Agora

2011 02 máj

2011. 05. 02.

Vodkát iszok, de színi nem szíjok

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:35; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:35; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3080

Még ha eddig nem is tette magáévá a lelked ez a Szorokin-fiú, és nem várnád megszállottan, hogy miféle mókát eszelt ki ezúttal, ha nem szidnád magad, hogy miért nem tanultad meg az oroszt rendesen annak idején (most olvashatnád eredetiben), szóval ha egyáltalában semmi közöd nem volt ehhez a lobogó hajú szőke fickóhoz, mostantól lesz.

Kezedben a könyv, a Hóvihar, de a fekete-narancsról most nem a Bugatti Veyron fog eszedbe jutni, inkább egy szamovár; fekete tea narancshéjjal. A lovacskákat az elején még csak sormintának nézed, föl se tűnik, hogy ló esetleg. Aztán majd megszámolod, tényleg ötven.

A mottó Alekszandr Bloktól, utána azt hiszem kettőt lapozok, vissza egyet, ott megint a mottó. Semmi kecmec, Szorokin kivágja az asztalra a vodka és a sós uborka mellé az első mondatot, egy hadonászó, ingerült „De hát értse meg” felszólítást, melyben rögtön az elején benne van a lényeg, a feladat, a cél, a szerezd-meg-az-aranykorsót küldetése. Most éppen egy orvos, Garin akar eljutni gyógyító vakcináival a táskájában Dolgojéba, ahol járvány pusztít, beoltani a „feketekórral” fertőzötteket, erről derül ki a végére, hogy sikerül-e.

A fordító, M. Nagy Miklós megoldásait nem az utolsó harmad közepén, szőrmentén fogom megemlíteni, hanem már itt méltatom. Szorokin egy elfelejtett nyelvről fújja le a port, M. Nagy segít neki. Nemhogy segít, de szaftosan és cifrán, tökéletesen hihetően utánozza, hozza létre azt a közeget, amelyről úgy véljük, hogy Tolsztoj ideje. Csehové. A Dosztojevszkij is elég nyilvánvalóan adja magát: „elég már a megalázottat és megszomorítottat játszani... Nem vagyok megalázott és megszomorított”. Még nem tudjuk, hogy át vagyunk verve, M. Nagy a társtettes vagy bűnsegéd, nehezen tudnám beminősíteni, a bizonyítékok azonban rendelkezésre állnak ilyen szavakkal, mint kicsinyég, kileskelt, ocsúdott, keneszelés, zavarkolódik, ahajt, pirinkók, kiveszekedett, egyenletesen kitartott, félúton nem kifulladó, nem ismétlésekre szorítkozó nyelvi lelemény.

Bővebben: Vodkát iszok, de színi nem szíjok

2011 02 máj

2011. 05. 02.

Kairosz: a belső végtelen

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:32; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:32; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3171

Apokaliptikus vizionárius

Az önmagát Voyti Attilának nevező, közelmúltban feltűnt titokzatos szerző első, Trilégia című regénye, valamint a napokban megjelenő Interim téridő című novelláskötete egészen új dimenziókba vezeti olvasóit. Hogy az álnév kit takar, azt most ne találgassuk. Ám annyi bizonyos, hogy bárki legyen is a szerző, Szepes Mária, Nick Cave és Arthur Rimbaud közeli lélekrokona.

Pokoli víziók a kárhozat előszobájából

Angyalforgatag és zombibál

Veszélyes kalandba keveredik, aki kezébe veszi Voyti Attila Trilégia című kötetét. A megváltatlanság regénye ez a brutális és provokatív, gyönyörű és ordenáré, mocskosan magasztos könyv. Narkotikus víziók és éteri költészet keverednek benne aktuálpolitikai realitással és egyetemes bölcselettel. Egyszerre fennkölt és alpári, bensőségesen szakrális és arcpirítóan profán, néhol obszcén, máskor szemérmesen elhallgató és hiányos szerkesztésű, de igazi, tőrőlmetszett szépirodalom. Vagy inkább mocsokirodalom. Otromba és gonosz, igazi démoni mű, kárhozatírás, a romlás virága. A bűnözés, a politika, a perverz nemiség és alkoholmámor fertőjéből kiemelkedő, majd a pokol legsötétebb bugyraiba visszazuhanó angyali-ördögi költészet.

Az elbeszélés fonalát három, szorosan összefüggő, egymást néha követhetetlenül át- és átszövő, körbecsavarodó, keresztülindázó napló fonja: egy fiú és két apafigura önírása, saját és egymás világainak lerombolása átszerkesztése és újrateremtése (Májpuding és XXX gyertya, Angyalok börtöne, A végítélet naplója). A sorok között elrejtve Parti Nagy Lajos, Vajda János, József Attila, Edith Piaf és még sok más kitüntetett szerző töredékei bújnak meg a körmönfontan blaszfemikus, a hármas szerkezet által szét nem verhetően egységes narratíva által kakofón harmóniába szervezve. Ez a könyv egyszerre nyersen pornográf, brutálisan horrorisztikus és szánalmasan szentimentális.

Bővebben: Kairosz: a belső végtelen

2011 02 máj

2011. 05. 02.

A Kommentár című folyóirat ötéves

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:27; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:27; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2896

A Kommentár című közéleti és kulturális folyóirat ötéves. A jubileumot köszöntő 2011. évi első szám a hagyományos köszöntők, értékelők helyett ötven – a konzervativizmus szempontjából fontosnak ítélt – könyvet ajánl a figyelmünkbe.

A művek között van mindenféle, a filozófiai értékeléstől (Hamvas Béla S bor filozófiája) a mesegyűjteményig (Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese) bezárólag. A folyóirat által felkért szerzők értékeket ajánlanak a figyelmünkbe, olyan értékeket, amelyeket szellemi és párthovatartozás nélkül bárki nyugodtan felvállalhat.

Mit miért érdemes olvasni?

Az ajánlások rövidek, tömörek, lényegretörők. Erényük, hogy nem magyaráznak túl semmit. Az ajánlott könyvek közül többet olvastam már. Még az olvasott könyvek ajánlásait is jó volt olvasni.
Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényével mintha ott folytatná, ahol Madách Az ember tragédiáját abbahagyta. „A világ rendezőelve a totális háború: az öncélú tudomány, a vallás, a művészetek csupán egy történelem előtti kor anakronisztikus maradványaiként élnek.”

Schulberg körzeti hadiorvos „… szüleik kérésére testi fogyatékossá operálja a megszületett csecsemőket, hogy később ne tudják besorozni őket. Így hosszabb életet nyernek, amivel a hátországban szolgálhatják a háborús célokat.”

Az Elza pilótát Baranyi Márton ajánlja.

A magyar közvélemény általában nem tudott mit kezdeni akkoriban sem és ma sem Antall József személyével. Többet vártak tőle, amikor nem lehetett többet teljesíteni. Így aztán azt sem ismerték el valódi eredménynek, ami valóban az volt. Olyan ember volt, olyan jellembeli, értékbeli tulajdonságokkal, amik alapján csak keveseknek tudott megfelelni. Az a politikus volt, aki célja szerint „… az ellenfelet okos kompromisszumokba belekényszeríteni és azokon keresztül semlegesíteni …” akarta.

Antsll József Modell és valóság I-II. kötetét Panyi Szabolcs ajánlja.

Az ajánlott könyvek között van Bánfy Miklós Erdélyi történet, Dsida Jenő Angyalok citerája, Faludy György Pokolbéli víg napjaim, Kertész Imre Angol lobogó, Kosztoláyi Dezső Esti Kornél, Krúdy Gyula Boldogult úrfikoromban kötetei is. A szerzők között ott van még többek között Bibó István, Jászi Oszkár, Rejtó Jenő, Lengyel Dénes, John Lukács, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán is.

Hogy miért pont ezek a szerzők és köteteik? Értékes a lista. Természetesen lehetne újabb ötven szerzőt és köteteit is ajánlani. Ennyiben akár önkényesnek is tekinthetjük a jelenlegi listát.

Mindenki figyelmébe ajánlom a Kommentár című folyóirat jubileumi számát és általában is a folyóiratot. Nem feltétlenül kell, hogy rendszeresen olvassák, de legalább néha. Ha viszont csak ezt a 2011. évi első számot olvasgatják az ötven könyv miatt, már akkor is sokat tettek az olvasók.

Urbán-Szabó Béla

Megjelent: Test&Lélek, 2011.04.29 16:13 (http://testlelek.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=105756)

2011 02 máj

2011. 05. 02.

Szegedről Fekete Istvánt is jelölik a Márai-programban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:24; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:24; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2777

Csongrád megye - Hosszú vajúdás után két hete elindult a könyvtárakat, kiadókat támogató Márai-program. Lezárult a kiadók pályázata. Szegediek is indultak.

Lezárult a könyvkiadók pályázata a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Márai-programjára. A kiadókat, könyvtárakat, szerzőket hivatott támogatni a pénzalap. A pályázatot évek óta halogatták. Az eredetileg ígért 1,5 milliárd forintos pénzkeret jelentősen megcsappant: a zárolások után egy hete a töredékére, összesen 400 millió forintra írták ki a pályázatot. Ramháb Mária, a kecskeméti megyei könyvtár vezetője, a program koordinátora elmondta: 200-200 milliót fordítanak szépirodalmi kötetek és tényirodalom vásárlására, 25 milliót pedig könyves rendezvényekre költenek.
A kiírás alapján a kiadók már megjelent kiadványaikkal jelentkezhettek, legfeljebb 60-at ajánlhattak. A kiskereskedelmi ár kétharmadáért kell adniuk a könyveket, mindből legalább 200 példánnyal kell rendelkezniük. Ebből állítanak össze a kollégiumok 250-es listát a könyvtárak számára. 75 kiadvány alkotja majd azt az úgynevezett nemzeti minimumot, amit – ha az intézmény nem szerezte be korábban – kötelezően rendelni kell. Az NKA szakmai kollégiumai jelölik ki a könyvtárakat, amelyek kaphatnak a Márai-listáról. 3000 fősnél nagyobb településeken működő bibliotékák jöhetnek szóba, illetve határainkon túli intézmények. Ezeknek – súlyukhoz mérten – pénzkeretet is meghatároz a kollégium. Ezt költhetik el kiadványokra, amelyeket legkésőbb őszre meg is kapnak. A megvásárolt példányszám tetszőleges.
A szegedi Lazi Kiadó is pályázott. A végleges listát a cég vezetősége a kereslet és a raktárkapacitás alapján állította össze, többek között Fekete István és Jane Austen műveivel indulnak. Katona Ildikó, a szintén szegedi Könyvmolyképző Kiadó vezetője szerint sötétben tapogatóznak a pályázattal, mert nehéz eltalálni a súlypontokat. A listán náluk a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat például Csukás István, Böszörményi Gyula és Bosnyák Viktória képviseli. Sikerre számítanak a külföldi klasszikusok közül például Ernest Hemingway, Eric Knight és John Steinbeck műveivel.
A Márai-program koordinátora összesen 600–640 köz- és szakkönyvtár együttműködését várja. Csongrád megyében 59 intézmény fogad olvasókat, ebből kevesebb mint a fele, 24 található 3000 lélekszámúnál nagyobb településen.

Dombai Tünde - Délmagyarország napilap

Megjelent: delmagyar.hu, 2011.04.30. 11:44
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szegedrol_fekete_istvant_is_jelolik_a_marai-programban/2216772/)

2011 02 máj

2011. 05. 02.

Szerzői jogok a házban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:23; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:18; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3075

Könyvfesztivál, Könyvtáros klub, 2010. április 15.

A szerzői jogok kérdéséről lehet azt mondani, hogy sosem volt még ilyen aktuális, mint most, de legalábbis, az ezzel kapcsolatos halmozódó problémák ismeretében, nagyon ideje volna bizonyos kérdések tisztázásának - erre pedig mi lehetett volna jobb alkalom, mint a Könyvfesztivál. Nagyjából ezzel a felütéssel tudnám kezdeni, így ültem le meghallgatni a szerzői jogokkal foglalkozó április 15-ei előadást a Millenárison.

A szerzői jogok kérdésének különös aktualitását elsősorban az adja, hogy immár a könyvkiadásban is visszavonhatatlanul megjelent a digitalizálás és az e-könyvek folytán az, ami a zeneiparban jó évtizede probléma. Vagyis hogy miképpen maradhat a fájlcserélők, az e-könyvek, a digitális könyvtárak korában nem csak nyereséges, de jogtiszta is az üzletág, úgy, hogy eközben ne legyen ezer korlát közé szorítva, amin túl a jogtalan felhasználók és terjesztők fittyet hányva a lassú és nehézkes szabályozásra, gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A lehetőségek és a nehézségek valóban megszólalásig hasonlitanak a zeneipar már ismerős helyzetéhez, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Bővebben: Szerzői jogok a házban

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

A piros ceruza mentén

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 21:23; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 21:09; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3135

Cenzúrázott tartalmak az ötvenes években

Mit tartott a cenzor elfogadhatlannak? Melyek azok a kiadatlanul maradt vagy visszadobott tudományos, illetve szépirodalmi munkák, amelyeket nem ismerhettünk meg keletkezésük idején?

A Sajtófőigazgatóság 1958-as iratainak – a cenzúrázott művek listái és az ezekhez kapcsolt cenzori indoklások – alapján próbáltuk megállapítani azokat a tematikákat, amelyeket az ötvenes években a hatalom problémásnak ítélt.
Összegyűjtöttük az indoklásokban előforduló összes olyan minősítést, mely problémás tartalmat jelölt, majd elkészítettük ezeknek a tartalmaknak a tipológiáját, az illető tartalom súlyosságának megállapításakor az előfordulás gyakoriságát használva alapul.

A leggyakrabban előforduló minősítés a nacionalista tartalom volt.

Az 1958-ban cenzúrázott 74 kiadvány közül 14-et illettek ezzel a jelzővel. De mit is értett a cenzor a „nacionalista” jelző alatt? Az esetek négy nagyobb tematika köré csoportosíthatók: az Erdély probléma, politikai nemzet-kultúrnemzet határainak összemosása, a nyelv (román/magyar) tisztaságának a kérdése, valamint a hagyományokra és a vallásra való utalás.

Bővebben: A piros ceruza mentén

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

Pacalbarátok és birkaszemek

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 21:08; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 21:03; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3845

Interjú Váncsa Istvánnal a gasztroirodalom forrásainak megbízhatatlanságáról, belsőségekről, birkaszemekről, és hogy szakácskönyvei miért nem csilivili fényképekkel kistafírozott kötetek, mint mindenki másé.

Az Ezeregy recept és a Lakoma borítója eltér minden, napjainkban megjelent szakácskönyv stílusától. Mi ezeknek a története?

Az Ezeregy receptre vonatkozólag megkérdezte a kiadó, hogy a borítót illetően van-e valami elképzelésem, én pedig azt mondtam, hogy étel-alapanyagokból álló, barokkosan gazdag csendéletet látnék rajta legszívesebben. Így született meg az a borító, tökéletesen elégedett voltam és vagyok vele. A Lakománál már csak azt kértem, hogy ennek a borítóját is az a Hodosi Mária tervezze, aki az Ezeregy receptét megalkotta. Megjegyzem, nemcsak a borítók térnek el minden, napjainkban megjelent szakácskönyv stílusától, hanem ezeknek a könyveknek a vizuális megjelenése úgy általában, továbbá merem remélni, hogy a tartalmuk is kilóg a sorból valamiképp.

Például képek sincsenek bennük, miért?

A publikum jó része elsősorban vagy kizárólag a képeket nézegeti, ők vannak többségben, viszont nekem semmi dolgom velük. Nem vagyok fotóművész. Ha az volnék, akkor nyilván az én könyveim is nyálcsordítóan szép albumok volnának, és drágábban lehetne őket eladni. Sajnos azonban én szövegelőállító szakiparos vagyok, tehát abban kell bíznom, hogy az olvasni tudó és szerető kisebbség fogja megvenni a könyveimet, és hál' Istennek, veszi is. Ha pedig az ember jó szövegre vágyik, és azt meg is kapja, akkor képeket nem igényel hozzá. Másrészt pedig meglehetősen sok szakácskönyvet vásároltam és még mindig vásárolok külföldön, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Angliában, ezeket rendszeresen forgatom, de, mint kiderült, leginkább azokat, amelyekben egy árva kép sincs. A közhittel ellentétben manapság is jelennek meg ilyenek, és az én tapasztalatom szerint ezek általában jobbak, alaposabbak, megbízhatóbbak, érdekesebbek, több bennük az információ, többet mondanak el a tárgyról, mint a csilivili albumok. Azt akarom, hogy az én könyveim is ezek közé tartozzanak.

Bővebben: Pacalbarátok és birkaszemek

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

Kelet-Közép-Európa himnuszai magyarul is egy kötetben

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 20:58; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:58; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2475

A Horvát Írószövetség szervezésében Zágrábban a szerző, Kiss Gy. Csaba jelenlétében horvátul, horvát közönségnek mutatták be a minap a Hol vagy, hazám? - Kelet-Közép-Európa himnuszai című kötetét, amelyben 13 ország himnuszának keletkezéséről és a hasonlóságokról ír.

(MTI) - Kiss Gy. Csaba, a József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész jól ismert Zágrábban, mert 1999 és 2004 között a bölcsészkar hungarológia szakán vendégtanár volt, és az 1990-es évek elejétől több tanulmányában foglalkozott Horvátországgal is mint Közép-Európa történelmének, kultúrájának kutatója.

A zágrábi bemutatón fölolvasták a magyar himnusz, Kölcsey Ferenc versének horvát fordítását, amelyet Zeljka Corak költőnő ültetett át. Corak, aki az önálló horvát állam megalakulása után öt évig volt a Horvát PEN Club elnöke, emlékeztetett az 59. nemzetközi PEN kongresszusra, amelyet 1993 áprilisában tartottak Dubrovnikban, és ahol Kiss Gy. Csaba kiállt a független Horvátország mellett. Irvin Lukezic, a rijekai (Fiume) bölcsészettudományi egyetem professzora bemutatta a Novi Kamov című rijekai irodalmi folyóiratnak azt a számát, amelyben 19. században élt magyar nagyságok egy-egy írását közli a Kvarner-öbölben tett látogatásáról, az Adriai-tengerről. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Széchenyi István írását Kiss Gy. Csaba tanulmánya vezeti be a folyóiratban - tette hozzá a professzor.

Kiss Gy. Csaba legújabb könyvében tizenhárom kelet-közép-európai ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - himnuszának keletkezéstörténetét elemzi, hasonlítja össze. A kérdésre, hogy miért került bele az összehasonlításba balkáni államok, köztük Albánia himnusza, a szerző azzal felelt, hogy ezek a nemzetek ebben a földrajzi térségben töltötték az elmúlt 1000 évet, és összetartoznak. Valamennyi tárgyalt himnusz eredeti nyelven és kiváló magyar költők, köztük Ágh István, Csordás Gábor, Nagy László, Serfőző Simon, Tandori Dezső műfordításában olvasható a könyvben.

Kiss Gy. Csaba az MTI-nek elmondta, hogy legalább 20 éve megfogalmazódott benne a gondolat, hogy összehasonlítja és elemzi a térség országainak himnuszait, amelyeket azok a nemzeti jelképversek megzenésítésével alkottak. A Hol vagy, hazám című kötetet bemutatták már Szlovéniában, Lendván és a szlovák fővárosban, Pozsonyban. A szerző már új könyvön dolgozik, a címe A lengyel kód - A lengyel identitás és emlékezet fő elemei - árulta el.

Kiss Gy. Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a művelődéstörténeti tanszék docense. Dolgozik a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságban és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságban is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Számos elemző-összehasonlító művelődéstörténeti munkát publikált a nemzetté válás témakörében.

Megjelent: kultura.hu, 2011. április 23. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=312431)

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

Hašek, Hrabal – Dosztojevszkij

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 20:57; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:53; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3078

Radko Pytlík, a jeles cseh irodalomtudós nevét a magyar olvasóközönség is jól ismeri. Eddig két műve jelent meg magyar fordításban, de már a harmadikra sem kell sokáig várni. Hašek és Hrabal alakja után Dosztojevszkijt hozza közelebb olvasóihoz.

Örökölni nemcsak gazdag könyvtárat – megszállottságot is lehet. Radko Pytlík példája legalábbis erre utal. Édesapja a hidrobiológia terén végzett tudományos munkát. Ő maga bölcsészet- és irodalomtudományi tanulmányai befejezése után Jaroslav Hašek életét és alkotói tevékenységét kezdte tanulmányozni, miközben több rangos cseh és külföldi (orosz, lengyel, német, osztrák) folyóiratban publikált. Hašektől azonban mind a mai napig nem tudott elszakadni. A csavargó liba címmel megjelent, a magyar könyvpiacon is nagy sikert aratott műve több évtizedes gondos nyomozás eredménye. Ahogy a szerző írja: „Hašek örökvidám tréfamester volt, mindenféle züllött alak és mindenféle alkoholtartalmú ital nagy barátja.” Bohém volt, és önpusztító, nyomorúságos életét elképzelni sem tudta a sörillatú kocsmák páratlan hangulata nélkül. Pytlík könyve színes, izgalmas mozaikképet fest a cseh irodalom egyik legendás alakjáról, s három kérdésre keresi a választ. 1. Ki is valójában Švejk, a derék katona? Született ütődött vagy inkább furfangos alak, aki csak tetteti a kedélyes együgyűséget? 2. Lehet-e valaki igazából ennyire bárgyú? 3. Esetleg nem is ő, hanem a világ őrült meg olyan nagyon 1914-ben? A tisztánlátás végett a lengyelek, az oroszok és a szlovének is lefordították a könyvet.

Bővebben: Hašek, Hrabal – Dosztojevszkij

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

"Egyszerűen csak elmondom, ahogyan történt"

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 20:50; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:45; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2920

Per Olov Enquist zsigerien őszinte volt önmagához, mikor megírta életrajzi regényét, a fantasztikum és a valóság határán egyensúlyozott, mikor unokáinak írt mesét, és a leghitelesebb tényekből gyártott fikciót, mikor történelmi regényt írt. - A 2011-es könyvfesztivál díszvendégével Szekeres Dóra beszélgetett.

Az Egy másik élet olvasása közben azt vettem észre, hogy nagyon őszinte magával szemben, de mégis vannak részei az életének, amelyekről nem ír, elrejt előlünk. Nem beszél a könyvben a családjáról, a gyerekeiről, a házasságairól. Miért?

Azt nem mondanám, hogy elrejtek dolgokat. Szereplőként tekintettem magamra a könyvben, mert így könnyebben ment az írás. Ez egyfajta memoárkötet, vagyis mondjuk inkább, hogy csak egy könyv, amiben én vagyok a főszereplő. Engem csakis ő érdekelt. Aztán néha azt mondtam magamnak, rendben, lehet, hogy rengeteg mocsokságot leírsz magadról, de ne írj a feleségeidről, mert ők ártatlanok. Háromszor házasodtam, az első két feleségem valamennyire benne van a könyvben. A könyv utolsó harmadában leírtakért, az alkoholért, a nyolcvanas évekért senkit se tudok okolni. Nem okolhatom az anyámat, az apámat, a gyerekeimet a történtekért. Ugyanígy nem okolhatom az első két feleségemet sem. Ők mindent megtettek, hogy segítsenek, de ez nem lényeges a történet szempontjából. Az érdekelt, hogy miért tettem, amit tettem, egyáltalán mit is csináltam, mi történt velem. Szóval nem elrejtem ezeket a dolgokat, hanem inkább arra az emberre koncentráltam a könyvben, akit történetesen Per Olov Enquistnek hívnak.

Bővebben: "Egyszerűen csak elmondom, ahogyan történt"

2011 26 ápr

2011. 04. 26.

Nyilas Misi már lúzernek számít 2011-ben

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. április 26. kedd, 20:36; Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:32; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3210

A legtöbb iskolás már eleve előítéletekkel nyúl a kötelező olvasmányok után. Ráadásul ha olyan könyvekkel kell megküzdeniük, amelyek a legkevésbé sem illeszkednek életkorukhoz, ismereteikhez, akkor a kötelezők gyorsan bekerülnek a „feleltetésig emlékszem rá, aztán gyorsan elfelejtem” kategóriába. Lehet, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a listát?

„Olyan lúzer ez a gyerek, nem is értem, miért nem képes megvédeni magát” – mondja a Nők Lapja Cafénak a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijéről a 14 éves Péter, aki saját bevallása szerint ugyan átverekedte magát Móricz művén, de ha lehet, soha többé nem szeretne találkozni vele. Azt viszont meggyőződéssel állítja, hogy nem hagyná, hogy bárki is így bánjon vele az iskolában, vagy azon kívül.

Szegény Nyilas Misinek a többiek megdézsmálják a pakkját, kihasználják, kicsúfolják a háta mögött, és még olyasmivel is megvádolják, amit nem követett el. Ma ezt a jelenséget mobbing néven ismeri a pszichológia, és sajnos sok iskolában küzdenek vele. De vajon tud-e és akar-e bármelyik kisiskolás önként és dalolva azonosulni az áldozattal?

„A kőszívű ember fiaiban csak a negatív szereplőket értettem valamennyire – meséli a 15 éves Anna – ők legalább emberiek voltak az indulataikkal. A pozitív hősökkel nem tudtam mit kezdeni, túl tökéletesek, túl életszerűtlenek voltak.” A kisebbeknek gyakran az olvasmányok nyelvezetével van gondjuk: a 11 évesek annyira elvesznek például János vitéz régies verssoraiban, hogy nem tudják élvezni a történetben megbújó mesét. Az Egri csillagokat olvasó korosztálynak a történelmi ismeretek hiánya okoz gondot: nem értik, miért kell szegény törököket bántani – hogy is érthetnék, hiszen nem tanultak még a török hódoltság koráról. A kötelező olvasmányok „megúszására” ráadásul egész iparág épül, gondoljunk csak az „50 híres regény zanzásítva” típusú könyvekre.

Bővebben: Nyilas Misi már lúzernek számít 2011-ben