2010. 08. 20.

Már megint a skandinávok...

Ha az olvasáskultúra kapcsán mintákat, jó példákat  keresünk, kikerülhetetlenek Észak-Európa országai. A „skandináv modell”  már-már unalomig ismételt formula a szakemberek szájából, tollából. Az Új Könyvpiacban ezúttal Könyv és olvasás Norvégiában címmel jelent meg írás. Termélszetesen ott nem csökken az olvasási kedv...
A részletek itt olvashatók:
http://www.ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=224

2015. 04. 20.

A modern gyerekkönyvtár – álom?

Sokan sokféle véleményt megfogalmaztak már arról, milyen is a gyerekkönyvtárak állapota, helyzete, s vajon milyen irányba kellene fejlődni, mik a legjellemzőbb problémák. A Népszabadság újságírójának egy igazán autentikus személy, Kucska Zsuzsa gyerekkönyvtáros nyilatkozott. A részletek itt olvashatók: http://nol.hu/lap/kult/20100729-mar_nem_eleg_a_diszkolampa

2010. 08. 20.

Nyitott könyvek éjszakája Székelyudvarhelyen

Az olvasás megszerettetése, illetve az olvasás szeretetének fenntartása a célja annak az egyedülálló, érdekes kezdeményezésnek, amelyet negyedszer tartottak a hétvégén a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár szervezésében. Bővebben itt olvashatnak erről: http://maszol.ro/kultura/konyvmolyok_ejszakaja_2010_08_02.html

2010. 07. 29.

Családi Olvasás Éve 2010

Olvasásnépszerűsítő kampányt hirdet a Könyvtári Intézet. Felhívásában a szervezet arra kéri a könyvtárakat, hogy valósítsák meg együtt a „Családi Olvasás Éve 2010” jegyében megindított programsorozatot. A kezdeményezést a Magyar Olvasástársaság is örömmel támogatja, A népmese napja 2010-es központi rendezvényeit is részben ennek szellemében állítottuk össze.

2010. 07. 24.

Az olvasásnépszerűsítés módszerei

A Nyest (Nyelv és Tudomány) nemrégiben bemutatott néhány olyan mozgalmat, akciót, melyekben a cél a közös: az olvasás „varázsának” megismertetése minél szélesebb körben.
A részletek itt olvashatók:
http://www.nyest.hu/hirek/olvasasnepszerusites-avagy-ha-a-hegy-nem-megy-a-konyvtarba

2010. 07. 24.

Egyéves lett a Moly!

Egy könyvvel indult bő egy évvel ezelőtt a Moly könyves közösségi oldal, ma már több mint ötvenezer kötetet vittek fel a felhasználók. Nagy Bence fejlesztő szerint az a cél, hogy az olvasni szeretők meg tudják beszélni legutóbbi olvasmányélményeiket, beszélgessenek a könyvekről, közösségi élet alakuljon ki. Az oldalnak kilencezer felhasználója és tizenöt önkéntes szerkesztője van.
A teljes cikk az Indexen olvasható:
http://index.hu/tech/2010/06/26/az_olvasas_maganyos_tevekenyseg/


2010. 06. 17.

17th European Conference on Reading



Second announcement and call for proposals
IDEC, International Development in Europe Committee of IRA
and
BELFRA, Belgian Francophone Reading Association
have the pleasure to invite you to the
17th European Conference on Reading
which will be held in Mons, Belgium
July 31 > August 3, 2011
on the theme
“ Literacy and Diversity ”
Deadline for submissions
November 15, 2010
Information and submission form at
www.mons2011.eu/en
contact
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2010. 06. 17.

Könyvkelengye Sepsiszentgyörgyön

Régóta tudjuk, hogy az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Ennek megfelelően Sepsiszentgyörgyön az újszülötteket ajnádékozzák meg könyvekkel, olvasási útmutatóval és könyvtári belépővel. A megyei könyvtár és a polgármesteri hivatal támogatásával folyó, Könyvkelengye nevű akcióról itt olvashatnak bővebben:
http://multikult.transindex.ro/?hir=2534

2010. 06. 07.

Meseszolgálat és könyvbatyu

Önkéntes Olvasó-társak Kaposváron

Hátrányos helyzetű gyerekeknek olvastak fel meséket önkéntes egyetemisták két hónapon át Kaposváron. A kísérleti program olyan sikeres volt, hogy a Magyar Olvasástársaság országos mozgalommá bővítené az ingyenes meseszolgálatot.

Aki mese nélkül nő föl, élményektől esik el
Kis Péter

Egyszer volt, hol nem volt – a Magyar Olvasástársaság szerint egyre ritkábban csendül fel ez a mondat a kisgyermekes családokban, mind kevesebb szülő fordít időt, energiát a mesélésre, s arra, hogy megismertesse, megszerettesse csemetéjével a könyvet, az olvasást.

– A magyar lakosság alig negyven százaléka olvas el évente legalább egy könyvet. A hátrányos helyzetű családokban élőknél pedig egészen tragikus a helyzet, jó, ha öt százalékuk felüt évente egyet. Ezekből az adatokból pedigmár következtethetünk a bölcsődés, óvodás és kisiskolás gyerekek otthoni könyvélményeire – mondja Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke, majd hozzáfűzi: – Élményektől esnek el a képeskönyvek, esti mesék nélkül felcseperedő gyerekek, ez pedig befolyásolja személyiségük, intelligenciájuk fejlődését, s persze azt, hogy később, kamaszként, felnőttként milyen lesz kapcsolatuk a betűk világával.

A kedvezőtlen folyamatokon sajátos módon javítana a Magyar Olvasástársaság. Kidolgoztak egy kísérleti, leginkább felolvasó- vagy meseszolgálatnak nevezhető programot, hogy minél több gyerekhez juttassák el az olvasás élményét. A hivatalosan Olvasó-társ elnevezésű projektet pedig már ki is próbálták: önkéntes egyetemisták két hónapon át hetente egyszer meséket olvastak fel Kaposváron hátrányos helyzetű, főként roma származású gyerekeknek.

– Eredetileg azt terveztük, hogy a kiválasztott családokat otthonukban keresik fel önkénteseink. Csakhogy kiderült, feszélyezné a szülőket, de még a gyerekeket is az, ha vendégeik szembesülnének szegénységükkel. Emiatt végül úgy döntöttünk, inkább egy könyvtárban tartjuk a felolvasásokat – eleveníti fel az első tapasztalatokat Gombos Péter, a mintaprogram helyi vezetője, a Kaposvári Egyetem tanára, az olvasástársaság alelnöke.

A kezdeti nehézségek után azonban hamar kiderült, hogy életképes az országban egyedülállónak számító program. Az érintett szülők – noha többségük alacsony végzettségű, munkanélküli, és megélhetési gondokkal küzd –nyitottak voltak, támogatták, hogy gyermekeik részt vegyenek a felolvasásokon. Ezt jelzi az is: az induláskor hat, 4 és 12 év közötti gyerek alkotta a hallgatóságot, de két hónap alatt csupán egyikük „morzsolódott le” – ő is csak azért, mert elköltöztek. Ezzel szemben volt példa arra, hogy nőtt a résztvevők száma: az egyik kisfiú egy rokonát csábította el a felolvasásra, miután meggyőzte arról, hogy „tök jó mesét hallgatni.” Gombos Péter szerint mindez különösen annak tükrében számít nagy sikernek, hogy az érintett családokban szinte egyáltalán nem olvasnak.

– Már az első foglalkozáson kiderült, hogy a gyerekek ritkán, legfeljebb az iskolában, óvodában hallottak, olvastak mesét, mégis végig feszülten figyeltek, érdeklődtek, kérdeztek, lekötötte őket a felolvasás. Később a nagyobbak már maguk kérték, hadd olvassanak fel ők is a többieknek. Talán ennél ismeglepőbb volt az, hogy még véget sem ért a program, de már szinte könyörögtek a gyerekek és az anyukák, hogy tegyük állandóvá a felolvasásokat – meséliVargaMárta, az egyik önkéntes. – Tény viszont az is, hogy hiába készültünk például Lázár Ervin-mesékkel, a gyerekeket egész más érdekelte. Még a tíz-tizenkét évesek is inkább a képes leporellókat nézegették, és gyakorta kértek rajzfilmekből ismert történeteket.

A kaposvári sikerek nyomán a Magyar Olvasástársaság már azt tervezi, hogy országos mozgalommá bővíti a meseszolgálatot.Mint azt Győri Jánostólmegtudjuk, szeptembertől az SOS Magyarország Gyermekfaluban élő gyerekeknek olvasnak fel rendszeresen önkénteseik. (Itt egyébként egy másik, Könyvbatyunak elnevezett programot is indítanak. A gyermekfaluból kikerülő, nagykorú fiatalokat ajándékozzák meg könyvekkel egyfajta útravalóként.) Ezzel egy időben elkezdik szervezni a felolvasó-szolgálat országos „hálózatát”: egyetemekről, főiskolákról várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik részt vennének az önkéntes munkában. A védőnői szolgálatok, a családsegítő központok segítségével keresnék fel az adott város, község hátrányos helyzetű családjait, hogy felajánlják nekik: elviszik hozzájuk az olvasás élményét.

Boda András Zalaegerszeg

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. június 7. (http://nol.hu/lap/kult/20100607-meseszolgalat_es_konyvbatyu)


2010. 06. 01.

Olvasó-társ konferencia Kaposváron

Nagyszerű hangulatban, élénk médiaérdeklődés mellett zajlott Kaposváron 2010. május 29-én az Olvasó-társ konferencia. A Magyar Olvasástársaság, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara és a Bay Zoltán Egyesület közös rendezvénye minden szempontból sikeres volt. Nagy Attila előadásában adatokkal, érvekkel bizonyította a hasonló programok jelentőségét, szükségességét. Kövérné Nagyházi Bernadett az illiteráció problémájáról szólt, feltárva a hátrányos helyzet gyökereit, bemutatva Nemesné Kis Szilvia és Sajtosné Csendes Gyöngyi legújabb, hallatlanul érdekes kutatásait is. Imre Angéla az Olvasó-társ megszületéséről és hasonló kezdeményezésekről számolt be, Gombos Péter pedig az Olvasó-társ kaposvári kipróbálásának körülményeit mutatta be. A konferencia legnépszerűbb előadói azonban maguk a programban résztvevő hallgatók voltak (Haraszti Ágnes, Szarka Viktória és Varga Márta), akik őszintén, élményszerűen meséltek a megélt tapasztalatokról, a megvalósult vagy épp másképp sikerült elképzelésekről. 

   

Az előadás után hosszasan folyt még a beszélgetés, sok kérdést tettek fel az újságírók és a a résztvevők is.
Az esemény szünetében a Kélohim együttes beás nyelven előadott dala színesítette a szakmai programot, mely minden szempontból sikeresnek minősíthető.

A konferencia támogatói voltak:
Esélyek Háza KaposvárKaposvári Egyetem Pedagógiai KarMiniszterelnöki Hivatal

Fővédnök: Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke

   

Hírek, beszámolók a konferenciáról itt olvashatók, hallgathatók:

 

Alkategóriák

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 221 vendég és 0 tag böngészi