, és beszél nekünk kicsit az olvasási szokásairól, az olvasóvá nevelődés folyamatáról, és hogy mire emlékszik, mi volt az első könyvvel kapcsolatos élménye?

Várszegi Asztrik: Édesanyám, nagyanyám sokat olvasott nekem mesét, főképp lefekvés előtt.
 
HUNRA: Úgy tűnik, a gyerekkori esti, elalvás előtti meseolvasások kulcsmozzanatok az olvasóvá nevelődésben. Arra esetleg emlékszik, melyik volt az első mesekönyve?

Várszegi Asztrik: A Magyar népmesékre emlékszem, a Grimm-mesékre, Révész Amadé Hol volt, hol nem volt… könyvére és a Mazáj apó és a nyulak c. orosz mesekönyvre.

HUNRA: Mazáj apó, igen, Nyekraszov tréfás verses elbeszélése, ahol az öreg, örökké vidám apó meséli el vadászkalandjait. A második részben Mazáj apó a csónakján megmenti a nyulakat a tavaszi áradás elől, gyógyítgatja őket. Ez a szeretetteljes gyengédség minden kisgyereket és felnőttet egyaránt magával ragad. Főapát úrnak eszébe jut, hogy melyik volt az a könyv, vagy melyek voltak azok, amelyekre úgy emlékszik, hogy mély benyomást tettek Önre?

Várszegi Asztrik: Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regénye volt az leginkább, amelyikre így emlékszem. Maga a történelem, Vicuska és Gergő szerelme, Eger ostroma, mind még a mai napig itt él az emlékezetemben.

HUNRA: Ahogy beszélgetek ezekről a kérdésekről, bevallom, meglepődve tapasztalom, hogy az Egri csillagok mennyi emberre tett valódi mély benyomást. Sok vita van arról, hogy miket is kellene olvasnia a gyerekeknek, hogy rendszeresen olvasó emberekké váljanak, és gyakran a modernekre helyezik a hangsúlyokat, mondván: kortárs írók történeteit olvastassuk, mert az közel van a gyerekek világához. Ön mit gondol erről, hogyan válik valaki olvasó emberré? Számítanak ezek a kérdések? Ön hogyan vált olvasó emberré?

Várszegi Asztrik: A közvetlen családomban mindenki olvasott. Természetes dolog volt az olvasás. Irányították is, hogy a koromnak megfelelő, nekem való könyveket kapjam meg. Édesanyám városi könyvtáros volt.

HUNRA: Köszönöm, ez kulcsgondolat: az életkornak megfelelő irodalom olvastatása. Ez gondolom, nem csak életkort jelent, hanem az olvasottak során való éréshez igazított könyvek közti kalandozást. Manapság mennyire engedheti meg magának ezeket a kalandozásokat? Mostanában is van ideje ilyen sokat olvasni?

Várszegi Asztrik: Sajnos, azt kell, hogy mondjam, inkább csak ritkán, kedvtelésből, szabadon. Hivatásomnál fogva valamire mindig készülök, és erre készülve szinte mindig kell valamit olvasnom.

HUNRA: Mindezek mellett vagy ellenére, aki hivatásból sokat, sokfélét olvas, hogyan tudná azt fogalmazni, hogy mit jelent Önnek az olvasás?

Várszegi Asztrik: Természetes közeg és állapot. Könyvből élő ember vagyok. Ha nem olvashatok, hiányérzetem van.

HUNRA: „Könyvből élő ember”, ezt így még nem hallottam, de egészen megragadó ez a képi gondolat számomra. Köszönöm. Ezt magammal is viszem az ünnepekre. Melyik az a könyv, amelyik az utóbbi időkben ilyen élményt szerzett Önnek?

Várszegi Asztrik: Gerhard Lohfink az ismert német bibliatudós A Názáreti Jézus című művében, arra próbál választ adni, ki volt Jézus, mitől volt különleges, hiszen akkoriban sok próféta volt. Mi tette őt egyedivé? Csodatevő volt vagy gyógyító, vagy talán egy bölcs rabbi, vagy egy forradalmár? A másik, mostanában olvasott könyv Joachim Bauer Miért érzem azt, amit te? Ösztönös kommunikáció és a tükörneuronok titka c. munkája, és természetesen rendszeresen olvasok folyóiratokat.

HUNRA: Úgy veszem észre, egyre többen érdeklődnek az érzelmi intelligencia iránt, annak nevelésben, nevelődésben játszott szerepe iránt, hogy hogyan is működtetik ezek a mindennapi kommunikációnkat. Ez a könyv talán most az ünnepek alatt sokak karácsonyfája alá bekerül. Egy utolsó kérdés még: melyik a kedvenc könyve, könyvei, amit ajánlana másnak is elolvasásra?

Várszegi Asztrik: Ismernem kellene a személyt, akinek könyvet ajánlok. Amúgy számos könyvet tudnék ajánlani.

HUNRA: Köszönöm a beszélgetést és az elhangzott könyvajánlásokat is. Áldott karácsonyt kívánunk a Magyar Olvasástársaság nevében.

Szerkesztő: Juhász Valéria