Hírek

2012 01 márc

2012. 03. 01.

A Magyar Olvasástársaság észrevételei, javaslatai a NAT 2012. tervezetéhez

Részletek: Kategória: Hírek; Módosítás: 2012. március 01. csütörtök, 21:24; Megjelent: 2012. március 01. csütörtök, 21:08; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3742

Az általunk legfontosabbnak ítélt témák

1.) Az olvasás jelentősége. GDP és szövegértés összefüggése, illetve a rosszul olvasók gyenge továbbtanulási, valamint munkavállalói esélyei.
2.) Az olvasás kulcskompetencia. Az olvasásfejlesztés össztantárgyi feladat.
3.) A szabadon választható „közös olvasmányok” arányának emelése a motivációs bázis, az érdekeltség erősítését szolgálja.
4.) Család és iskola szorosabb együttműködése.

A korábbi hasonló jellegű dokumentumokhoz viszonyítva, az általunk megismert szövegben jóval nagyobb szerepet kapnak az egyetemes európai értékek, a nemzettudat, a család, a klasszikus magyar irodalom, valamint az anyanyelvi kommunikáció. Ezekkel a tendenciaszerű változásokkal teljes mértékben egyetértünk. Néhány ponton azonban kiegészítések megfogalmazását javasoljuk.
A NAT szövegben jól érzékelhetően gondosan kerülték az olvasás és írás szavakat, helyette következetesen a kommunikációt használják. Egyetértéssel fogadjuk a megfogalmazók tiszteletreméltó szándékát: a központi gondolatok egyike kiemelten az anyanyelvi kommunikáció, a beszédértés, a beszédprodukció, az írás, a szövegértő olvasás és a gondolkodás együttes fejlesztése. Véleményünk, kiegészítő megjegyzésünk értelmében félreérthető, egyoldalú megoldásokhoz vezet, ha csupán az átfogó kommunikáció fogalmával operálunk. Nagyon pontosan néven kell nevezni az előző mondatban felsorolt elemeket. (A hétköznapi életben ráadásul a kommunikáció szó leggyakrabban a szóbeliséghez kötődik.) A szóbeliségben megjelenő nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze éppen az írásbeliség, nevezetesen az írás és a szövegértő olvasás tudatos fejlesztése.
Az iskolában a tanulás máig legfontosabb eszköze a szövegértő olvasás mind nyomtatott, mind képernyős forrásból. (Természetesen nem tagadjuk a hallás utáni, illetve a rajzok „leolvasása” vagy az egyszerű utánzás révén zajló tanulás jelentőségét sem.) Az általában vett kommunikáció hatékonysága, pontossága nehezen mérhető. Ezért az IEA-, a PIRLS- és a PISA-vizsgálatokban sem a „kommunikációt”, hanem leginkább a szövegértést vizsgálták, vizsgálják. Ráadásul mind a matematika, mind a természettudományos, mind a digitális írásbeliség szintjét felderítő feladatok megoldásához elsőként hatékonyan olvasni, majd értelmezni és reflektálni kell, s a válaszokat ugyancsak írásban várják!
Az elmúlt évtizedekben a magyar közoktatás kritikája jelentős mértékben ezekre a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokra épülhetett. Kiss Árpádnak köszönhető, hogy a volt szocialista tábor országaiból elsőként és egyedül Magyarország vett részt az 1970-ben szervezett IEA-vizsgálatokban. Még 2000-ben sem volt sokkal jobb a helyzet, hiszen a PISA 2000-es felmérésében rajtunk kívül csak a csehek, a lengyelek és a lettek vettek részt. Ilyen jellegű szakmai együttműködésünk, jelenlétünk bizonyára folyamatosan érezteti hatását, erősíti nemzetközi elfogadottságunk mértékét. Jó okunk van annak feltételezésére, hogy az Audi és a Mercedes típusú hatalmas német beruházások a hazai PISA-adatok hiányában nem Magyarországon valósultak volna meg. Reményeink szerint a közeli jövőben a fenti összefüggés még nyilvánvalóbbá válhat mind a javuló kutatási eredmények, mind a gazdaságpolitikai lépések szintjén.

Bővebben: A Magyar Olvasástársaság észrevételei, javaslatai a NAT 2012. tervezetéhez Hozzászólás

2012 20 febr

2012. 02. 20.

A kortárs gyermekirodalom és médiumai

Részletek: Kategória: Hírek; Módosítás: 2012. február 20. hétfő, 23:18; Megjelent: 2012. január 10. kedd, 00:35; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3354

A KORTÁRS GYERMEKIRODALOM ÉS MÉDIUMAI

K O N F E R E N C I A F E L H Í V Á S

Az ELTE TÓK Kortárs gyermekirodalom kutatóműhelye konferenciát hirdet és szervez A kortárs gyermekirodalom és médiumai témakörben azzal a céllal, hogy szakmai fórumot teremtsen azon intézményen belüli és kívüli törekvések számára, amelyek a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák egyrészt a gyerek olvasókhoz, másrészt az ő olvasás- és befogadáskultúrájukat meghatározó közeg(ek) felé.
A konferencia az irodalom valamennyi médiumának kontextusában kívánja átgondolni a közvetítés lehetséges módjait, ennek érdekében tanszékközi összefogással (Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, kari könyvtár, Vizuális Nevelés Tanszék, Ének-zene Tanszék, Társadalomtudományi Tanszék, ELTE-TÓK HÖK) és a kortárs gyermekirodalom reprezentációjára, megjelentetésére és terjesztésére vállalkozó intézmények, szervezetek és szerveződések bevonásával (Magyar Olvasástársaság, Magyar Gyerekkönyvek Egyesülete, Pozsonyi Pagony, Móra Könyvkiadó) szeretne fórumot teremteni azok számára, akik vállalkoznak az olvasás- és befogadáskultúra átírására, hatással vannak/lehetnek a gyerekek olvasási szokásaira, olvasmányválasztására.
A szervezők abból az optimális feltételezésből indulnak ki, hogy vannak még potenciális irodalomolvasók, és a Gutenberg-galaxis hagyományai integrálhatók a Neumann-galaxisba, csak az olvasmányok megválasztását és feldolgozásuk módját kell a megváltozott igényekhez igazítani. Ennek érdekében várják azon elméleti és gyakorlati szakemberek jelentkezését, akik kutatási eredményeik, ill. gyakorlati tapasztalataik megosztásával, korszerű módszertani technikák bemutatásával hozzá tudnak járulni a pedagógiai praxis innovációjának befolyásolásához.
A konferencián való részvétel – a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló, 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (3) d) pontja alapján – 5 órában beszámítható a hétévenkénti 120 órás pedagógus-továbbképzés teljesítésébe.

A konferencia szervezői az alábbi témákban várják az előadókat:
• SZÖVEG – anyagszerűség, poétikai funkció
• IRODALMI SZÖVEG INTERMEDIÁLIS MÁTRIXBAN – szöveg / betű / zene / illusztráció / mozgókép / könyv / test / mozdulat értelempotenciálja
• OLVASÁS – manipulálhatóság
• AZ OLVASÁS mint szabadidős tevékenység KONTRA (?) más, a szabadidőt nagyban lekötő MÉDIUMOK
• KIADÁS ÉS TERJESZTÉS – kiadók és könyvesboltok bemutatkozása
• KÖNYVTÁRI PROGRAMOK a kortárs gyermekirodalom terjesztésében
• A KORTÁRS GYERMEKIRODALOM FELDOLGOZÁSA – módszertani műhely
• OLVASÓVÁ NEVELÉS KORTÁRS GYERMEKIRODALOMMAL az iskolás kor előtti valamint az iskolás években

A konferencia időpontja: 2012. május 11.
A konferenciához könyvvásár kapcsolódik.
Az absztraktok és a jelentkezés leadásának határidejét meghosszabbítottuk 2012. március 15-re.

Bővebben: A kortárs gyermekirodalom és médiumai Hozzászólás