2011. 04. 18.
Könyvfesztivál: megjelent az Elektronikus könyvek kisenciklopédiája
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. április 18. hétfő, 21:05
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 21:05
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2720
E-book kalauz címmel jelent meg Kerekes Pál elektronikus könyvekről és az ezekhez kapcsolódó technológiáról szóló kisenciklopédiája, amelyet a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz igazítva mutatott be a Kossuth Kiadó.
A különleges e-papír (e-Ink) technológiát használó kijelzők lényege, hogy az elektronikus formában tárolt szövegeket vibrálás-mentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg, és az ilyen tartalmak olvasása - a hagyományos monitorokkal ellentétben - nem okoz fejfájást, és az olvasó látását sem károsítja.
Az e-könyv olvasók ráadásul kevés energiát használnak, így egy átlagos készülék akár 3-5 ezer oldal megjelenítésére is képes egy feltöltéssel, azaz napi 300 elolvasott oldallal számolva akár két hétig is bírják a néhány százgrammos eszközök akkumulátorai.
Ebbe a 21. századi technológiába vezeti be az olvasókat a szerző, aki nemcsak a készülékek tulajdonságairól, hanem az e-könyvek okozta kulturális forradalomról, a hagyományos könyvek jövőjéről, valamint a letölthető tartalmakkal fölmerülő jogi vitákról is ír.
"A hagyományos könyvek miatt nem kell aggódni, mert vannak olyan alkotások, amelyek papíralapon olvasva mindig is nagyobb élményt fognak nyújtani" - mondta el az MTI-nek Kerekes Pál. Hozzátette, hogy például a szépirodalom olvasásához a könyv tapintása, illata is hozzátartozik, így mindig is lesz piaca a hagyományos kiadásoknak. Szakkönyvek, tankönyvek és más, speciális szakterületek esetében, pedig nem is lehetne az e-könyvnél jobbat találni.
Kerekes Pál e-book kalauzából kiderül, hogy változás előtt áll Gutenberg galaxisa, miközben választ kap az olvasó arra is, hogy milyen e-könyv formátumok léteznek, és mire jó a Magyar Elektronikus Könyvtár.
A szerző és a kiadó azokra is gondolt, akik már rendelkeznek e-Könyv olvasóval, így a kisenciklopédia e-könyvként is beszerezhető.
A különleges e-papír (e-Ink) technológiát használó kijelzők lényege, hogy az elektronikus formában tárolt szövegeket vibrálás-mentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg, és az ilyen tartalmak olvasása - a hagyományos monitorokkal ellentétben - nem okoz fejfájást, és az olvasó látását sem károsítja.
Az e-könyv olvasók ráadásul kevés energiát használnak, így egy átlagos készülék akár 3-5 ezer oldal megjelenítésére is képes egy feltöltéssel, azaz napi 300 elolvasott oldallal számolva akár két hétig is bírják a néhány százgrammos eszközök akkumulátorai.
Ebbe a 21. századi technológiába vezeti be az olvasókat a szerző, aki nemcsak a készülékek tulajdonságairól, hanem az e-könyvek okozta kulturális forradalomról, a hagyományos könyvek jövőjéről, valamint a letölthető tartalmakkal fölmerülő jogi vitákról is ír.
"A hagyományos könyvek miatt nem kell aggódni, mert vannak olyan alkotások, amelyek papíralapon olvasva mindig is nagyobb élményt fognak nyújtani" - mondta el az MTI-nek Kerekes Pál. Hozzátette, hogy például a szépirodalom olvasásához a könyv tapintása, illata is hozzátartozik, így mindig is lesz piaca a hagyományos kiadásoknak. Szakkönyvek, tankönyvek és más, speciális szakterületek esetében, pedig nem is lehetne az e-könyvnél jobbat találni.
Kerekes Pál e-book kalauzából kiderül, hogy változás előtt áll Gutenberg galaxisa, miközben választ kap az olvasó arra is, hogy milyen e-könyv formátumok léteznek, és mire jó a Magyar Elektronikus Könyvtár.
A szerző és a kiadó azokra is gondolt, akik már rendelkeznek e-Könyv olvasóval, így a kisenciklopédia e-könyvként is beszerezhető.
InfoRádió / MTI
Megjelent: inforadio.hu, 2011. április 16., szombat 15:49 (http://inforadio.hu/hir/kultura/hir-427583)
2011. 04. 18.
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. április 18. hétfő, 20:59
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 20:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2452
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentős eseménye volt az Év Gyermekkönyve díjak átadása. A díjakat a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar szekciója, az IBBY ítéli oda azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalomban, illusztrációban vagy a könyvkiadásban.
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok.
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok.
Bővebben: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap
2011. 04. 18.
Tabutémák mesekönyvekben?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. április 18. hétfő, 20:47
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 20:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2813
 |
|
Both Gabi,
a meseutca.hu főszerkesztője |
A boltok polcai roskadoznak a gyerekeknek szóló kiadványoktól, a Könyvfesztiválon újabb 30 gyerekirodalmi kiadvány jelenik meg. Vajon mennyiségi vagy minőségi a kínálat? Both Gabival, a meseutca.hu főszerkesztőjével könyvdivatról, ízlésről, kedvenc mesekönyveinkről beszélgettünk.
Milyen a jó mesekönyv?
A jó mesekönyv komolyan veszi a gyerekeket, tanít és szórakoztat is egyszerre, mindezt lehetőleg észrevétlenül.
Megfelel ennek a mai magyar kínálat?
Bátran állíthatom, hogy az igényes magyar gyerekkönyvek a világ bármely pontján megállnák és meg is állják a helyüket. Egyre bővül a kiváló, művészi színvonalon illusztrált, gondosan szerkesztett mesekönyvek piaca.
Gyerekkönyvek terén beszélhetünk trendekről?
Igen. A nemzetközi és a magyar ízlés között nagy különbség, hogy nálunk a tabutémákat még nagyon kevés kiadó meri felvállalni. A válás, a különböző fogyatékosságok, a kirekesztés vagy a gyász rendkívül ritkán jelenik meg mesekönyvek témájaként. Talán még nem elég érett a felnőtt társadalom arra, hogy a gyerekeket szembesítse ezekkel a kérdésekkel is, pedig ők valóban nyitottak és elfogadók. Rajtunk múlik, mennyire lesz a mostani gyerekekből tudatos felnőtt.
Megváltoztak a mesekönyvek az elmúlt évtizedekben?
Nagyon fontosnak tartom a hagyományokat, tényleg jó látni a saját gyerekkorom mesekönyveit, de egy mai óvodás számára az ötvenes-hatvanas években született szövegek és képek már nem ugyanazt jelentik, mint akkoriban. Szerencsére az olyan írók, mint Berg Judit, Finy Petra vagy Nádori Lídia mind gyakorló anyák, ezért pontosan tudják, hogy mi érdekli a mai gyerekeket. De említhetném Czigány Zoltánt, Kiss Ottót, Lackfi Jánost és Varró Dánielt is, hogy ne csak az anyukákat dicsérjem. Nagyon kevés olyan alkotó van, mint Marék Veronika, aki ma is épp olyan modern és friss mind grafikailag, mind a szövegek tekintetében, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
2011. 04. 10.
Horvátországi író a Bretteren
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. április 10. vasárnap, 19:31
- Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:31
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2816
Fotó: Oroszhegyi TündeVajdasági, felvidéki, amerikai, magyarországi magyar nem ritka jelenség a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön, ám még horvátországi szerző nem lépett fel Erdély rangos irodalmi fórumán, műhelyén. Potozky László, a kör elnöke szerint valóságos irodalmi delikátesszel találkoztak az érdeklődők.
A kör elnök nem tévedett: Kontra Ferenc, mint prózaírói, mint irodalomtudósi, mint műfordítói munkásságában egyedülállót alkotott.
Az estet moderáló Egyed Emese költő, irodalomprofesszor már a kezdet kezdetén jelezte: akkurátus íróval van dolgunk, aki a legapróbb részletekre is odafigyel.
Felolvasott szövegeiből rögtön ki is derült, erős képi világának kidolgozottsága olykor a történetet is képes megállítani. Ezek a történetek pedig nem csak fantáziából, hanem a kegyetlen valóságból is ihletődnek. Kontra prózájára hangsúlyosan jellemző a halál gondolatával való foglalkozás, a szorongás érzésének megjelenítése, ez pedig független attól a körülménytől, hogy az illető mű a Délszláv háborúban vagy éppen béke idején született.
A Gyilkosság a joghurt miatt gyerekkori történeteket tartalmazó könyvében a posztmodern irodalmi irányzatára jellemző kifele figyelés jellemző. Ezt bizonyítja például a tücsökkoszorú szókapcsolat használata is – világított rá Egyed Emese. Miközben a szerző a könyvről mesélt, megtudhattuk, nagyapja nagyon közel lakott a magyar-horvát határhoz, így ő gond nélkül szemlélhette a” senki földjén” sétáló katonákat is. A fent említett könyvében számos ehhez kapcsolódó gyerekkori élmény jelenítődik meg.
Az esten kiderült, Kontra mintegy tíz éve csak regényeket írt, a Gimnazisták, Farkasok órája, Wien a sínen, Drávaszögi keresztek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezt a kapcsolódási technika nem új keletű a vajdasági irodalomban, Gion Nándor is alkalmazta, de még Márai Sándor is élt ezzel az írói huncut fogással.
A továbbiakban a beszélgetés a határon túli irodalom fogalom létjogosultságának témájára tért ki. Ennek kapcsán a szerző megjegyezte: nem szívesen mászik bele ennek taglalásába, ám azt azért kijelentette: egységes magyar irodalomról beszélnek ugyan mindenhol, ennek ellenére az alkotókat mégis besorolják határontúli és magyarországi alkotók kategóriáiba.
Kontra hangsúlyozta: ő horvátországi, magyarul alkotó író, erre büszke is. Külföldi irodalmi berkekben nem úgy ismerik, mint határontúli szerzőt, aki az egységes magyar irodalom része, hanem, mint horvátországi írót, így tartják számon Lengyelországban vagy Németországban is, az már más kérdés, hogy milyen nyelven ír.
Úgy véli, a történelmi dátumok nem szabadna megfojtaniuk az irodalmat, a Délszláv háború tovább szakított életműveket és családokat is – jegyezte meg.
Kontra Ferenc a Bretteren szinte még nyomdafesték szagú könyvét is bemutatta a Horvátország magyar irodalma című antológiát. A kiadvány egyedülálló, eddig még nem foglalkoztak a horvátországi szerzőkkel irodalomtörténeti szempontból. Ő többek között az ott élő diákoknak is segítséget akar nyújtani új kötetével, hiszen hajdanán, mint magyar-angol szakos tanár szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyerekek ismerik a horvátországi magyar szerzőket, de nem igazán tudnak egy-egy könyvet fölmutatni tőlük.
A meghívott irodalomszerkesztői munkássága is érdekes. A Magyar szó napilap Kilátó rovatának szerkesztője, amely már ötven éve létezik és elsősorban fiatal alkotóknak kíván a publicitási fóruma lenni. A Kilátóban számos erdélyi szerző is közöl – derült ki. Kontra ennek kapcsán megjegyezte: a nem anyaországi régiók alkotói jobban odafigyelnek egymásra, erdélyi lap egy felvidéki szerzőre vagy egy vajdaságira. Magyarországon sajnos nem ez a jellemző, egy erdélyi irodalmi hírt, egy díjat egy magyar irodalmi nap nem biztos, hogy lehoz – magyarázta.
A sikeres est is ennek lehet a bizonyítéka, az erdélyi alkotók és irodalomkedvelők kíváncsiak a más „határontúli” szerzőkre, irodalmi jelenségekre.
A kör elnök nem tévedett: Kontra Ferenc, mint prózaírói, mint irodalomtudósi, mint műfordítói munkásságában egyedülállót alkotott.
Az estet moderáló Egyed Emese költő, irodalomprofesszor már a kezdet kezdetén jelezte: akkurátus íróval van dolgunk, aki a legapróbb részletekre is odafigyel.
Felolvasott szövegeiből rögtön ki is derült, erős képi világának kidolgozottsága olykor a történetet is képes megállítani. Ezek a történetek pedig nem csak fantáziából, hanem a kegyetlen valóságból is ihletődnek. Kontra prózájára hangsúlyosan jellemző a halál gondolatával való foglalkozás, a szorongás érzésének megjelenítése, ez pedig független attól a körülménytől, hogy az illető mű a Délszláv háborúban vagy éppen béke idején született.
A Gyilkosság a joghurt miatt gyerekkori történeteket tartalmazó könyvében a posztmodern irodalmi irányzatára jellemző kifele figyelés jellemző. Ezt bizonyítja például a tücsökkoszorú szókapcsolat használata is – világított rá Egyed Emese. Miközben a szerző a könyvről mesélt, megtudhattuk, nagyapja nagyon közel lakott a magyar-horvát határhoz, így ő gond nélkül szemlélhette a” senki földjén” sétáló katonákat is. A fent említett könyvében számos ehhez kapcsolódó gyerekkori élmény jelenítődik meg.
Az esten kiderült, Kontra mintegy tíz éve csak regényeket írt, a Gimnazisták, Farkasok órája, Wien a sínen, Drávaszögi keresztek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezt a kapcsolódási technika nem új keletű a vajdasági irodalomban, Gion Nándor is alkalmazta, de még Márai Sándor is élt ezzel az írói huncut fogással.
A továbbiakban a beszélgetés a határon túli irodalom fogalom létjogosultságának témájára tért ki. Ennek kapcsán a szerző megjegyezte: nem szívesen mászik bele ennek taglalásába, ám azt azért kijelentette: egységes magyar irodalomról beszélnek ugyan mindenhol, ennek ellenére az alkotókat mégis besorolják határontúli és magyarországi alkotók kategóriáiba.
Kontra hangsúlyozta: ő horvátországi, magyarul alkotó író, erre büszke is. Külföldi irodalmi berkekben nem úgy ismerik, mint határontúli szerzőt, aki az egységes magyar irodalom része, hanem, mint horvátországi írót, így tartják számon Lengyelországban vagy Németországban is, az már más kérdés, hogy milyen nyelven ír.
Úgy véli, a történelmi dátumok nem szabadna megfojtaniuk az irodalmat, a Délszláv háború tovább szakított életműveket és családokat is – jegyezte meg.
Kontra Ferenc a Bretteren szinte még nyomdafesték szagú könyvét is bemutatta a Horvátország magyar irodalma című antológiát. A kiadvány egyedülálló, eddig még nem foglalkoztak a horvátországi szerzőkkel irodalomtörténeti szempontból. Ő többek között az ott élő diákoknak is segítséget akar nyújtani új kötetével, hiszen hajdanán, mint magyar-angol szakos tanár szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyerekek ismerik a horvátországi magyar szerzőket, de nem igazán tudnak egy-egy könyvet fölmutatni tőlük.
A meghívott irodalomszerkesztői munkássága is érdekes. A Magyar szó napilap Kilátó rovatának szerkesztője, amely már ötven éve létezik és elsősorban fiatal alkotóknak kíván a publicitási fóruma lenni. A Kilátóban számos erdélyi szerző is közöl – derült ki. Kontra ennek kapcsán megjegyezte: a nem anyaországi régiók alkotói jobban odafigyelnek egymásra, erdélyi lap egy felvidéki szerzőre vagy egy vajdaságira. Magyarországon sajnos nem ez a jellemző, egy erdélyi irodalmi hírt, egy díjat egy magyar irodalmi nap nem biztos, hogy lehoz – magyarázta.
A sikeres est is ennek lehet a bizonyítéka, az erdélyi alkotók és irodalomkedvelők kíváncsiak a más „határontúli” szerzőkre, irodalmi jelenségekre.
Varga Melinda
2011. 04. 10.
Új rendelet: dőlni fog a lé Vass Virágnak és Coelhonak?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. április 10. vasárnap, 19:25
- Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:21
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2730
A könyvtárak 2011 elejétől gyűjtik azokat az adatokat, amelyek a 2012-től kezdődő kifizetésekhez szükségesek, ehhez a rendelkezésükre álló eszközök megfelelőek és csupán minimális adminisztrációs többletet jelentenek.
A szerzői jogdíjakat 2012-től a jogdíjakat kezelő szervezet fizeti majd ki a NEFMI által biztosított költségvetési forrásból. A kommüniké példaként megemlítette, hogy a magyarországi könyvtárak 2009. évi 34 milliós kölcsönzésére vetítve, a jogdíjköteles magyar szerzők számát tekintve mintegy 12 millió olyan kikölcsönözhető mű van, amely a díjfizetési kötelezettség hatálya alá esik.
A nyilvános haszonbérleti rendelet április 12-től hatályos.
Forrás: MTI
Megjelent: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 2011. április 7. 16:20
(http://www.kulturpart.hu/irodalom/23794/uj_rendelet_dolni_fog_a_le_vass_viragnak_es_coelhonak)
2011. 03. 09.
Szerbia a lipcsei könyvvásár idei díszvendége
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. március 10. csütörtök, 00:26
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2512
A Balkán irodalmát mutatja be a lipcsei könyvvásár tavasszal. A könyves szemle középpontjában idén Szerbia áll.
 |
| David Albahari |
(MTI) - A március 17. és 20. közötti kulturális eseményen összesen 120 délkelet-európai szerző alkotásaival ismerkedhetnek meg több mint száz rendezvényen. "A könyvvásáron való megjelenés része a Szerbiát az Európai Unióba integráló folyamatnak" - mondta el Nebojsa Bradic szerb kulturális miniszter. A Szerbia részvételét anyagilag is támogató német külügyminisztérium számára "Szerbia nemcsak egy gazdag irodalmi élettel rendelkező ország, hanem olyan ország is, amely politikailag és gazdaságilag központi szerepet tölt be Európa jövőjében" - hangoztatta Werner Wnendt, a minisztérium vezetője.
2011. 03. 09.
Vesztesek között a Berzsenyi Könyvtár
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. március 10. csütörtök, 00:19
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2817
Azt, hogy a kulturális intézmények költségvetése évről évre csökken, már szinte természetesnek vesszük. Pár millióval idén is kevesebbet kapott mindenki, a hírt olvastuk, tudomásul vettük. Mindenki gazdálkodjon azzal, ami van – gondoljuk – de a megszokott szolgáltatást továbbra is elvárjuk. Az árát pedig nem firtatjuk. Mi megtettük, ezúttal a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.
Kevés ember sok munkával
Elbocsátás, fizetés nélküli szabadság, önkéntes munka, kevesebb vásárlás – így tudja kompenzálni a mínuszokat a könyvtár. Az intézmény nemrégiben vásárt is rendezett – pár száz forintért kaphattunk könyveket – de ez nem a pénzgyűjtésről szólt, az intézmény évről évre „szelektál” a ritkán kölcsönzött, nem használt kötetek között.
Mert a könyvtár is olyan, mint egy háztartás - mondja az igazgatónő, Pallósiné dr. Toldi Márta - folyamatos vele a munka és a felesleges állomány megnehezíti az alkalmazottak dolgát. Akik egyre kevesebben vannak, 2002 óta 12 fővel csökkent a dolgozók létszáma és idén további 3 dolgozójától válik meg az intézmény.
Így jelenleg 46 főt tud alkalmazni a megyei könyvtár, ezzel a létszámmal és az egyre apadó költségvetéssel kell zsonglőrködni, hogy megbirkózzanak a sok munkával. Mert a „színfalak” mögött is zajlik az élet, a pultok mögött álló vagy a kutatást segítő munkatársaknak sem csak az egérkattogtatás és vonalkód lehúzás a feladata.
2011. 03. 09.
Eláraszthatják New Yorkot a magyar művek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. március 10. csütörtök, 00:15
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:15
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2764
Ötvenezer példányban jelentetné meg kortárs magyar szerzők angolra fordított műveit New Yorkban a Megint Nobel Alapítvány.
A TimeBoombs című kiadványt a tervek szerint ajándékként kapnák kézhez az érdeklődők könyvesboltokban, múzeumokban, színházakban vagy könyvtárakban, amennyiben valamilyen kulturális szolgáltatást vagy terméket – könyvet, színházjegyet, belépőt – vásárolnak.
Mártonyi Zoltán alapító és kiadó az MTI-nek azt mondta, a 2011 júliusában megjelenő TimeBoombs szokatlannak tűnő terjesztési módjának sikerét garantálhatja, hogy az általa 2007-ben megjelentetett, „megint nyugat” című folyóirat – melynek szerkesztője Pajtók Ágnes volt – harmincezres példányszámával és kitűnő szerzőgárdájával lelkes sajtó- és közönségvisszhangot váltott ki.
Mártonyi Zoltán kiemelte, a Megint Nobel Alapítvány célja, hogy ismét legyen magyar költő, író vagy kutató, aki Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat. A közhasznú szervezet szeretné maga mellé állítani azokat, „akik egy művelt, képzett, innovatív Magyarországban gondolkodnak, ahol a szellemi vagy technikai alkotások, újítások rendkívül magas hozzáadott értéket tartalmaznak és ennek révén ugrásszerűen növelik évről évre a GDP-t” – áll az alapítvány közleményében.
A TimeBoombs című kiadványt a tervek szerint ajándékként kapnák kézhez az érdeklődők könyvesboltokban, múzeumokban, színházakban vagy könyvtárakban, amennyiben valamilyen kulturális szolgáltatást vagy terméket – könyvet, színházjegyet, belépőt – vásárolnak.
Mártonyi Zoltán alapító és kiadó az MTI-nek azt mondta, a 2011 júliusában megjelenő TimeBoombs szokatlannak tűnő terjesztési módjának sikerét garantálhatja, hogy az általa 2007-ben megjelentetett, „megint nyugat” című folyóirat – melynek szerkesztője Pajtók Ágnes volt – harmincezres példányszámával és kitűnő szerzőgárdájával lelkes sajtó- és közönségvisszhangot váltott ki.
Mártonyi Zoltán kiemelte, a Megint Nobel Alapítvány célja, hogy ismét legyen magyar költő, író vagy kutató, aki Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat. A közhasznú szervezet szeretné maga mellé állítani azokat, „akik egy művelt, képzett, innovatív Magyarországban gondolkodnak, ahol a szellemi vagy technikai alkotások, újítások rendkívül magas hozzáadott értéket tartalmaznak és ennek révén ugrásszerűen növelik évről évre a GDP-t” – áll az alapítvány közleményében.
(MTI)
2011. 03. 04.
Van vonzereje a könyvnek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. március 04. péntek, 17:54
- Megjelent: 2011. március 04. péntek, 17:54
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2620
Mind az olvasók, mind pedig a rendezvénybe bekapcsolódó települések számát tekintve nagyobb méreteket öltött a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által szervezett idei felolvasómaraton. Három ország 41 településén több ezren adták kézről kézre kedden a Jókai-köteteket.
Kárpátalján, Magyarországon és Románia számos megyéjében olvastak tegnap Jókai Mór regényeiből, novelláiból a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által meghirdetett rendezvénynek köszönhetően. A három éve Mesemaratonként útnak indított rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, a gyermekek által leginkább kedvelt műfaj keretein túllépve mára rangos felolvasómaratonná nőtte ki magát. Az olvasás szeretetének, illetve a tematikusan megjelölt író – idén Jókai Mór – tiszteletének jegyében szervezett olvasási maraton újabb és újabb iskolákat, könyvtárakat, településeket és megyéket kapcsolt be a rendezvénybe, de az ismételten részt vevő helyszínek esetében is nagyobbak a mutatók. Tavaly öt megye képviseltette magát, és a 16 településen összesen 2526 résztvevő olvasott, tegnap a megyék sora kettővel bővült (Szeben és Szatmár megyékkel), a települések száma 41-re duzzadt, a résztvevők összesített végső adata még nem derült ki, de 3500-nál többet sejtetnek a részeredmények. Tavaly Székelyudvarhelyen 530-an olvastak, idén a Városi Könyvtár mellett az Orbán Balázs, illetve a Móra Ferenc általános iskola is helyszínt biztosított a rendezvénynek, így az olvasók száma jóformán megduplázódhatott – tudtuk meg a László Judit szervezőtől. A Hargita Megye Tanácsa által létrejött Összetartozunk elnevezésű programnak köszönhetően pedig újabb szórványvidékek kapcsolódtak be az olvasásba. Így Beszterce-Naszód megyéből tíz településen mintegy 600-an adták kézről kézre Jókai köteteit, de Aranyosszék, Szeben megye és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott. Továbbá Budapesten, Balatonfüreden és a kárpátaljai Beregszászon, illetve Nagyszőlősön is hasonlóképpen felolvasást tartottak. De a szervezők ugyanolyan örömmel fogadták az Udvarhelyszék, Csík, Tusnád és Gyergyó vidékéről újonnan jelentkező településeket is.
A résztvevők természetesen zömmel a diákok voltak, de a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban például a hat-hét éves elsőstől a „hetvenkedő” idősebbekig minden korosztály mikrofon mögé ült könyvvel a kezében.
„A sajtóból értesültem, hogy lesz ez az olvasás, és örömmel vettem részt rajta. Gondoltam, erre sétálok, halljam, ahogy a gyermekek olvasnak. Mert rettenetesen zavar, hogy a mai iskolások, ahogy hazaérnek, egyből a számítógép mellé ülnek. Engem nyugtalanít, s bánt, hogy mi lesz ezzel a generációval. Mert azt nem hiszem, hogy a képernyő előtti sokórai ücsörgés ne ártana a szemnek, vagy a fülbe irányított hangos zene idővel, 20-40 év múlva ne okozna valami károsodást. Ráadásul ez az oka, hogy a mai gyermekek nem olvasnak. Mi annak idején faltuk a könyveket, a paplan alatt is olvastunk az elemlámpa fényénél” – mondta a 68 éves Bokor Ferenc. S bár igaza van, hogy ma már sem gyermek, sem felnőtt nem olvas eleget, vagy annyit, mint régebben, de a keddi felolvasómaraton adatai mégis azt mutatják: van vonzereje a könyveknek.
Kárpátalján, Magyarországon és Románia számos megyéjében olvastak tegnap Jókai Mór regényeiből, novelláiból a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által meghirdetett rendezvénynek köszönhetően. A három éve Mesemaratonként útnak indított rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, a gyermekek által leginkább kedvelt műfaj keretein túllépve mára rangos felolvasómaratonná nőtte ki magát. Az olvasás szeretetének, illetve a tematikusan megjelölt író – idén Jókai Mór – tiszteletének jegyében szervezett olvasási maraton újabb és újabb iskolákat, könyvtárakat, településeket és megyéket kapcsolt be a rendezvénybe, de az ismételten részt vevő helyszínek esetében is nagyobbak a mutatók. Tavaly öt megye képviseltette magát, és a 16 településen összesen 2526 résztvevő olvasott, tegnap a megyék sora kettővel bővült (Szeben és Szatmár megyékkel), a települések száma 41-re duzzadt, a résztvevők összesített végső adata még nem derült ki, de 3500-nál többet sejtetnek a részeredmények. Tavaly Székelyudvarhelyen 530-an olvastak, idén a Városi Könyvtár mellett az Orbán Balázs, illetve a Móra Ferenc általános iskola is helyszínt biztosított a rendezvénynek, így az olvasók száma jóformán megduplázódhatott – tudtuk meg a László Judit szervezőtől. A Hargita Megye Tanácsa által létrejött Összetartozunk elnevezésű programnak köszönhetően pedig újabb szórványvidékek kapcsolódtak be az olvasásba. Így Beszterce-Naszód megyéből tíz településen mintegy 600-an adták kézről kézre Jókai köteteit, de Aranyosszék, Szeben megye és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott. Továbbá Budapesten, Balatonfüreden és a kárpátaljai Beregszászon, illetve Nagyszőlősön is hasonlóképpen felolvasást tartottak. De a szervezők ugyanolyan örömmel fogadták az Udvarhelyszék, Csík, Tusnád és Gyergyó vidékéről újonnan jelentkező településeket is.
A résztvevők természetesen zömmel a diákok voltak, de a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban például a hat-hét éves elsőstől a „hetvenkedő” idősebbekig minden korosztály mikrofon mögé ült könyvvel a kezében.
„A sajtóból értesültem, hogy lesz ez az olvasás, és örömmel vettem részt rajta. Gondoltam, erre sétálok, halljam, ahogy a gyermekek olvasnak. Mert rettenetesen zavar, hogy a mai iskolások, ahogy hazaérnek, egyből a számítógép mellé ülnek. Engem nyugtalanít, s bánt, hogy mi lesz ezzel a generációval. Mert azt nem hiszem, hogy a képernyő előtti sokórai ücsörgés ne ártana a szemnek, vagy a fülbe irányított hangos zene idővel, 20-40 év múlva ne okozna valami károsodást. Ráadásul ez az oka, hogy a mai gyermekek nem olvasnak. Mi annak idején faltuk a könyveket, a paplan alatt is olvastunk az elemlámpa fényénél” – mondta a 68 éves Bokor Ferenc. S bár igaza van, hogy ma már sem gyermek, sem felnőtt nem olvas eleget, vagy annyit, mint régebben, de a keddi felolvasómaraton adatai mégis azt mutatják: van vonzereje a könyveknek.
2011. 02. 16.
A gyerekkönyv-vásárlási szokásokról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 16. szerda, 22:31
- Megjelent: 2011. február 16. szerda, 22:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2747
A Random House, a Penguin, a Scholastic és a Little Brown közös megrendelésére készült felmérés legfontosabb kérdése az volt, miként választanak a vevők gyermek- és ifjúsági könyveket.
Miért és hogyan vásárolunk gyermekkönyvet?
A Random House, a Penguin, a Scholastic és a Little Brown közös megrendelésére készült felmérés legfontosabb kérdése az volt, miként választanak a vevők gyermek- és ifjúsági könyveket. A vásárlói magatartásokat három kategóriában vizsgálták:
felnőtt vásárol könyvet 0-6 évesnek,
felnőtt vásárol könyvet 7-12 évesnek és
fiatal (13-17 év közötti) vásárlók.
Nem okozott túl nagy meglepetést például az a tény, hogy a gyermekkönyvek 70%-át nők vásárolják és a vásárlók nagy része (mind keresete, mind iskolai végzettsége okán) a középosztályhoz tartozik. Ugyanakkor érdekes megállapítások is születtek: a megkérdezettek a könyveket – az összes médium közül – első helyre rangsorolták, még a tizenéves korosztály számára is fontosabbak voltak a könyvek (57%), mint a szórakozás más formái.
felnőtt vásárol könyvet 7-12 évesnek és
fiatal (13-17 év közötti) vásárlók.
Nem okozott túl nagy meglepetést például az a tény, hogy a gyermekkönyvek 70%-át nők vásárolják és a vásárlók nagy része (mind keresete, mind iskolai végzettsége okán) a középosztályhoz tartozik. Ugyanakkor érdekes megállapítások is születtek: a megkérdezettek a könyveket – az összes médium közül – első helyre rangsorolták, még a tizenéves korosztály számára is fontosabbak voltak a könyvek (57%), mint a szórakozás más formái.
2011. 02. 16.
Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 16. szerda, 22:23
- Megjelent: 2011. február 16. szerda, 22:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2608
Míg a Voynich-kézirat minden idők egyik legtitokzatosabb irományának számít, egy dolog végre biztosnak tűnik: a kutatók ugyanis megállapították, hogy a szöveget hordozó pergamenlapok a korábban hittnél 100 évvel régebbiek lehetnek.Bár van, aki szerint a kéziratot a 8-10 éves Leonardo da Vinci írhatta, az Arizonai Egyetem szakértői a szerzőség kutatása helyett most inkább a pergamenre írt ritkaság korát próbálták megállapítani. Az egyetem fizikusai Greg Hodgins vezetésével radiokarbonos vizsgálatoknak vetették alá a könyvet, és ennek során az derült ki, hogy az a 15. század elején, azaz az eddig hittnél időpontnál egy évszázaddal korábban készülhetett.
A mostani kutatást a Yale vizsgálata előzte meg: a szakemberek ennek során megállapították, hogy a kötet mely részeiből lehet úgy mintát venni, hogy azzal nem károsítják a lapokat. Ennek során négy oldalról vágtak ki 1X6 milliméteres mintákat, amelyeket Tucsonban laboratóriumi körülmények között megtisztítottak, majd alávetettek a vizsgálatoknak. Emellett a tintát is megvizsgálták, amelyről kiderült, hogy minden kétséget kizáróan reneszánsz korabeli lehet, ám ennek radiokarbonos vizsgálata az alacsony szénizotóp-tartalom miatt nem volt lehetséges.
A jelenleg a Yale Egyetem Beinecke Könyvritkaságok és Kéziratok Könyvtárában található kéziratot Wilfrid Voynich könyvkereskedő 1912-ben fedezte fel a Rómához közeli Villa Mondragonében, amikor a jezsuiták eladásra szánt gyűjteményét vizsgálta át. A férfi a könyv megszállottja lett, és 18 évvel később bekövetkezett haláláig minden energiájával a mű jelentését szerette volna megfejteni – sikertelenül.
A könyv és a megfejtési kísérletek története
Forrás: 
Megjelent: Kultúra.hu, 2011. február 15. (http://kultura.hu/main.php?folderID=959&ctag=articlelist&iid=1&articleID=310109)
További cikkeink...
Alkategóriák
-
Agora
Minden, ami olvasás (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 173 vendég és 0 tag böngészi
