2010. 06. 17.

Könyvkelengye Sepsiszentgyörgyön

Régóta tudjuk, hogy az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Ennek megfelelően Sepsiszentgyörgyön az újszülötteket ajnádékozzák meg könyvekkel, olvasási útmutatóval és könyvtári belépővel. A megyei könyvtár és a polgármesteri hivatal támogatásával folyó, Könyvkelengye nevű akcióról itt olvashatnak bővebben:
http://multikult.transindex.ro/?hir=2534

2010. 06. 07.

Meseszolgálat és könyvbatyu

Önkéntes Olvasó-társak Kaposváron

Hátrányos helyzetű gyerekeknek olvastak fel meséket önkéntes egyetemisták két hónapon át Kaposváron. A kísérleti program olyan sikeres volt, hogy a Magyar Olvasástársaság országos mozgalommá bővítené az ingyenes meseszolgálatot.

Aki mese nélkül nő föl, élményektől esik el
Kis Péter

Egyszer volt, hol nem volt – a Magyar Olvasástársaság szerint egyre ritkábban csendül fel ez a mondat a kisgyermekes családokban, mind kevesebb szülő fordít időt, energiát a mesélésre, s arra, hogy megismertesse, megszerettesse csemetéjével a könyvet, az olvasást.

– A magyar lakosság alig negyven százaléka olvas el évente legalább egy könyvet. A hátrányos helyzetű családokban élőknél pedig egészen tragikus a helyzet, jó, ha öt százalékuk felüt évente egyet. Ezekből az adatokból pedigmár következtethetünk a bölcsődés, óvodás és kisiskolás gyerekek otthoni könyvélményeire – mondja Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke, majd hozzáfűzi: – Élményektől esnek el a képeskönyvek, esti mesék nélkül felcseperedő gyerekek, ez pedig befolyásolja személyiségük, intelligenciájuk fejlődését, s persze azt, hogy később, kamaszként, felnőttként milyen lesz kapcsolatuk a betűk világával.

A kedvezőtlen folyamatokon sajátos módon javítana a Magyar Olvasástársaság. Kidolgoztak egy kísérleti, leginkább felolvasó- vagy meseszolgálatnak nevezhető programot, hogy minél több gyerekhez juttassák el az olvasás élményét. A hivatalosan Olvasó-társ elnevezésű projektet pedig már ki is próbálták: önkéntes egyetemisták két hónapon át hetente egyszer meséket olvastak fel Kaposváron hátrányos helyzetű, főként roma származású gyerekeknek.

– Eredetileg azt terveztük, hogy a kiválasztott családokat otthonukban keresik fel önkénteseink. Csakhogy kiderült, feszélyezné a szülőket, de még a gyerekeket is az, ha vendégeik szembesülnének szegénységükkel. Emiatt végül úgy döntöttünk, inkább egy könyvtárban tartjuk a felolvasásokat – eleveníti fel az első tapasztalatokat Gombos Péter, a mintaprogram helyi vezetője, a Kaposvári Egyetem tanára, az olvasástársaság alelnöke.

A kezdeti nehézségek után azonban hamar kiderült, hogy életképes az országban egyedülállónak számító program. Az érintett szülők – noha többségük alacsony végzettségű, munkanélküli, és megélhetési gondokkal küzd –nyitottak voltak, támogatták, hogy gyermekeik részt vegyenek a felolvasásokon. Ezt jelzi az is: az induláskor hat, 4 és 12 év közötti gyerek alkotta a hallgatóságot, de két hónap alatt csupán egyikük „morzsolódott le” – ő is csak azért, mert elköltöztek. Ezzel szemben volt példa arra, hogy nőtt a résztvevők száma: az egyik kisfiú egy rokonát csábította el a felolvasásra, miután meggyőzte arról, hogy „tök jó mesét hallgatni.” Gombos Péter szerint mindez különösen annak tükrében számít nagy sikernek, hogy az érintett családokban szinte egyáltalán nem olvasnak.

– Már az első foglalkozáson kiderült, hogy a gyerekek ritkán, legfeljebb az iskolában, óvodában hallottak, olvastak mesét, mégis végig feszülten figyeltek, érdeklődtek, kérdeztek, lekötötte őket a felolvasás. Később a nagyobbak már maguk kérték, hadd olvassanak fel ők is a többieknek. Talán ennél ismeglepőbb volt az, hogy még véget sem ért a program, de már szinte könyörögtek a gyerekek és az anyukák, hogy tegyük állandóvá a felolvasásokat – meséliVargaMárta, az egyik önkéntes. – Tény viszont az is, hogy hiába készültünk például Lázár Ervin-mesékkel, a gyerekeket egész más érdekelte. Még a tíz-tizenkét évesek is inkább a képes leporellókat nézegették, és gyakorta kértek rajzfilmekből ismert történeteket.

A kaposvári sikerek nyomán a Magyar Olvasástársaság már azt tervezi, hogy országos mozgalommá bővíti a meseszolgálatot.Mint azt Győri Jánostólmegtudjuk, szeptembertől az SOS Magyarország Gyermekfaluban élő gyerekeknek olvasnak fel rendszeresen önkénteseik. (Itt egyébként egy másik, Könyvbatyunak elnevezett programot is indítanak. A gyermekfaluból kikerülő, nagykorú fiatalokat ajándékozzák meg könyvekkel egyfajta útravalóként.) Ezzel egy időben elkezdik szervezni a felolvasó-szolgálat országos „hálózatát”: egyetemekről, főiskolákról várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik részt vennének az önkéntes munkában. A védőnői szolgálatok, a családsegítő központok segítségével keresnék fel az adott város, község hátrányos helyzetű családjait, hogy felajánlják nekik: elviszik hozzájuk az olvasás élményét.

Boda András Zalaegerszeg

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. június 7. (http://nol.hu/lap/kult/20100607-meseszolgalat_es_konyvbatyu)


2010. 06. 01.

Olvasó-társ konferencia Kaposváron

Nagyszerű hangulatban, élénk médiaérdeklődés mellett zajlott Kaposváron 2010. május 29-én az Olvasó-társ konferencia. A Magyar Olvasástársaság, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara és a Bay Zoltán Egyesület közös rendezvénye minden szempontból sikeres volt. Nagy Attila előadásában adatokkal, érvekkel bizonyította a hasonló programok jelentőségét, szükségességét. Kövérné Nagyházi Bernadett az illiteráció problémájáról szólt, feltárva a hátrányos helyzet gyökereit, bemutatva Nemesné Kis Szilvia és Sajtosné Csendes Gyöngyi legújabb, hallatlanul érdekes kutatásait is. Imre Angéla az Olvasó-társ megszületéséről és hasonló kezdeményezésekről számolt be, Gombos Péter pedig az Olvasó-társ kaposvári kipróbálásának körülményeit mutatta be. A konferencia legnépszerűbb előadói azonban maguk a programban résztvevő hallgatók voltak (Haraszti Ágnes, Szarka Viktória és Varga Márta), akik őszintén, élményszerűen meséltek a megélt tapasztalatokról, a megvalósult vagy épp másképp sikerült elképzelésekről. 

   

Az előadás után hosszasan folyt még a beszélgetés, sok kérdést tettek fel az újságírók és a a résztvevők is.
Az esemény szünetében a Kélohim együttes beás nyelven előadott dala színesítette a szakmai programot, mely minden szempontból sikeresnek minősíthető.

A konferencia támogatói voltak:
Esélyek Háza KaposvárKaposvári Egyetem Pedagógiai KarMiniszterelnöki Hivatal

Fővédnök: Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke

   

Hírek, beszámolók a konferenciáról itt olvashatók, hallgathatók:

 

2010. 05. 30.

Gyászol a gyermekirodalom – meghalt Békés Pál

Pótolhatatlan veszteség érte a magyar gyermekirodalmat. Ha valamikor, most vállalhatjuk ezt a jelzőt, mert azt az űrt, mely Békés Pál után maradt, egy ember (de talán kettő, három sem) biztosan nem tudja majd betölteni. Mindenekelőtt remek író volt, felnőtt- és gyermekkönyvei egyaránt a kortárs irodalom legjelesebbjei közé emelték. Kiváló fordító volt, az Adrian Mole egy-egy mondata szinte észrevétlenül épült be a tudatunkba, gyakran idéztük, idézzük Sue Townsendet, pontosabban Békés Pált.

Nagyszerű szervező volt. A Nagy Könyv, melyet ő hozott hazánkba, hihetetlenül fontos időszakban irányította vissza a figyelmet az olvasáskultúrára. A mozgalom főszervezőjeként arról is nyíltan beszélt, hogy igen, voltak itt hibák, és hát valószínűleg nem is ezeket a könyveket szeretjük legjobban. Őszinte volt, éles szemű kritikus – még saját magával szemben is.

Az IBBY elnökeként végzett munkáját talán csak legközelebbi munkatársai tudták, tudják igazán értékelni, mert soha nem állt ki a mellét verni azzal, mit tett vagy tesz éppen. De az e területet figyelők tudták: amibe belefog, az rendben lesz, az jó lesz. Pedig ellenszélben dolgozott, egyik fő elszenvedője volt a kortárs magyar gyermekirodalommal kapcsolatos közönynek, el nem ismertségnek. S hogy az elmúlt négy-öt évben már javult a helyzet, az neki is köszönhető.

Nehéz, nagyon nehéz őt elengedni. Nehéz, alighanem lehetlen dolog lesz őt pótolni.

A Félőlény
egy mondatán akadt meg a szemem:

„És valamennyien hazavárják őt, reménykednek, hogy megmenti a könyvtárat, és megmenti őket.”

2010. 06. 25.

A népmese napja 2010 – felhívás

Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. A társadalmi változások révén a népmesék hagyományos útja – mellyel a hallgatóhoz juthatott – egyre szűkebb lett, azzal fenyegetve, hogy elvész. Nem a mesék halványodtak, hanem a valódi találkozások. A változásokra válaszul nagyjaink, a mese jelentőségét és a helyzet súlyosságát mérlegelve, az átörökítés új formáit keresték. Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. A jó 100 esztendő elmúltával is csorbítatlanok érdemei. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, az Ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket.

A népmesék nem egy letűnt világ nyomai, hanem elődeink ránk örökített bölcsességének gyöngyszemei. „Szerencséd, hogy öreganyádnak/öregapádnak szólítottál”. A mese a lelki rokonunk, a bölcs és tapasztalt öregapánk és öreganyánk, aki a kellő időben tanáccsal és segítséggel látja el a tisztelettel és nyitott szívvel feléje forduló hallgatót. A népmesék kincsestárában tudást és erőt kap kis és nagy küzdelmeihez az, aki megdolgozik érte. A mese reményt és erőt adó, csodával meglocsolt szigorú tanítónk, aki mindig azt mutatja meg magából, amire épp szükségünk van. Akárcsak régen, ma is öreg és fiatal, küzdő és pihenő mást hall meg a meséből, és másra használja. Ez a mindent járó malmocska a nyitott szemre, fülre, szívre vár.

A mese maga a kincs, de az út is, amelyen eljutunk hozzá. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesemondó és a hallgatók között egy különleges, varázslatos kapcsolat jön létre, ahol a közönség közbeszólásaival alakíthatja a mese folyamatát, mégis: soha nem térhet le a mesei szabályok ösvényéről. A mesei nyelv ismerete az összetartozás élményével ajándékozza meg a mesét hallgató felnőtteket és gyerekeket. A máig tartó néprajzi gyűjtések lehetőséget adnak, hogy meséinket „újratanuljuk”, s ha megismertük őket, visszahelyezzük a mindennapi életünkbe, ahol gyerekeinkkel együtt megtaláljuk a boszorkányok, királyok és szegény legények között önmagunkat. A népmese hatalmas ereje, mind a mai napig elsősorban a szóbeliségben rejlik. Folyamatosan változnak az alkalmak és a forma, ahol a mese újjászülethet, a mondott és hallott népmesék ma is csodatevők.

Nem feledkezhetünk meg a gyermekeknek íródott mesekönyvekről sem. Napjainkban egyre több a színvonalas, tartalmában és látványában is „gyermekbarát” mesekönyv. E könyvek nézegetése, együtt olvasgatása elengedhetetlen a gyerekek egészséges, kulturális fejlődéséhez, az embercsemete olvasóvá neveléséhez és az olvasó Emberré válásához.

Benedek Elek születésnapját az idei évben is számos határon túli vendéggel ünnepeljük.

Hagyományteremtő szándékkal megkezdjük egy-egy kiválasztott népcsoport, nemzetiség kiemelt bemutatását. A 2010-es rendezvény vendége a Drávaszög és a hazánkban élő horvát nemzetiség.

Felkérjük az iskolák, könyvtárak, közintézmények vezetőit és elhivatott munkatársait, valamint a családok apraját-nagyját, hogy forduljanak ezen alkalomból a mesék felé. Mondjuk, hallgassuk, olvassuk és játsszuk, éljük a mesét! Áldozzunk időt, teremtsünk alkalmat, hogy örökéletű meséink hangján megszólalhasson a múlt és jelen bölcsessége, a csodák nevetéssel, bátorsággal és erővel tölthessenek el! Szólaljon meg a mese a maga hangján, hogy gazdagodhassunk tudással, egészséggel és csodatevő örömmel!

Ebben az évben a Magyar Olvasástársaság „A családi olvasás éve” jegyében ünnepli A népmese napját. A mese, amelynek közösségteremtő ereje vitathatatlan, a család életében varázseszköz, gyermekeink szemébe nézve vagy könyv fölött összebújva egyaránt.

A csatlakozási szándékot és tervezett rendezvény rövid leírását kérjük, küldje el a következő Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, hogy regisztrálhassuk, majd a www.hunra.hu honlapon mindenki számára elérhetővé tegyük.

A népmese napja, VI. Országos népmese konferencia helyszíne Százhalombatta, a rendezvény társszervezője a Hamvas Béla Városi Könyvtár.

2010. július 1-től, programunk részleteiről minden tudnivalót megtalál honlapunkon: www.hunra.hu, valamint a www.hbvk.hu népmese menüpontban.

2010. 05. 10.

Maria Larsson előadás

Kedves Kollégák!

Az Országos Széchényi Könyvtár – Könyvtári Intézet 4 alkalomból álló olvasásfejlesztési sorozatának keretében
2010. június 9-én  (szerdán) 10 órai kezdettel

Maria Larsson
előadására kerül sor, melynek címe:
Az olvasásfejlesztés helyzete Svédországban: gyakorlati példák hátrányos helyzetűekkel és gyerekekkel való foglalkozásokhoz

Helyszín: az OSZK VI. emeleti díszterme
Az előadás magyarul hangzik el.

Moderátor: Péterfi Rita szociológus

További részletek a csatolt meghívóban.
Kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék a
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen vagy a 06-1/22-43-700/379-es telefonszámon.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A programsorozat következő előadója 2010. október 13-án a Németországból érkező Kristin Wardetzky lesz.

Az előadások a Társadalmi Megújulás Operatív Programja 3.2.4-08/2-2009-0002 „Tudásdepo-Express” támogatásával valósulnak meg.

2010. 05. 09.

Olvasáskonferencia és anyanyelvi kurzus

A XXXIV. Békés-tarhosi Zenei Napok programsorozat keretében két színvonalas konferencián is részt vehetnek az érdeklődők. Június 29–30-án olvasáskonferenciát, június 30-tól július 2-ig pedig „Szép magyar beszéd” anyanyelvi kurzust tartanak a szervezők.
A részletes programokról később beszámolunk a honlapunkon.

2010. 05. 12.

Az elmúlt tíz év legjobb gyerekkönyvei

A Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár első napján hirdették ki annak az 50 könyvnek a címét, melyek felkerültek az elmúlt tíz év legjobb gyermekkönyveinek listájára. A rangsor húsz szakmai szervezet, köztük a Magyar Olvasástársaság ajánlása alapján jött létre. A mi listánk ez volt:

Szerző Cím
Bagossy László A sötétben látó tündér
Balázs Ágnes Andersen avagy A  mesék meséje
Banyó Péter, Csányi Dóra, Edinger Katalin, Kovács Eszter (szerk.) Friss tinta
Bartos Erika Anna, Peti és Gergő (sorozat)
Békés Pál A Bölcs Hiánypótló
Békés Pál Lomtalanítás a Fehérlófia utcában
Berg Judit Rumini
Berg Judit Rumini Zúzmaragyarmaton
Berg Judit Rumini és a négy jogar
Berg Judit Micsoda idő
Boldizsár Ildikó Boszorkányos mesék
Boldizsár Ildikó Királylány születik
Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók
Budai Ilona Székely mese-beszéd
Czigány Zoltán Csoda és Kósza
Cs. Szabó István Lok sziget tündére
Darvasi László Trapiti
Finy Petra A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány
Fráter Zoltán Mesék az Operaházból
Háy János Alfabéta és a negyvennégy rabló
Jakabosné Kovács Judit Kerekítő
Kamarás István Kalamona Kalamajka
Kántor Péter Kétszáz lépcső fel és le
Kiss Attila Altináj, Medveszív
Kiss Márta A sziklavirág
Kiss Ottó Csillagszedő Márió
Kiss Ottó Emese almája
Kiss Ottó A nagypapa távcsöve
Kiss Ottó A terepasztal lovagjai
Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén
Kukorelly Endre Samunadrág
Lackfi János Kövér Lajos aranykeze
Lackfi János A buta felnőtt
Lackfi János – Vörös István Apám kakasa
Lajta Erika Királylány a talpán
Lugosi Viktória Hümmögő
Miklya Zsolt Pityu azt mondja
Mikó Csaba Tükörváros titka
Nádori Lídia Sárkány a lépcsőházban
Ördögh Ottó Zsákmese
összegyüjt: Rigó Béla Kinőttelek
Péterfy Gergely Misikönyv
Scheer Katalin Nefelé
Schein Gábor Irijam és Jonibe
Szegedi Katalin Álomcirkusz
Szilágyi Ákos  Cet ecetben
Tótfalusi István Meseország lakói
Tóth Krisztina Állatságok
Valentin Andrea Palóc mese-beszéd
Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen

További rangsorok:

Szakma listája: http://egyszervolt.hu/gyerekkonyv-szavazas2010/index.php?statikus=1

Közönséglista: http://egyszervolt.hu/gyerekkonyv-szavazas2010/index.php?statikus=5

„Abszolút” lista: http://egyszervolt.hu/gyerekkonyv-szavazas2010/index.php?statikus=2

2010. 05. 06.

Idén is „Olvassunk együtt!” Kaposváron

Miért fontos az olvasás? Csukás István szerint azért, mert „aki nem olvas, annak üres marad a feje”.

Az „Olvassunk együtt!” vetélkedősorozat a Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatán 2006-ban indult, mostanra regionális, többfordulós levelezős versennyé nőtte ki magát. A 4–5. évfolyamos tanulók a tanév során csapatokban versenyeznek, és közösen dolgoznak fel három kortárs gyermekirodalmi művet. A tanév végére a legtöbb pontot összegyűjtött csapatok aztán személyesen vesznek részt a májusi döntőn, ahol a zsűriben kortárs írókkal és fordítókkal is találkozhatnak a gyerekek.

2010. 05. 05.

Hátrányos helyzetű gyerekek olvasáskultúrájának fejlesztése

2010. május 18-án 13 órakor kerül megrendezésre
a XVIII.ker. Önkormányzat, a  HUNRA a SINOSZ, A Vakok és Gyengéglátók Közép-Magyarországi Egyesületének közös szervezésében a
Hátrányos helyzetű gyerekek olvasáskultúrájának fejlesztése
című szakmai találkozó.

Előadók:
Kárpáti Árpád Zoltán, a SINOSZ alelnöke
Lélekutazás – jelnyelven

Dr. Vraukóné Lukács Ilona, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár könyvtáros, Nyíregyháza
A család mint az olvasóvá nevelés színtere – avagy kit is kell valójában olvasóvá nevelni?

Dr. Gordon Győri János egyetemi docens, a Magyar Olvasástársaság Elnöke
Kudarok és sikerek a hátrányos helyzetű gyerekek literációs fejlesztésében

Helyszín:
Rózsa Művelődési Ház (1181 Budapest, Városház u. 1-3.)

Jelentkezés:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (május 17-ig)

A rendezvényre minden érdeklődőt szerettel várunk!

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 794 vendég és 0 tag böngészi