Agora

2011 13 szept

2011. 09. 13.

Bezár a szentendrei Pest Megyei Könyvtár?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. szeptember 13. kedd, 11:44; Megjelent: 2011. szeptember 13. kedd, 11:44; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3983

Civil szervezkedés a szentendrei Pest Megyei Könyvtár megmentéséért

Idén júniusban kapott szárnyra a hír, hogy a pest megyei közgyűlés előterjeszti a Pest Megyei Könyvtár dolgozói közel felének elbocsátását, a csökkentett nyitva tartást és a szolgáltatások körének szűkítését – mellyel tulajdonképpen el is lehetetlenítik a könyvtár működését. A súlyos következményekkel járó döntés hátterében az anyagi gondokkal küzdő, és anomáliáktól sem mentes Pest Megyei Önkormányzat, valamint a Szentendrei Önkormányzat régtől öröklött vitája áll.

Az Új Szentendrei Hírlap június 25-i számában közölték először a hírt, miszerint a Pest Megyei Önkormányzat arra kérte a szentendrei önkormányzatot, 37 millió forinttal járuljon hozzá a Pest Megyei Könyvtár (PMK) idei működési költségvetéséhez, hogy a költségek 50-50°%-os megosztásával közösen működtessék a könyvtárat. A kérésnek jogalapja is volt, hiszen közintézményrõl lévén szó, a városnak is törvényben rögzített kötelessége (az 1997. évi CXL. törvény alapján) ezt a szolgáltatást biztosítani. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény ugyanis előírja, hogy „A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.” (Ugyanakkor a vita hátterében más, még az 1975-ös megalakulás óta folyó jogi és tulajdonosi kérdések is állnak, melyről részletesen beszámolt a Szentendre Hírek.)

Ám a Szentendrei Önkormányzat a megye kéréséről elutasító határozatot hozott júniusban: indoklásuk szerint a könyvtár működtetésére nincs a költségvetésben fedezet. A kialakult patthelyzet komoly veszélybe sodorta a könyvtárat: válaszképp ugyanis a megyei gyűlés augusztusi ülésén napirendre tűzte, hogy a könyvtár jelenlegi harminckettő dolgozója közül tizennégyet elbocsájtsanak, a nyitva tartás és a szolgáltatások körét pedig csökkentését – ezzel spórolva meg a hiányzó összeget.

Bővebben: Bezár a szentendrei Pest Megyei Könyvtár?

2011 04 szept

2011. 09. 04.

Olvasással az elhízás ellen?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. szeptember 04. vasárnap, 13:34; Megjelent: 2011. szeptember 04. vasárnap, 13:31; Írta: Gombos Péter; Találatok: 4073

A Duke Egyetem kutató meglepő eredményre jutottak egy közelmúltbéli kísérletük végén, s ezzel az olvasás egy új előnyét is megmutatták. A részletekről itt olvashatnak:
http://fogyokuraforum.cikkpress.com/segithet-az-olvasas-a-gyereknek-a-fogyasban.html

2011 30 aug

2011. 08. 30.

Játék a könyvekkel

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 30. kedd, 22:32; Megjelent: 2011. augusztus 30. kedd, 22:26; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3925

Interjú a Könyvmutatványosok gyerekirodalmi portál tagjaival

Pár hónapja indult a Könyvmutatványosok gyerekirodalmi portál, ahol színvonalas gyerekirodalom-kritikától mesékig és kézműves ötletekig mindenféle olvasnivalót találunk. Az oldal nagyrészt külföldön élő magyar bloggereket fog össze, akik saját blogjukon eddig is gyerekirodalommal foglalkoznak, és civilben egyszerre anyák, akik a gyerekeik kezébe jó könyveket akarnak adni, és irodalommal, szövegekkel, kultúrával foglalkozó szakemberek. Az oldal pár alapító tagját, Németh Esztert, Hamar Nórit és Kőrössy Erikát kérdeztük.

Németh Eszter Ausztriában élő tanár, drámapedagógus, irodalmi és alkalmazott írói referens, blogja a Kétszögletű egyenes. Kőrössy Erika pszichopedagógus, bölcsész és 3 gyerek édesanyja, Csíkszeredán él. Blogja a Rukimese. Hamar Nóri Brünnben élő szociológus, narratív szociológiával foglalkozik, blogja a Between-blog.

Mottójuk:

„A könnymutatványosok legendájában olvasható történetek helyszínei és szereplői több kultúra, nemzet vagy nyelv képviselőiként bukkannak fel egy esetleges multikulturális értelmezésben, ami a regionális viszonyok térbeli elrendeződését egy magasabb szinten képes felmutatni. Jelképes értelmű ezen interpretáció keretein belül például a könnymutatványosok alakja. Ők azok, akik mind az öten különféle nemzetiségűek, (…) A könnymutatványosok, mint egy tágabb térség képviselői, bár egymás közötti összekülönböződésükről is olvashatunk, mégis egy közös cél érdekében adják elő mutatványaikat „Rostocktól Fiuméig, Münchentől Kijevig”.

Bővebben: Játék a könyvekkel

2011 22 aug

2011. 08. 22.

Augusztus 20. - Buda Ferenc költő: "nem a díjakért dolgozik az ember"

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 22. hétfő, 22:37; Megjelent: 2011. augusztus 22. hétfő, 22:37; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3099

buda_ferenc "Nem tudom, mivel érdemeltem ki ezt a díjat, hiszen az ember általában nem az elismerésekért dolgozik, hanem a munka szeretetéért, azért hogy használjon másoknak, amennyire csak lehetséges" - mondta az MTI-nek Buda Ferenc költő, műfordító, akinek az augusztus 20-iki nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték oda.

A Kossuth-díjas költő a kitüntetés átadását megelőzően az MTI-nek elmondta: sajnálja, hogy nem tudja pénteken átvenni az elismerést, amelyet önálló szellemiségű és poétikájú, nagy hatású, erkölcsi tartást, helytállást kifejező költészetéért és új területeket meghódító műfordítói munkássága, életműve elismeréseként kapott.

A költő-műfordító az MTI-nek arról is beszélt, hogy jelenleg több könyvön is dolgozik. "Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg egy prózai kötetem a Holnap Kiadónál, most ennek folytatását írom" - fogalmazott, megemlítve, hogy a Világ, világom - Egy kéziratos könyv fejezeteiből című kötetben saját életének első szakaszáról írt. "Ebben 1955 nyaráig jutottam el, a második kötet egy sokkal izgalmasabb időszakról szól" - tette hozzá, kiemelve, nagy hangsúlyt kap majd az 1956-os forradalom és az azt követő időszak az önéletrajzi írásban.

"Persze a versek is készülnek, de azokat nem tudom olyan feladatszerűen írni, mint a prózát" - fogalmazott a költő.

Fordítói munkájáról elmondta, jelenleg egy ujgur népmesegyűjteményen dolgozik, de még nem tudja, mikor fog megjelenni. "Sajnos az ilyen jellegű könyvek nemcsak a fordító és a kiadó elszántságán múlnak, hanem a piszkos anyagiakon is" - tette hozzá, felidézve, hogy az 1970-es, 80-as években járt Közép-Ázsiában, akkor ismerkedett meg ujgur írókkal, költőkkel. "Könyvekkel, szótárakkal megrakodva tértem haza" - emlékezett.

Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán 1955-ben kezdte tanulmányait. Csak 1968-ban kapott diplomát, mert 1957-ben néhány verse miatt elítélték, ezért 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársa. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

Számos verseskötete jelent meg, s jelentős műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai ismeretesek. Varázsének (1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotások olvashatók. Kazah és kirgiz népmeséket válogatott és fordított, amelyek A láthatatlan tolvaj (1988) és A szürke héja (1988) című kötetekben jelentek meg. Ötvenedik születésnapján barátai és tisztelői megjelentették a Csönd, ének, csönd... című könyvet, melyben önálló kötetben még nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája is megtalálható.

Munkássága elismeréseként 1973-ban Radnóti Miklós-díjat és József Attila-díjat, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet és Magyar Művészetért Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1996-ban Literatúra-díjat, 1999-ben Déry Tibor-díjat, 2000-ben Balassi Bálint-emlékkardot és Kölcsey-díjat kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért. 2007-ben Artisjus-díjat kapott.

Megjelent: interno.hu (http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11334&Itemid=193)

2011 10 aug

2011. 08. 10.

„Strandolnak” a könyvek

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 10. szerda, 19:38; Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:38; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2753

Egész nyárra szóló együttműködést kötött a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet (BRTK) Könyvtár és a Coke Club, így a siófoki strandra látogató vendégek a szezonban ingyen kölcsönözhetnek könyveket a mintegy ezerpéldányos strandkönyvtárból.

Szende Attilának, a Balaton-parti klub vezetőjének tájékoztatása szerint a könyvtár munkatársai a hely szellemének megfelelően elsősorban könnyed strandolvasmányokkal – egyebek közt krimikkel, kaland- és szerelmesregényekkel – készültek a szezonra. Az augusztus 21-ig kölcsönözhető kínálatban idegen nyelvű könyvek és a siófoki Europe Direct iroda jóvoltából az Európai Unióval kapcsolatos kiadványok, képes tájékoztatók is találhatók.
A strandkönyvtárból ingyenesen és önkiszolgáló módon – egy tematikus „könyvtükör” alapján – lehet kölcsönözni és helyben olvasni. Az üzemeltetők bíznak abban, hogy a vendégek közül mindenki rendeltetésszerűen használja majd a könyveket, és olvasás után visszateszi azokat a helyére.
Szende Attila felidézte: tavaly nyáron rendeztek be először könyvsarkot a klubban, és meglepődtek, hogy milyen népszerű lett. Mivel a látogatók alig pár kötetet mulasztottak el visszatenni a helyére egész nyáron, úgy gondolták, hogy a klub közönsége megérett egy még színvonalasabb könyvkínálatra.
Kovács Emőke, a BRTK Könyvtár igazgatója szerint már jó ideje dolgoznak azon, hogy minél több fiatallal megismertessék az olvasás örömét. Nem ciki a könyvtár címmel indítottak programot, amelynek szerves része a strandra való kitelepülés is.

(MTI)

Megjelent: Magyar Nemzet Online, 2011. július 8. 12:39 (http://mno.hu/portal/795925)

2011 10 aug

2011. 08. 10.

Hamarosan indul a XXI. Csángó Fesztivál

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 10. szerda, 19:36; Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:36; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3253

Népzenei koncertek és folklórműsorok sora, zenés-táncos felvonulás, valamint népművészeti vásár kínál szórakozást az augusztus 10. és 14. között tartandó XXI. Csángó Fesztiválon Jászberényben.

A rendezvény fő célja kezdete óta változatlan, bemutatni a csángó magyarok mindennapjait, sajátos kultúráját, ezzel segítve őket a fennmaradásukért, hagyományaik megőrzéséért folytatott küzdelmükben – mondta el Dudás Dóra, a fesztivál kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a négy nap alatt több mint félszáz program, négy kísérőrendezvény lesz csaknem ezer közreműködővel. Ezek keretében húsz zenekar, tíz helyi, valamint Moldvából, Gyimesből és Erdélyből húsz hagyományőrző együttes lép fel a különböző programokon. Rajtuk kívül kenyai, spanyol, szerb és venezuelai művészeti csoportok érkeznek produkcióikkal a Jászság fővárosába.
A csütörtöki nyitónap a Csík Zenekar koncertjével indul, majd Színes világ címmel külföldi együttesek adnak ízelítőt népük folklórjából. Pénteken a Jászság Népi Együttes Tiszta szívből című műsora látható Pál István „Szalonna” és bandája közreműködésével. Újabb külföldi fellépőkkel folytatódik a Színes világ, amelyet a Cimbaliband zenekar éjszakai koncertje követ. Mindkét nap estéjén nemzetközi táncházat is szerveznek a tánckedvelőknek.
Szombaton elsőként Lőrincz Györgyné Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartanak szentmisét. Az idős nő az 1991-es csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra.
Kellemes kikapcsolódást ígér a délutáni táncforgatag a város főterén. A hagyományos menettáncban, amelyet a lovasok kísérnek, több mint ötszáz zenész és táncos vesz részt. Este Csángó képek címmel a moldvai és gyimesi csángók, majd Értékeink címmel erdélyi, vajdasági és felvidéki hagyományőrző táncosok, zenészek adnak gálaműsort. A táncház mellett a Napra zenekar koncertezik.
Vasárnap, a fesztivál zárónapján a hagyományőrzők, a külföldi együttesek és a Jászság Népi Együttes táncosai ismét a közönség elé lépnek a Viszontlátásra Jászberény elnevezésű gálaműsorban.
A fesztiválhoz kapcsolódva rendezik meg a V. magyar–magyar konferenciát is, amelynek témája, hogy segíthető elő a csángók megmaradása.
A csángó fesztivált, amely mára nem csupán a csángó magyarok, hanem a hazai hagyományőrzés egyik legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát, a Folklór Kulturális Közalapítvány és Jászság Népi Együttes rendezi.

(MTI)

Megjelent: Magyar Nemzet Online, 2011. augusztus 8. 12:53 (http://mno.hu/portal/802201)

2011 10 aug

2011. 08. 10.

Lyukat beszélünk a hasadba!

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 10. szerda, 19:33; Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:33; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3279

Idén a Szigeten mindvégig irodalom. Shakespeare sztorijai, Molyolás során írók mesélik történeteiket, Oidipusz-előadás, versek a Kávészünet előadásában, barokk variációk, Akkezdet Phiai, Holdvilág Kamaraszínház, Ovibrader, vásári komédia és Anagramma-Gyár.

AUGUSZTUS 10. SZERDA

17.00-19.00: W.H. Formáció – Shakespeare szonettjei
Tizennégy Shakespeare-szonett ( + két bónusz szám) huszonegyedik századi feldolgozásban, MC Sena, hazánk legjelentősebb hip-hop dívájának angol nyelvű előadásában. A feldolgozásban keveredik a kortárs improvizatív zene, számos zenetörténeti utalás, a klangfarbe musik, a freejazz, a modern jazz, az abstract hip-hop és a spoken word. A formáció tagjai a magyar zenei élet népszerű szereplői, nevük több rangos hazai együttesben is feltűnik:Dagadu Veronika Sena (ének, szöveg), Márkos Albert (cselló), Gryllus Samu (basszusgitár), G. Szabó Hunor (ütőhangszerek, basszusgitár). A W.H. elnevezés egy monogramot takar: Shakespeare nyomtatásban megjelent szonettjeit ajánlotta Mr W.H.-nak. A titokzatos személy kiléte - akárcsak a szonettek tartalma - a mai napig vita tárgyát képezi.

Bővebben: Lyukat beszélünk a hasadba!

2011 10 aug

2011. 08. 10.

Versmondó tábor a Vajdaságban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 10. szerda, 19:31; Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:31; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3261

Vasárnaptól augusztus 14-ig tart a délvidéki Kishegyesen (Mali Idos) a Kátai-tanyán a 23. nyári Szép Szó tábor a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete (VMVE) szervezésében.

A tábor a költészet és a próza előadását művelő, a pódiumművészetek iránt nyitott vajdasági fiatalok egyetlen közös műhelye - olvasható a Hajvert Ákossal, a VMVE elnökével készített interjúban, amelyet a Magyar Szó című délvidéki napilap alapján a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület (VMMI) tett közzé honlapján (www.vmmi.org).
Ahogy a korábbi években, idén is három korcsoportban dolgoznak majd a gyerekek a kishegyesi táborban.
A legkisebbekkel Fekete Ágnes drámajáték-vezető, a középső csoporttal Molnár Róbert újvidéki színművész, a nagycsoporttal pedig Bori Viktor színész, drámatanár, a budapesti Káva Kulturális Műhely munkatársa foglalkozik.
Mint minden évben, idén is lesz egyéni versezés. Ez azt jelenti, hogy a tábor ideje alatt a foglalkozásokon mindenkinek lehetősége nyílik egy vagy több vers kidolgozására, hogy aztán a következő tanévben a különböző versenyeken, megmérettetéseken akár az itt megtanult versekkel induljon.
A tábort az összes részvevő közreműködésével készülő gálaműsor zárja.
A délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját gyakorló Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kiemelt jelentőségű vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági rendezvényként határozta meg a Szép Szó tábort.

Megjelent: prae.hu, 2011. 08. 05. 13:16 (http://prae.hu/prae/news.php?menu_id=5&aid=11973)

2011 06 aug

2011. 08. 06.

Könyvtári műhelytitkok: hogyan fogjunk olvasót?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 06. szombat, 17:29; Megjelent: 2011. augusztus 06. szombat, 17:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3988

Lejárt a poros, unalmas, passzív könyvtárak kora. Annak ellenére, hogy számos erdélyi könyvtár küzd hely- és pénzhiánnyal, változatos rendezvényekkel csalogatják be a közönséget.

Úgy tűnik, lejárt a poros, unalmas, passzív könyvtárak kora: alig találni Erdélyben olyan könyvtárat, amelyik nem próbálja meg különböző rendezvényekkel becsalogatni az olvasókat. Az olvasómaratonok vagy könyvbemutatók mellett filmvetítések (vagy akár egész fesztiválok), kiállítások, beszélgetések, gyerekprogramok zajlanak az intézményekben.

Mindez annak ellenére, hogy a kérdéseinkre válaszoló könyvtárigazgatók szinte egytől egyig a hely- és a pénzhiányt említették először a problémák sorában. Azonban nem csak a szűkös térbeli és anyagi keret miatt kell kreatívan gondolkodniuk: hiányzik az a könyvtárpedagógiai és -szociológiai szakmai háttér is, amely segítene újabb olvasókat nevelni.

Az új könyvek jelentik a legnagyobb reklámot

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár legnagyobb gondja a helyhiány, ez akadályozza a nagyobb rendezvények megszervezését is, tudtuk meg Vántsa Judit igazgatótól. A kisiskolásoknak heti rendszerességgel Meseklubot szerveznek, ennek célja az olvasás népszerűsítése - emellett a könyvtár több más rendezvénynek (kiállítások, olvasómaraton) ad otthont.

“Úgy gondolom, hogy aki művelődni, tanulni, szórakozni akar a könyvek által, azt a legújabb kiadású szak- és szépirodalmi művek érdeklik. Ezt kell biztosítani az olvasóközönségnek, ez kell legyen a könyvtár legnagyobb rekláma!” - teszi hozzá a könyvtár igazgatója.

Bővebben: Könyvtári műhelytitkok: hogyan fogjunk olvasót?

2011 06 aug

2011. 08. 06.

Könyvet házhoz szolgáltatás Újbudán

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. augusztus 06. szombat, 17:28; Megjelent: 2011. augusztus 06. szombat, 17:24; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3318

Megállapodást írt alá a kerület polgármestere és a FSZEK főigazgatója

Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója 2011. július 27-én megállapodást írt alá, mely a - rászorulók számára ingyenesen elérhető - Könyvet házhoz szolgáltatás feltételeit újítja meg a kerületben.

Újbudán 2003 óta biztosított az idős, beteg, mozgásukban korlátozott, lakáshoz kötött emberek számára könyvtári, öregbetűs könyvek, folyóiratok, hangoskönyvek, valamint igény esetén lejátszó eszközök rendszeres házhoz szállítása. Ez a kulturális esélyegyenlőség biztosításának szempontjából is fontos szolgáltatás a kerületi könyvtárak dokumentumkínálatára támaszkodik, és könyvtárosaik közreműködésével valósul meg. A kiszállítás a kerületi Egyesített Szociális Intézmények munkatársainak segítségével történik. 2010-ben a XI. kerületben mintegy 160 kölcsönzés alkalmával több, mint 2000 dokumentum jutott el a rászorulókhoz.

Hogyan vehető igénybe a szolgáltatás?

Az igényeket a jogosultak a FSZEK Kelenföldi Könyvtárában 1119 Budapest, Etele út 55., +36 1 371 2788, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és a Karinthy Frigyes Könyvtárában 1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 11., +36 1 279 1483 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. személyesen, telefonon, vagy e-mailben, illetve a Egyesített Szociális Intézmények munkatársain keresztül jelezhetik.

Újbuda Önkormányzata és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár partnerségét erősíti, hogy 2011-ben - a fenti együttműködésen túl - az Önkormányzat, Dr. Hoffmann Tamás korábbi döntése alapján, a kerületi könyvtárak dokumentum beszerzéséhez 1.8 millió forinttal járul hozzá.

Fotók: FSZEK

Megjelent: fszek.hu, 2011-07-29 12:44:21 (http://www.fszek.hu/konyvtaraink/karinthy_f__u__11_/?article_hid=11881)

2011 29 jún

2011. 06. 29.

Berg Judit: Én kalandot akartam, a lányom egereset

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 29. szerda, 15:22; Megjelent: 2011. június 29. szerda, 15:11; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 5085

Matrózegérrõl szóló meséje számos iskolában kötelezõ olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelõ cicák a mai kor Kockásfülû nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülõnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerûbb meseírója. A szerzõt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hûtõmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészébõl.

- A komment.hu-n megjelent egy cikk arról, hogy miért nincsen a másság ábrázolva a magyar gyerekkönyvekben. Téged is példaként említ a szerzõ, hogy csak fehér szereplõid vannak. Szerinted is szükség lenne politikailag korrekt mesékre?

- Éppen mostanában gondolkoztam azon, hogy milyen jó lenne olyan könyvet írni, ami kimondottan abban segít a gyerekeknek, hogy a másságot természetes módon kezeljék. Egy teljesen sima, átlagos tündérmesében mindenki a saját közegét hozza: az én tündéreim, Panka és Csiribí is olyanok, akik akár az én gyerekeim is lehetnének. Én egy olyan nõ vagyok, aki ilyen kultúrából, és nagyjából hasonló hangulatú családból jön, mint amilyen hangulatban ezek a kis tündérek élnek. Ez csak ennyi.

Fotó: Mudra László [origo]
Szívesen írna a másságról, de olvasni kéne hozzá szakirodalmat is

- Külföldön trend, hogy a mesekönyvek olyan témákkal foglalkoznak, mint a halál, a veszteség, az agresszió, a család széthullása. A magyar gyerekirodalomban ez nem divat. Szerinted miért?

- Külföldön ennek tényleg nagy kultúrája van: apukám börtönben van, anyukám alkoholista, pedofil a tanárom. De ezek szerintem olyan témák, amelyek csak egy szûk réteget érintenek. A magyar kiadók pedig próbálnak a felszínen maradni, és olyan könyveket készíteni, amelyek széles körben sikeresek, különben bedõl a vállalkozás. Hiába gondolják, hogy fel kell vállalni szûk réteget érdeklõ, komolyabb témákat, nem biztos, hogy meg is tudják tenni - vagy esetleg csak egy-két kiadvány erejéig. Az is nehézség, hogy aminek nincs kultúrája, azt valahogy meg kell honosítani. Magyarországon azokról a bizonyos "nem asztal köré való témák"-ról - kakiról, pisirõl, halálról - nem szokás írni könyvben.

Bővebben: Berg Judit: Én kalandot akartam, a lányom egereset