Gombos Péter: Belefér, hogy a diákok elkészítsék Rómeó Facebook-profilját

A legfontosabb, hogy az irodalom élmény legyen – foglalta össze lapunknak a Magyar Olvasástársaság alelnöke, aki tagja volt annak a szakmai csapatnak, amelyik a társaság nevében összeállította javaslataikat a Nemzeti Alaptanterv új koncepciójához. Gombos Péter, aki a magyar érettségit kifejezetten modern szemléletűnek tartja, a leszakadó gyerekek esetében különösen fontosnak véli a szövegértés terén az alapos felkészítést. Ugyanakkor elrettenti, hogy még mindig előfordul: olvasónaplót írnak vagy költők életrajzából felelnek a diákok.

– Az olvasóvá nevelés a gyermek születésekor kezdődik, amivel azt mondjuk, hogy óriási a szülői hatás egy gyerekre – magyarázta lapunknak a Magyar Olvasástársaság alelnöke, aki kollégáival összeállította javaslataikat a Nemzeti Alaptanterv új koncepciójához.

Gombos Péter ezekből példaként kiemelte: fontos lenne, hogy abból a szempontból is tudatosabbak legyenek a pedagógusok, hogy milyen olvasmányt választanak a diákjaiknak. De ugyancsak lényeges, hogy a leszakadó gyerekek a szövegértés terén alapos felkészítést kapjanak. És nem mellékes az sem: az olvasási stratégiákat is tanítani kell, hogy a gyerekek a szövegtípusokat és az olvasási célokat figyelembe véve ki tudják választani ezek közül a nekik legmegfelelőbbet.

A legfontosabb, hogy az olvasás élmény legyen már az alsó tagozaton is (Fotó: Kurucz Árpád)

– Ami viszont a legfontosabb, hogy az irodalom élmény legyen, vagyis értsék és érezzék a diákok azt a gondolatot, amit az egyik barátom, Fűzfa Balázs szokott mondani: irodalom nélkül lehet élni, de nem biztos, hogy érdemes – tette hozzá Gombos Péter, aki Sepsiszentgyörgyön találkozott egy hasznos programmal. Ott könyvkelengye-programnak nevezték, a megyei könyvtár szervezte.

A lényege az volt, hogy mind a magyaroknak, mind a románoknak ajándék könyvet adtak a gyerek születésekor, majd később is, amikor negyedik, illetve nyolcadik osztályos lett, és persze mind a három alkalommal könyvtári tagság is járt a könyvekkel. – Fontos lenne ugyanis, hogy mind a szülők, mind a gyerekek rendszeresen megforduljanak a könyvtárakban is, amelyeknek közösségmegtartó ereje is kiemelten fontos – magyarázta az olvasásszociológus.

– Ahhoz, hogy olvasó felnőtté neveljük a gyerekeket, döntő, milyen szövegeket kapnak a kezükbe – fejtegette a Magyar Olvasástársaság alelnöke, leszögezve, hogy a gyerekek életkori sajátosságait messzemenően figyelembe kellene venni az ajánlott vagy kötelező olvasmányok listája összeállításakor.

Erre leginkább a felső tagozaton lenne szükség, amit a PISA-felmérések támasztanak alá, az alsó tagozaton jó a helyzet: az ott tanulók PIRLS-felmérésen évek óta mért jó eredménye viszont később leromlik. Gombos Péter az okok között említette, egyben rossz pedagógiai döntésnek nevezte, hogy sok évtizede olvastatunk zömmel XIX. századi és XX. század eleji könyveket 5. és 8. osztály között.
A tanárok legtöbbször a tantervre hivatkoznak, amikor arra keressük a választ, miért olvastatnak a diákokkal általuk nem kedvelt könyveket.

– Az érdekesség, hogy már rég nem írt elő a tanterv ilyen jellegű kötelezettséget – hangsúlyozta a szakértő, aki a jelenlegi ajánlott irodalomlista megújítására vonatkozó kérdésünkre azt mondta, csak részben van szükség megújulásra. Itt is nagy különbség van alsós és felsős kerettanterv között. Az előbbiben gazdag ajánlott könyvlistát használnak sok kortárs irodalommal, és egyik könyvhöz sincs odaírva, hogy mindenképp olvasnia kell a gyerekeknek. – Felső tagozaton e tekintetben is rosszabb a helyzet – állapította meg Gombos, aki ugyanakkor úgy véli, szükség van központi könyvajánlóra, mert segít abban, hogy a tanárok leszokjanak a rossz beidegződéseikről.

Hasonló probléma merül fel a kifejezetten modern szemléletű magyar érettségivel kapcsolatban is, ahol sem irodalomtörténetet, sem irodalomelméletet nem kérdeznek, csak kompetenciákat mérnek. Ehhez képest sokan még a megújulás előtti érettségire készítik fel a diákokat, miközben a szakértő szerint a cél az lenne, hogy a gyerekek irodalmat olvasó és élvező diákok legyenek, akik mernek önállóan gondolkodni az olvasottakról, ráadásul így felvértezve bátran neki is vághatnak az érettséginek.

– Engem elrettent, hogy még mindig előfordul, hogy olvasónaplót írnak vagy költők életrajzából felelnek – hangsúlyozta, és hozzátette, ennek az lesz a vége, hogy a diák nem tud véleményt formálni mondjuk egy kortárs dalszövegről. Nem tudja elmondani, miért rossz a prozódiája, gyengék benne a szóképek, és egyébként is, miért képzavaros a szöveg tartalma.

S hogy milyen a jó élménypedagógia az irodalomórán? Gombos Péter szerint nemcsak arról van szó, hogy a diákok eljátszhatnak részleteket a műből, hanem arról is, hogy elkészíthetik például Rómeó vagy Júlia Facebook-profilját. Olyan nagy az eszköztára az élmény- és drámapedagógiának, hogy a gyerek szinte észre sem veszi, mennyit tanul közben.

Csejk Miklós

Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/irodalom-nelkul-lehet-elni-de-nem-biztos-hogy-erdemes-2637379/