A fenti címmel nyílt meg január 22-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Vraukóné Lukács Ilona fotókiállítása. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár könyvtárosaként is tevékenykedő, a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett művész az elmúlt években több, a kárpátaljai magyarság helyzetének javítását célzó akció résztvevője, illetve kezdeményezője volt, jelen képek többsége is Kárpátalján készült, a többi pedig Skóciában.

A szépiaeffektussal kezelt fotók témája szinte kizárólag a természet, melyet szokatlan, néhol megdöbbentő szemszögből tár elénk a fényképész. Ha itt-ott felbukkan is az ember, csak mint háttérszereplő, a felette álló harmonikus egész része jelenik meg. A fotókat a Norvégiában élő magyar költő, a Magyar Kultúra Lovagja, a kárpátaljai magyarságért szintén sokat tevő Kovács katáng Ferenc illusztrálta verseivel. Talán ez elsőre furcsán hangzik, de a kiállítást megtekintő látogató rögtön szembesül vele, hogy szöveg és kép viszonya itt nem olyan egyértelmű, mint általában. Ugyanis itt nem a szövegnek van szüksége vizuális mankóra: Kovács katáng Ferenc versei a képek mélységét, az általuk megjelenített végtelenséget, időtlenséget oldják szavakba, ha lehet még tökéletesebb harmóniát hozva létre. Aki megtekinti ezt a kiállítást, mindenképpen egy különleges élménnyel lesz gazdagabb, szívből ajánlom mindenkinek, aki akár csak egy kicsit is érdeklődik a fényképészet, és/vagy az irodalom iránt.

Időpont: 2009. november 14. szombat, 13:15h.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület, VI. emeleti előadóterem

Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint

13.15-kor a közgyűlésen a jelenlévők száma a szükséges kétharmadot nem érte el, azaz a közgyűlés nem volt határozatképes, így a kezdés időpontja 13.45 percre változott. A másodjára összehívott közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes. Ebben az esetben a határozathoz szükséges szavazati arány a jelenlévők kétharmados többsége.

Mit gondol, vajon melyik kis erdélyi, vagy felvidéki faluban él a Kárpát-medence legigézőbb magyar versmondója? Vajon melyik vajdasági városkában jár iskolába egy ismeretlen fiatal mesemondó, aki a legszebb magyar történeteket osztja meg hallgatóságával?

Segítsen megkeresni őket! A Kárpát-medence legnagyobb magyar vers- és prózamondóversenyét szervező társaság idén is keresi azokat a fiatalokat és idősebbeket a Kárpát-medence valamennyi magyarok lakta településéről, akik szeretnek verset, mesét, prózát mondani, s tudásukat szeretnék akár az egész magyarsággal megosztani. Hamarosan elkezdődnek a IX. Csengey Dénes Kárpát-medencei Vers- és Prózamondó Verseny meghallgatásai (elődöntői) az erdélyi, felvidéki, vajdasági városokban, melyekre a szervezők folyamatosan várják a te hetséges fiatalokat, idősebb versmondókat! 

Ne féljen a korától! Egy korábbi verseny legfiatalabb döntőse 15 éves volt, a legidősebb a hetvenen is túl...

Ismerje meg a részleteket, olvassa el a verseny kiírását weboldalunkon! 

Jövőre egymilliárd forint állami támogatással bővül a hazai, idén eddig recessziót mutató könyvpiac – jelentették be tegnap a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA), miután a szervezetet irányító főbizottság döntött az úgynevezett Márai-program beindításáról. Harsányi László, a testület elnöke hangsúlyozta, a hazai könyvkultúra majd' minden szereplője nyer az évente ismétlődő programmal. A döntés szerint a hazai és határon túli magyar könyvkiadók az elmúlt három évben elkészült köteteikkel pályázhatnak az NKA-nál, ahol a könyvtári szakkollégium által létrehozott szakértői testület kiválaszt ezer címet. E listáról rendelhet tetszés szerint az előre kijelölt mintegy hatszáz nyilvános könyvtár (ez a hazai könyvtári hálózat fele). A listát fokozatosan frissítik, hogy a könyvtárlátogatók az új műveket ismerhessék meg. Har sányi leszögezte: nem a könyvtáraknak járó eddigi könyvbeszerzési támogatásokat akarják kiváltani, a bibliotékákat fenntartók erre tekintettel nem csökkenthetik eddigi kereteiket. A hazai könyvtári hálózat jelenleg mintegy hatmilliárd forintot költ dokumentumok beszerzésére, ebből több mint hárommilliárd megy el könyvekre. Ez azt jelenti – ha az összeg valóban nem csökken –, hogy a Márai-program révén évente harmadával növekedhet a látogatókra költött összeg, ennyivel több könyv lesz a bibliotékákban. Az új mecenatúra a kortárs magyar szépirodalmat, ismeretterjesztő- tudományos és szakkönyveket, gyerek- és ifjúsági műveket részesíti előnyben. Népszerű szórakoztató könyveket, lektűröket és tankönyveket nem fognak fölvenni a listára.

– Kommentár a Könyvtáros.com-on