Rólunk
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetben
- Részletek
- Írta: Koszecz Sándor
- Kategória: Alapszabály
- Találatok: 4307
Alapítók az 1989. évi II. tv. alapján egyesületet hoztak létre, melyet a Fővárosi Bíróság 6. Pk. 67.940/03. sz. alatt hozott végzéssel 4295 sz. alatt, mint társadalmi szervezetet nyilvántartásba vett.
Az egyesület tagjai figyelemmel arra, hogy az egyesület közhasznú tevékenységet végez, közgyűlésen az alapszabályt módosították annak érdekében, hogy azt a Fővárosi Bíróság a továbbiakban közhasznú szervezetként vegye nyilvántartásba.
Az egyesület az 1989. évi II. tv. és az 1997. CLVI. tv. (továbbiakban: Kszt.) rendelkezésein alapuló alapszabályát a közgyűlés a módosításokkal egységes szerkezetben, a következők szerint fogadta el.
I. Az egyesület neve és célja:
Az egyesület alapító tagjai a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított egyesülési jog alapján elhatározzák, hogy egyesületet hoznak létre a következők szerint:
1.) Az egyesület neve: Magyar Olvasástársaság, HUNRA
angolul: Hungarian Reading Association, rövidítése: HUNRA
Az egyesület, országos egyesületként az Országos Széchenyi Könyvtár székhelyén tevékenykedik, így székhelye: 1827 Budapest, Budavári Palota F. épület
Körbélyegzőjének szövege: Magyar Olvasástársaság HUNRA Hungarian Reading Association
Emblémája: kör alakú mezőben balra lépő szarvas stilizált növényrajzzal
Az emblémát körbefogó szöveg: Magyar Olvasástársaság, HUNRA
2.) Az egyesület célja: A Magyar Olvasástársaság szakmai egyesület, amelynek célja a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, a modern európai írásbeliség követelményeinek megfelelő olvasás-, tájékozódás- és írásbeli közléstechnikák tudományos vizsgálata, a megállapítások elemzése, megismertetése és elterjesztése.
Nemzetközi kutatási eredmények, publikációk vizsgálata a magyarországi tapasztalatok, tendenciák vonatkozásában.
Az olvasás személyiségfejlesztésének szakmai vizsgálata, a személyiség fejlesztésben játszott szerepének kutatása, az eredmények, megállapítások széles körben történő megismertetése. Az olvasással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködési lehetőségének megteremtése, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása. .
3.) E célok érdekében a Magyar Olvasástársaság (továbbiakban: egyesület)
Az egyesület tagjai figyelemmel arra, hogy az egyesület közhasznú tevékenységet végez, közgyűlésen az alapszabályt módosították annak érdekében, hogy azt a Fővárosi Bíróság a továbbiakban közhasznú szervezetként vegye nyilvántartásba.
Az egyesület az 1989. évi II. tv. és az 1997. CLVI. tv. (továbbiakban: Kszt.) rendelkezésein alapuló alapszabályát a közgyűlés a módosításokkal egységes szerkezetben, a következők szerint fogadta el.
I. Az egyesület neve és célja:
Az egyesület alapító tagjai a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított egyesülési jog alapján elhatározzák, hogy egyesületet hoznak létre a következők szerint:
1.) Az egyesület neve: Magyar Olvasástársaság, HUNRA
angolul: Hungarian Reading Association, rövidítése: HUNRA
Az egyesület, országos egyesületként az Országos Széchenyi Könyvtár székhelyén tevékenykedik, így székhelye: 1827 Budapest, Budavári Palota F. épület
Körbélyegzőjének szövege: Magyar Olvasástársaság HUNRA Hungarian Reading Association
Emblémája: kör alakú mezőben balra lépő szarvas stilizált növényrajzzal
Az emblémát körbefogó szöveg: Magyar Olvasástársaság, HUNRA
2.) Az egyesület célja: A Magyar Olvasástársaság szakmai egyesület, amelynek célja a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, a modern európai írásbeliség követelményeinek megfelelő olvasás-, tájékozódás- és írásbeli közléstechnikák tudományos vizsgálata, a megállapítások elemzése, megismertetése és elterjesztése.
Nemzetközi kutatási eredmények, publikációk vizsgálata a magyarországi tapasztalatok, tendenciák vonatkozásában.
Az olvasás személyiségfejlesztésének szakmai vizsgálata, a személyiség fejlesztésben játszott szerepének kutatása, az eredmények, megállapítások széles körben történő megismertetése. Az olvasással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködési lehetőségének megteremtése, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása. .
3.) E célok érdekében a Magyar Olvasástársaság (továbbiakban: egyesület)
a.) tudományos kutatásokat szervez és finanszíroz,
b.) a tömegtájékoztatási eszközök segítségével felhívja a közvélemény figyelmét a kutatások eredményeire, a magyar írásbeli kultúra állapotával kapcsolatos tényekre a nemzetközi adatok tükrében,
c.) szakmai konferenciákat szervez az olvasással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára,
d.) támogatást nyújt (pl. díjakkal) az olvasásra nevelés szempontjából különösen értékes művek terjesztéséhez,
e.) szakértői támogatást nyújt a kis közösségeknek, iskoláknak, aprófalvaknak, olvasóklubok, helyi olvasástársaságok alapításához, szervezéséhez,
f.) továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervez olvasáspedagógiai módszerek megismertetésére könyvtárosok, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, közművelődési szakemberek számára,
g.) elősegíti közvetlen kapcsolatok, cserék szervezését tagjai és hasonló célú külföldi társaságok tagjai között,
h.) elősegíti fiatal szakemberek külföldi tanulmányútjának megszervezését magyar és külföldi pályázatok közvetítését,
i.) törekszik színvonalas pedagógiai sajtóorgánumokat megnyerni az egyesület tevékenységében való részvételre.
b.) a tömegtájékoztatási eszközök segítségével felhívja a közvélemény figyelmét a kutatások eredményeire, a magyar írásbeli kultúra állapotával kapcsolatos tényekre a nemzetközi adatok tükrében,
c.) szakmai konferenciákat szervez az olvasással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára,
d.) támogatást nyújt (pl. díjakkal) az olvasásra nevelés szempontjából különösen értékes művek terjesztéséhez,
e.) szakértői támogatást nyújt a kis közösségeknek, iskoláknak, aprófalvaknak, olvasóklubok, helyi olvasástársaságok alapításához, szervezéséhez,
f.) továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervez olvasáspedagógiai módszerek megismertetésére könyvtárosok, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, közművelődési szakemberek számára,
g.) elősegíti közvetlen kapcsolatok, cserék szervezését tagjai és hasonló célú külföldi társaságok tagjai között,
h.) elősegíti fiatal szakemberek külföldi tanulmányútjának megszervezését magyar és külföldi pályázatok közvetítését,
i.) törekszik színvonalas pedagógiai sajtóorgánumokat megnyerni az egyesület tevékenységében való részvételre.
Az egyesület tehát a Kszt 26. §. c. pontjában felsorolt
– /3/ alpont szerinti: tudományos tevékenység, kutatás, továbbá
– /4/ ~ a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
– /5/ ~ kulturális tevékenység
– /6/ ~ kulturális örökség megóvása,
közhasznú tevékenységet folytat.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
A szolgáltatás igénybevételének módját nyomtatott és elektronikus infornációs csatornán teszi közzé.
Az egyesület céljai megvalósítása érdekében kéri felvételét a nemzetközi Olvasástársaságba (International Reading Association). Kapcsolatokat épít ki és ápol hasonló célú magyarországi és külföldi szervezetekkel.
4.) A közhasznú szolgáltatás igénybevétele
Az Egyesület az 1997. évi CLVI. tv. 26. §. C. pontban foglalt 5. kulturális tevékenységet végez.
Az egyesület a Ksz. előírásainak megfelelően döntéseinek, juttatási rendjének nyilvánosságát biztosítja.
Az egyesület Hírlevelet ad ki, melynek megjelenése eseti.
E Hírlevélben teszi közzé a pályázatokat, a pályázat feltételét, továbbá ad tájékoztatást minden döntésről, eseményről. A Hírlevél részletesen tartalmazza az egyesület által nyújtott vagy biztosított szolgáltatásokat:
– konferenciák helyét, időpontját, témakörét, a részvétel feltételeit,
– szakértői támogatás igénybevételének lehetősét,
– díjkitűzést,
– továbbképzéseket,
– tanulmányi, csereutak kiírását,
– illetőleg minden olyan közhasznú szolgáltatást, melyek nemcsak az egyesület tagjai, hanem bárki által igénybe vehetőek.
A Hírlevelet az egyesület minden tagja megkapja. Az egyesület megküldi továbbá Magyarország területén található minden Közkönyvtárnak.
Az egyesület működésével kapcsolatos döntéseit: a közgyűlés és a Tanács döntéseit, illetőleg az eseményekről, vagy pályázatokról a tájékoztatást az egyesület honlapján, www.ki.oszk.hu/hunra, teszi közzé. Ugyancsak megjelenteti az egyesület a honlapján a közhasznúsági jelentést.
A közhasznúsági jelentést az egyesület 2 országos napilapban, a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben is közzé teszi.
II. Az egyesület gazdálkodása
1.) Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit tagdíjak és egyéb forrásokból származó pénzösszegek képezik.
Az egyesület – céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységét másodlagosan kizárólag a közhasznú célok megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.
2.) Az eredményt az egyesület nem osztja fel, kizárólag a I/3. pontja szerinti célra fordíthatja.
3.) Az egyesület a I/3. szerinti tevékenységéből, illetőleg a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetőleg az ahhoz tartózó költségeket elkülönítetten tartja nyilván.
4.) Éves gazdálkodására költségvetést, majd beszámolót, továbbá évente Kszt 19. §. 3. bek. szerinti tartalommal közhasznúsági jelentést készít, melyet a közgyűlés fogad el.
5.) Az egyesület gazdálkodási és nyilvántartási szabályait úgy köteles meghatározni, hogy azok a számviteli törvény előírásain túl a Kszt rendelkezéseinek is meg kell, hogy feleljenek.
6.) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
III. Az egyesület tagsága
1.) Az egyesület állandó tagja lehet minden magyar és nem magyar bel- és külföldi óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, tanár, olvasásterápiával, dyslexiával, olvasáskutatással, tanító- illetve tanárképzéssel foglalkozó szakember, könyvtáros, író, könyvkiadó és könyvterjesztő, vagy más, az olvasáskultúra ügyéért tenni kész természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, az alapszabályt elfogadja, és a tagdíjat megfizeti, világnézetétől, vallásától, nemzetiségi vagy kisebbségi státusától függetlenül.
2.) Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan intézmény, jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyik vállalja, hogy vagyoni vagy nem vagyoni szolgáltatással közreműködik az egyesület céljainak megvalósításában, ám tagdíjat nem fizet.
3.) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan magyar vagy külföldi személy, aki tevékenységével hozzájárult az egyesület céljainak valósításához, s akit a közgyűlés tiszteletbeli tagnak megválaszt.
4.) Az egyesület tagszervezete lehet minden olyan, a társaság céljaival azonosuló helyi olvasásegyesület, szakmai egyesület és társaság, amelynek alapszabálya megfelel a Magyar Olvasástársaság alapszabályának, s amelyiknek legalább 10 tagja, ezen belül teljes vezető testülete tagja a Magyar Olvasástársaságnak, s amelyik tagszervezetként való elismerését az egyesület tanácsától kéri és megkapja.
IV. A tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése. A tag jogai és kötelezettségei
1.) A tagsági felvételi kérelmet az egyesület tanácsa bírálja el. A felvételi kérelem elutasításakor a döntés felülvizsgálatát a közgyűléstől lehet kérni. Pártoló tagsághoz a jelentkező intézmény felelős vezetőjének (választott vezetőjének) nyilatkozata és a tanács többségi döntése szükséges. Tiszteletbeli tagot a közgyűlés választja.
2.) Az egyesület valamennyi tagja – ideértve a pártoló és tiszteletbeli tagokat is – azonos jogokkal rendelkezik, választ és megválasztható az egyesület valamennyi tisztségére. Az egyesület tagjai választási jogukat közvetlenül, ill. a VI.1.2 pontban leírtak szerint közvetetten gyakorolják. Az Egyesület minden állandó tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult, és részt vehet közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
Az Egyesület tagja köteles minden hónap 15. napjáig 500.-Ft, azaz Ötszáz forint tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
A később belépő jogi személy tag egyesületi jogait és kötelezettségeit bejegyzett képviselője útján gyakorolhatja.
Az Egyesület valamennyi (állandó, pártoló, tiszteletbeli) tagja:
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható az Egyesület szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
3.) Az egyesület minden tagjának joga, hogy részt vegyen az egyesület közügyeiben, az alapszabályban meghatározott keretek között: részt vegyen a társaság rendezvényein, élvezze a tagsággal járó kedvezményeket, bekapcsolódjék az egyesület tudományos, kutatási, oktatási munkájába és megismerje az egyesület által végzett tudományos és kutatómunka eredményeit.
4.) Az egyesület tagjának kötelessége, hogy ellássa azokat a feladatokat, amelyekkel az egyesület megbízta és Ő elvállalta, valamint eleget tegyen tagdíjfizetési kötelezettségének.
5.) A tagdíj egyéni vagy az intézményi tagdíj, melynek nagyságát évente, a következő évre vonatkozóan a közgyűlés határozza meg. Az egyéni tagdíjat fizetőkön belül külön kerül meghatározásra a diákok és a nyugdíjasok tagdíja. A tagsági díj évente, egy összegben, előre fizetendő. A tárgyévre esedékes tagdíjat január 31-ig kell postautalványon befizetni az egyesület számlájára. A tagdíj módosítására a tanács javaslata alapján a közgyűlés jogosult. Tagság a pénzügyi év közben is létesíthető, belépéskor az első töredékévre a tagdíj arányos részét kell megfizetni.
6.) Az egyesületi tagság a velejáró jogokkal együtt megszűnik, ha a tag egy teljes éven át tagdíjhátralékban van, és azt a tag, jogkövetkezményekre való figyelmeztetést is tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére, nem rendezte.
Elmaradt tagdíj meg nem fizetése esetén a tagot 30 napos határidő tűzésével a fizetési kötelezettségére fel kell hívni, és ezek utáni fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tag törlésre kerül.
Etikai vétség esetén a tanács minősített, 2/3-os többségi határozattal kizárhatja a tagot. Ilyen határozat csak indokolt esetben, az érintett tag meghallgatása után hozható. A határozat ellen, a kézhezvételt követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.
7.) A tagsági jogviszonyról való lemondás (kilépés) attól a naptól kezdve érvényes, amikor azt a tanácshoz eljuttatták. A tagsági jogviszonyról való lemondást a tanács tudomásul veszi.
8.) A közgyűlés a tagdíjhátralékot elengedheti, illetve meghatározott időre tagdíjfizetés alóli mentességet állapíthat meg.
Az egyesület a tagokat nyilvántartja.
V. A társaság jó hírének védelme
A Magyar Olvasástársaság neve nem használható fel egyének szakmai kompetenciájának igazolására. A Magyar Olvasástársaság nem használható fel egyének, szakmai csoportosulások, vagy tagszervezetek esetleges politikai, vagy üzleti céljainak támogatására. E szabály megsértésének eseteit a tanács kérésre az etikai bizottság köteles megtárgyalni és intézkedési javaslatot tenni a tanácsnak.
VI. Az egyesület szervezete
1.) A közgyűlés,
az egyesület legfőbb szerve, mely a tagok összességéből áll.
1.1.) Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– alapszabály megállapítása, módosítása,
– évi költségvetés megállapítása,
– közhasznúsági jelentés elfogadása,
– ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása,
– tisztségviselők megválasztása,
– tiszteletbeli elnöki cím használatról való döntés
– más társadalmi szervezettel való egyesülésnek, az egyesület feloszlásának kimondása, továbbá,
– döntés mindazon ügyekben, melyeket más törvény vagy az egyesület alapszabálya a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az éves beszámoló elfogadása és közhasznúsági jelentés jóváhagyása nyílt szavazással, egyszerű többséggel történik a VI.1.3 pontban leírt eljárási rend szerint.
1.2.) A közgyűlés összehívása és működése: Az egyesület évente egy rendes közgyűlést tart.
A közgyűlés határozatképes, ha szavazatra jogosult tagjainak legalább kétharmada jelen van. A közgyűlés határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A tisztségviselők megválasztása azonban titkos szavazással történik.
Amennyiben a közgyűlésen jelenlévők létszáma a szükséges kétharmadot nem éri el, fel kell oszlatni, és az eredeti időpontot követő 30 percen túl, de 15 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. A másodjára összehívott közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes. Ebben az esetben azonban, a határozathoz szükséges szavazati arány kétharmados többség. Ezen feltételeket, ide értve a távolmaradás jogkövetkezményeit is, valamint az új időpontot, a közgyűlés összehívásról szóló meghívónak tartalmaznia kell.
A közgyűlést a tanács elnöke hívja össze.
Az alábbiakban elrendelt évi 1 közgyűlésen kívül össze kell hívni a közgyűlést ha:
– azt a bíróság elrendeli,
– a tagok legalább 1/3-a, az ok és cél megjelölésével kéri.
Az egyesület a közgyűlést tagjai részére küldött meghívóval hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével, időpont és helyszín megjelölésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A közgyűlés időpontját a Hírlevélben is megjelenteti, továbbá a honlapon is közzéteszi. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendet és a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés időpontját, a napirendet, a hozott döntéseket, a szavazati arány megjelölésével, továbbá mindazt melynek jegyzőkönyvbe vételét bármelyik tag kéri. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő, továbbá a tanács elnöke írja alá. A jegyzőkönyv melléklete a tagok által aláírt jelenléti ív.
A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlés döntéseiről az egyesület folyamatos nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közgyűlés időpontját, a határozat tartalmát, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát. A bevezetést a közgyűlés elnöke és egy hitelesítő írja alá. A határozatokat az egyesület folyamatosan sorszámozza, megjelölve a döntéshozatal évét.
A nyilvántartás vezetése könyv formájában történik, ugyanebbe a könyvbe kerülnek bevezetésre a Tanács által hozott határozatok is.
Az egyesület közgyűlésének és a Tanács határozatainak nyilvántartását az egyesület titkára vezeti.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.) A Tanács
– A tanács feladatai:
Az egyesület tevékenységét az éves közgyűlések közötti időszakban a tanács szervezi és irányítja. A tanács feladata az egyesület jogszerű működésének biztosítása. A tanács feladata továbbá az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés, továbbá a költségvetés elkészíttetése. Feladatkörébe tartozik konferenciák szervezése, az egyesület kapcsolatainak és sajtójának megszervezése, az egyesület bizottságainak működtetése, a társaság propagandája, tagok toborzása, a bevételek kezelése, a kapcsolattartás más, az olvasás ügyében érdekelt bel- és külföldi szervezetekkel. A tanács készíti el az egyesület éves programját, s felel annak végrehajtásáért. Nyilvántartja a tagszervezetek programját, és azt igény szerint közli az egyesület sajtójában. Saját maga, vagy az általa megbízott szerkesztőbizottság útján szervezi az egyesület publikációs tevékenységét, gondoskodik a megfelelő sajtóról és az egyesület propagandájáról.
– A tanács működése: A tanács évente négy rendes ülést köteles tartani. ezen kívül összehívható az elnök, vagy legalább három tag kérésére. A tanács üléseit az elnök hívja össze. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanács határozatképes, ha legalább 50%+1 fő tagja jelen van az ülésen.
A tanács ülései nyilvánosak. A tanács elnöke elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a tanács olyan kérdésben tárgyal, mely személyiségi jogot érint.
A tanács lemondásra kéri azt a tagját, aki legalább a tanácsülések felén nem vesz részt. Az ülésen a titkár jegyzőkönyvet vezet. A tanácsülések jegyzőkönyveit az egyesület irattárában kell elhelyezni, melynek gondozása a titkár feladata. A tanács üléseire meghívhat a napirend egyes pontjainak vitájára szakértőket, tanácsozási joggal, vagy megfigyelőként. A tanácsülések meghívott résztvevői szavazati joggal nem rendelkeznek.
– A tanács döntéseinek nyilvántartása: A tanács döntéseiről az egyesület nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az ülés időpontját, a jelenlévőket, a hozott döntéseket, a mellette és ellene szavazók név szerinti megjelölésével a szavazati arányt. A bevezetést a levezető elnök és hitelesítő írja alá. A határozatok folyamatos sorszámmal és év megjelöléssel kerülnek bevezetésre ugyanabba a könyvbe, melyben a közgyűlési határozatokat tarják nyilván.
A nyilvántartás vezetése a titkár feladata.
– Pénzügyi szabályok: Az egyesület tagdíjakból és egyéb forrásokból származó bevételeit bankszámlán köteles tartani. A kézipénztárban legfeljebb 5.000 Ft tartható a kisebb készpénz kiadásokra. A tanács megbízásából a pénztáros a pénzügyekről pontos könyvelést vezet. Kifizetésekhez az elnök, valamint a tanács egy megbízott tagjának aláírása szükséges. A pénztáros évente egyszer pontos pénzügyi mérlegbeszámolót köteles készíteni, amelyet a közgyűlés által választott, két tagból álló számvizsgáló bizottság megvizsgál, és a vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek beszámol.
3.) Tisztségviselők
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
– Választott tisztségviselők: Az egyesület közvetlenül választott vezető testülete a tíztagú tanács, amely az elnökből, az alelnökből és a nyolc tanácstagból áll.
Az egyesület elismerésének kifejezésére létrehozza a tiszteletbeli elnök címet. A címhasználattal a tanács tagját közgyűlés ruházza fel. A közgyűlés a döntést nyílt szavazással hozza.
A tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei azonosak a Tanács más tagjával.
A Tanács a titkári teendők ellátására és könyvviteli munkák elvégzésére nem választott személyeket alkalmaz Jogviszonyukat külön megállapodás (munkaszerződés, megbízási szerződés) rendezi. Amennyiben az egyesülettel munkaviszonyban állnának felettük a munkáltatói jogokat a Tanács elnöke gyakorolja.
Nemzetközi Olvasástársaság (IRA) Európai Fejlesztési Bizottságába kiküldött képviselőt (IRA-képviselő ) a tanács jelöli ki a tanács tagok közül. A tanács tagjainak IRA tagságáról a tanács gondoskodik.
– A tisztségviselők hivatalának tartama: Az elnök és az alelnök hivatalának időtartama 2 év, a Tanácstagoké 4 év. A tisztségviselők ugyanarra a tisztségre többször is megválaszthatók. a választás módját a VIII. fejezet tartalmazza.
– A tisztségviselők hivatalba lépése: A választott tisztségviselő a szavazást követő közgyűlés záróülésén lép hivatalba, és hivatala az őt követő tisztségviselő hivatalba lépéséig tart.
– A ciklus lejárta előtt megüresedett tisztség betöltése: A megüresedett tanácstagi tisztet a legközelebbi választáson kell betölteni. Ha az elnöki tisztség a ciklus lejárta előtt megüresedik, az elnöki tisztet az elnöki ciklus lejártáig az alelnök veszi át, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a tanács új elnököt választ.
– Abban az esetben, ha a tanácstagok száma 6 főre csökken, az elnök köteles tisztségválasztásra 30 napon belül a közgyűlést összehívni.
– Az elnök feladatai: Az elnök szervezi a tanács munkáját. elkészíti a tanács ülésének napirendjét, vezeti az üléseket, gondoskodik az információk közvetítéséről. Eljár az etikai bizottság által tárgyalt ügyekben. Hivatalos ügyekben és a nyilvánosság előtt képviseli az egyesületet. Az egyesület pénzforrásaiból kifizetés csak az elnök és a tanács által megbízott még egy tanácstag aláírásával történhet.
– Az alelnök feladatai: az alelnök ellátja az elnök, illetve a tanács által ráruházott feladatokat, távollétében helyettesíti az elnököt.
– A titkár feladatai: A titkár intézi az egyesület hivatalos levelezését, felel a dokumentációért, a tanács ülésein vezeti a jegyzőkönyvet. Az Egyesület Tanácsának tagjai kijelentik, hogy magyar állampolgárok, és nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától.
A Tanács tagjainak visszahívását a tagság egyszerű szótöbbséggel kérheti a mandátuma lejárta előtt akkor, ha A Tanács tagját bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, jogerős bírói ítélettel vezetői tisztség gyakorlásától eltiltották vagy az Egyesület érdekeivel ellentétes gazdálkodást folytat.
A Tanács tagjai a mandátum lejártával azonos funkcióra egymást követő ciklusban egyszer újraválaszthatók. A közhasznú szervezetek megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek megjelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Tanács tagjai továbbá nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. Közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat az egyeneságbeli rokont, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülőt valamint a testvért, és az élettársat.
Két közgyűlés közötti időben A Tanács dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen a Tanács köteles beszámolni.
A Tanács jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek és jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a könyvvizsgáló tájékoztatása mellett – dönteni.
– A tanács működése: A tanács évente négy rendes ülést köteles tartani. ezen kívül összehívható az elnök, vagy legalább három tag kérésére. A tanács üléseit az elnök hívja össze. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tanács határozatképes, ha legalább 50%+1 fő tagja jelen van az ülésen.
A tanács ülései nyilvánosak. A tanács elnöke elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a tanács olyan kérdésben tárgyal, mely személyiségi jogot érint.
A tanács lemondásra kéri azt a tagját, aki legalább a tanácsülések felén nem vesz részt. Az ülésen a titkár jegyzőkönyvet vezet. A tanácsülések jegyzőkönyveit az egyesület irattárában kell elhelyezni, melynek gondozása a titkár feladata. A tanács üléseire meghívhat a napirend egyes pontjainak vitájára szakértőket, tanácsozási joggal, vagy megfigyelőként. A tanácsülések meghívott résztvevői szavazati joggal nem rendelkeznek.
– A tanács döntéseinek nyilvántartása: A tanács döntéseiről az egyesület nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az ülés időpontját, a jelenlévőket, a hozott döntéseket, a mellette és ellene szavazók név szerinti megjelölésével a szavazati arányt. A bevezetést a levezető elnök és hitelesítő írja alá. A határozatok folyamatos sorszámmal és év megjelöléssel kerülnek bevezetésre ugyanabba a könyvbe, melyben a közgyűlési határozatokat tarják nyilván.
A nyilvántartás vezetése a titkár feladata.
– Pénzügyi szabályok: Az egyesület tagdíjakból és egyéb forrásokból származó bevételeit bankszámlán köteles tartani. A kézipénztárban legfeljebb 5.000 Ft tartható a kisebb készpénz kiadásokra. A tanács megbízásából a pénztáros a pénzügyekről pontos könyvelést vezet. Kifizetésekhez az elnök, valamint a tanács egy megbízott tagjának aláírása szükséges. A pénztáros évente egyszer pontos pénzügyi mérlegbeszámolót köteles készíteni, amelyet a közgyűlés által választott, két tagból álló számvizsgáló bizottság megvizsgál, és a vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek beszámol.
3.) Tisztségviselők
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
– Választott tisztségviselők: Az egyesület közvetlenül választott vezető testülete a tíztagú tanács, amely az elnökből, az alelnökből és a nyolc tanácstagból áll.
Az egyesület elismerésének kifejezésére létrehozza a tiszteletbeli elnök címet. A címhasználattal a tanács tagját közgyűlés ruházza fel. A közgyűlés a döntést nyílt szavazással hozza.
A tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei azonosak a Tanács más tagjával.
A Tanács a titkári teendők ellátására és könyvviteli munkák elvégzésére nem választott személyeket alkalmaz Jogviszonyukat külön megállapodás (munkaszerződés, megbízási szerződés) rendezi. Amennyiben az egyesülettel munkaviszonyban állnának felettük a munkáltatói jogokat a Tanács elnöke gyakorolja.
Nemzetközi Olvasástársaság (IRA) Európai Fejlesztési Bizottságába kiküldött képviselőt (IRA-képviselő ) a tanács jelöli ki a tanács tagok közül. A tanács tagjainak IRA tagságáról a tanács gondoskodik.
– A tisztségviselők hivatalának tartama: Az elnök és az alelnök hivatalának időtartama 2 év, a Tanácstagoké 4 év. A tisztségviselők ugyanarra a tisztségre többször is megválaszthatók. a választás módját a VIII. fejezet tartalmazza.
– A tisztségviselők hivatalba lépése: A választott tisztségviselő a szavazást követő közgyűlés záróülésén lép hivatalba, és hivatala az őt követő tisztségviselő hivatalba lépéséig tart.
– A ciklus lejárta előtt megüresedett tisztség betöltése: A megüresedett tanácstagi tisztet a legközelebbi választáson kell betölteni. Ha az elnöki tisztség a ciklus lejárta előtt megüresedik, az elnöki tisztet az elnöki ciklus lejártáig az alelnök veszi át, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a tanács új elnököt választ.
– Abban az esetben, ha a tanácstagok száma 6 főre csökken, az elnök köteles tisztségválasztásra 30 napon belül a közgyűlést összehívni.
– Az elnök feladatai: Az elnök szervezi a tanács munkáját. elkészíti a tanács ülésének napirendjét, vezeti az üléseket, gondoskodik az információk közvetítéséről. Eljár az etikai bizottság által tárgyalt ügyekben. Hivatalos ügyekben és a nyilvánosság előtt képviseli az egyesületet. Az egyesület pénzforrásaiból kifizetés csak az elnök és a tanács által megbízott még egy tanácstag aláírásával történhet.
– Az alelnök feladatai: az alelnök ellátja az elnök, illetve a tanács által ráruházott feladatokat, távollétében helyettesíti az elnököt.
– A titkár feladatai: A titkár intézi az egyesület hivatalos levelezését, felel a dokumentációért, a tanács ülésein vezeti a jegyzőkönyvet. Az Egyesület Tanácsának tagjai kijelentik, hogy magyar állampolgárok, és nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától.
A Tanács tagjainak visszahívását a tagság egyszerű szótöbbséggel kérheti a mandátuma lejárta előtt akkor, ha A Tanács tagját bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, jogerős bírói ítélettel vezetői tisztség gyakorlásától eltiltották vagy az Egyesület érdekeivel ellentétes gazdálkodást folytat.
A Tanács tagjai a mandátum lejártával azonos funkcióra egymást követő ciklusban egyszer újraválaszthatók. A közhasznú szervezetek megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek megjelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Tanács tagjai továbbá nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. Közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat az egyeneságbeli rokont, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülőt valamint a testvért, és az élettársat.
Két közgyűlés közötti időben A Tanács dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen a Tanács köteles beszámolni.
A Tanács jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek és jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a könyvvizsgáló tájékoztatása mellett – dönteni.
A Tanács feladata különösen az Egyesület éves munkatervének elkészítése, az egyesületi tagokkal közösen tevékenykedve. A Tanács készíti el az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
• a számviteli beszámolót,
• a költségvetési támogatás felhasználását,
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
• a cél szerinti juttatások kimutatását,
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásaitól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A Tanács minden tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács szükséghez képest – de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. A Tanács ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése, és a ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.
A Tanács ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A Tanács határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A Tanács határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnök köteles a Tanács által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
A Tanács ügyrendjét maga határozza meg. A Tanács döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Mind a Közgyűlés, mind a Tanács minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a Tanács jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
A Tanács elnöke köteles a közgyűlés és a Tanács által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
A Tanács elnöke köteles a közgyűlés és a Tanács által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 30 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
A Tanács a saját és a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető táblán, valamint az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. Az érintettekkel való közlésen kívül az Egyesület határozatait nyilvánosságra kell hozni.
Az Egyesület a működésével keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület Elnökével előre egyeztet időpontban az Egyesület székhelyén.
Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
VII. Képviselet
Az egyesületet a tanács elnöke önállóan képviseli. A banki képviseleti jog együttes, azaz az egyesület elnöke mellett még egy tanácstag ír alá.
VIII. Összeférhetetlenség
Az Egyesület tisztségviselője magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket az alapítók az alakuló közgyűlésen titkos szavazás útján választják meg. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit Egyesület legfőbb szerve választja meg.
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban, ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
VIII. Nyilvánosság biztosítása
Az egyesület Kszt. által előírt nyilvánosságot jelen alapszabály I/4. pontjában leírtak szerint biztosítja. Döntései, működése mind az írott sajtóból, mind az egyesület honlapjáról megismerhetőek.
Az egyesület teljes körűen biztosítja továbbá az irataiba való betekintés lehetőségét, mely jog csak személyiség védelmi okból korlátozható. Az egyesület iratai munkanapokon és munkaidőben az egyesület székhelyén előzetes időpont egyeztetéssel tekinthetők meg.
IX. A választási eljárás
1.) A választás időpontja: Választásra kétévenként kerül sor. Ekkor választják meg a tisztségviselőket és az állandó bizottságok tagjait.
2.) A jelöltekkel szembeni követelmények: elnöki, alelnöki tisztségre, illetve tanácstagnak erkölcsileg feddhetetlen, kiemelkedő szakmai tevékenységet felmutató egyesületi tagok választhatók, és akiknek nincs tagdíjhátralékul.
3.) A jelölés módja: A választást megelőzően minden tisztségre legalább két jelöltet kell állítani. A jelöltek személyére a tagszervezetek kollektív javaslatait, illetve a tagok egyéni ajánlásai alapján a jelölőbizottság tesz javaslatot a tanácsnak. A javaslatot írásban kell a tanács elé terjeszteni. A javaslatnak tartalmaznia kell az ajánlás indoklását, fel kell mutatnia a jelöltnek az olvasást előmozdító szakmai tevékenységét, nyelvtudását, emberi hitelességét, vezetői alkalmasságát. A jelöltekről az ajánlások elbírálása alapján a tanács dönt. A jelölteket a tanács köteles az egyesület sajtója útján megismertetni a tagsággal. Ebből a célból a jelöltek fényképet, képzettségüket, szakmai életútjukat bemutató rövid pályaképet, vezetői elképzeléseikről, szakmai filozófiájukról rövid állásfoglalásokat kötelesek a tanács rendelkezésére bocsátani. A tanács ezeket legalább egy hónappal a választás előtt köteles közzétenni. A jelölőbizottság hat tagból áll. A jelölőbizottság tagjait a választási közgyűlést megelőző évi közgyűlés választja meg.
4.) A választási eljárás: A választás a közgyűlésen történik, titkos szavazással. Az érvényes szavazáshoz a határozatképes közgyűlés kétharmados többsége szükséges. A tisztséget az a jelölt nyeri el, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. Amennyiben a második forduló sem járna eredménnyel, akkor az egyenlő szavazatokat kapott jelöltek közül a tisztségviselőt most már nyílt szavazással választják meg.
A Tanács elnöki és alelnöki tisztségére jelölt személyekről a közgyűlés egyenként dönt, míg a tanács további tagjait együttesen, listán előterjesztve választja. A választás eredményét helyben ki kell hirdetni. Az új tisztségviselők a közgyűlés napján lépnek hivatalba. A leköszönő tisztségviselők az ügyeket az új tisztségviselőknek a közgyűlést követő egy héten belül kötelesek hivatalosan átadni.
X. Bizottságok
1.) Állandó bizottságok. Az egyesület jó hírneve védelmére létrehozza a 3 tagú etikai bizottságot. A gazdálkodás és a számvitel ellenőrzésére létrehozza a kéttagú számvizsgáló bizottságot. A bizottságok tagjaira a tanács tesz javaslatot, s a bizottsági tagokat a közgyűlés választja.
2.) Ad hoc bizottságok: A tanács speciális feladatok elvégzésére (pl. pályázatok, konferenciák szervezése) szakembereket kérhet fel. A bizottságok munkájáról a tanácsnak és a közgyűlésnek számolnak be. Az ad hoc bizottság tagjai nem tisztségviselők, feladatukat megbízottként vagy más polgári jogi szerződés alapján látják el.
XI. Helyi tagszervezetek
1.) Alakulásuk feltételei: ha egy önkormányzat területén 10 vagy annál több teljes tagdíjat fizető tagja van az egyesületnek, ezek önálló tagszervezetet alapíthatnak, amely elnevezésében a társaság nevét viselheti (pl. Magyar Olvasástársaság Szolnoki Szervezete). A tagszervezet jogszerű elismeréséhez az egyesület tanácsának írásbeli hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás feltétele, hogy a helyi tagszervezet alapszabálya megfeleljen az egyesület alapszabályának, és ezt a tanács igazolja.
Önálló jogi személyként az a tagszervezet működhet, melynek önálló ügyintéző, képviseleti szerve van, önálló költségvetéssel rendelkezik és az illetékes bíróság nyilvántartásba vette. A helyi tagszervezet választott elnöke tagja a közgyűlésnek. ezen kívül a tagszervezetek 10 főnként 1 választott képviselőt küldhetnek a közgyűlésbe. Kivételes esetben, kis településeken a tanács 10-nél kevesebb társasági tag esetében is hozzájárulhat a helyi tagszervezetek létrehozásához.
2.) Helyi tagdíj, helyi költségvetés: Ha a helyi tagszervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, saját tagjaiktól külön tagdíjat szedhetnek. Rendezvényeik költségeit maguk fedezik. Amennyiben ezeken az egyesület tagjai tartanak előadást, az egyesület tagjainak útiköltségét az egyesület téríti meg.
XII. Az alapszabály módosítása
1.) Kezdeményezés: Az alapszabály módosítását kezdeményezheti:
– a tanácsnak legalább négy tagja,
– két vagy több tagszervezet,
– legalább a tagság negyede
2.) Szavazás az alapszabály módosításáról: Az alapszabály módosításáról a közgyűlés dönt. A módosításhoz kétharmados többség szükséges. A módosítás a közgyűlés határozatának napján lép hatályba.
XIII. Az egyesület feloszlása
Amennyiben az egyesület feloszlik, vagyonából először ki kell elégíteni az egyesület összes tartozásait. A fennmaradó vagyonról a tanács köteles rendelkezni, még pedig úgy, hogy a vagyon országos tekintélyű közművelődési célú alapítványra (pl. Nemzeti Alapítvány, Bethlen Alapítvány, Soros Alapítvány ) szálljon.
XIV. Az egyesület nemzetközi kapcsolatai
A HUNRA a nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) bejegyzett tagszervezete. Tagjait buzdítja, hogy nyelvtudásuknak megfelelően egyénileg is lépjenek be a Nemzetközi Olvasástársaságba.
Jelen alapszabály a Kszt-re való tekintettel rögzíti, hogy az egyesület éves bevétele ez idő szerint az 5 millió Ft-ot nem éri el, így felügyelő bizottságot nem működtet. Befektetési tevékenységet nem folytat, ezért erre vonatkozó szabályzatkészítési kötelezettség nem terheli.
XV. Közhasznúsági nyilatkozatok
1) Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 5. pontja szerint) kulturális tevékenységet végez.
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
2) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
3) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a vállalkozási tevékenységéből befolyt összeget a tagok között nem osztják föl, azt a céljainak megvalósítására fordítja.
4) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja a létesítő okiratban foglalt tevékenységre.
5) Az Egyesület éves árbevétele előreláthatólag nem haladja meg az 5 millió forintot bár a közgyűlés az esetleges törvényi előírásnak megfelelően felügyelő bizottságot hozott létre.
6) Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
7) Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
8) Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
10) Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
11) Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nyilvánosságát úgy biztosítja, hogy az Egyesület székhelyén azt bárki megtekintheti az Elnök részére küldött ilyen irányú kérelem esetén. ( Saját költségére másolat készíthet).
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
XVI. Vegyes rendelkezések
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és működésének megkezdése az 1989. évi II. tv. – Etv.- 15. § (4) bek. foglaltak szerint történik.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. – a továbbiakban Ptk.-, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Az alapszabályt az egyesület közgyűlése K/2/2003 számú határozatával elfogadta.
Kelt: Budapesten, 2008. november 22.
• a számviteli beszámolót,
• a költségvetési támogatás felhasználását,
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
• a cél szerinti juttatások kimutatását,
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásaitól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A Tanács minden tag jelenléte esetén határozatképes. A Tanács szükséghez képest – de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. A Tanács ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése, és a ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.
A Tanács ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A Tanács határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A Tanács határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnök köteles a Tanács által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
A Tanács ügyrendjét maga határozza meg. A Tanács döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Mind a Közgyűlés, mind a Tanács minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a Tanács jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
A Tanács elnöke köteles a közgyűlés és a Tanács által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
A Tanács elnöke köteles a közgyűlés és a Tanács által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 30 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
A Tanács a saját és a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdető táblán, valamint az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. Az érintettekkel való közlésen kívül az Egyesület határozatait nyilvánosságra kell hozni.
Az Egyesület a működésével keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület Elnökével előre egyeztet időpontban az Egyesület székhelyén.
Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
VII. Képviselet
Az egyesületet a tanács elnöke önállóan képviseli. A banki képviseleti jog együttes, azaz az egyesület elnöke mellett még egy tanácstag ír alá.
VIII. Összeférhetetlenség
Az Egyesület tisztségviselője magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket az alapítók az alakuló közgyűlésen titkos szavazás útján választják meg. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit Egyesület legfőbb szerve választja meg.
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban, ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
VIII. Nyilvánosság biztosítása
Az egyesület Kszt. által előírt nyilvánosságot jelen alapszabály I/4. pontjában leírtak szerint biztosítja. Döntései, működése mind az írott sajtóból, mind az egyesület honlapjáról megismerhetőek.
Az egyesület teljes körűen biztosítja továbbá az irataiba való betekintés lehetőségét, mely jog csak személyiség védelmi okból korlátozható. Az egyesület iratai munkanapokon és munkaidőben az egyesület székhelyén előzetes időpont egyeztetéssel tekinthetők meg.
IX. A választási eljárás
1.) A választás időpontja: Választásra kétévenként kerül sor. Ekkor választják meg a tisztségviselőket és az állandó bizottságok tagjait.
2.) A jelöltekkel szembeni követelmények: elnöki, alelnöki tisztségre, illetve tanácstagnak erkölcsileg feddhetetlen, kiemelkedő szakmai tevékenységet felmutató egyesületi tagok választhatók, és akiknek nincs tagdíjhátralékul.
3.) A jelölés módja: A választást megelőzően minden tisztségre legalább két jelöltet kell állítani. A jelöltek személyére a tagszervezetek kollektív javaslatait, illetve a tagok egyéni ajánlásai alapján a jelölőbizottság tesz javaslatot a tanácsnak. A javaslatot írásban kell a tanács elé terjeszteni. A javaslatnak tartalmaznia kell az ajánlás indoklását, fel kell mutatnia a jelöltnek az olvasást előmozdító szakmai tevékenységét, nyelvtudását, emberi hitelességét, vezetői alkalmasságát. A jelöltekről az ajánlások elbírálása alapján a tanács dönt. A jelölteket a tanács köteles az egyesület sajtója útján megismertetni a tagsággal. Ebből a célból a jelöltek fényképet, képzettségüket, szakmai életútjukat bemutató rövid pályaképet, vezetői elképzeléseikről, szakmai filozófiájukról rövid állásfoglalásokat kötelesek a tanács rendelkezésére bocsátani. A tanács ezeket legalább egy hónappal a választás előtt köteles közzétenni. A jelölőbizottság hat tagból áll. A jelölőbizottság tagjait a választási közgyűlést megelőző évi közgyűlés választja meg.
4.) A választási eljárás: A választás a közgyűlésen történik, titkos szavazással. Az érvényes szavazáshoz a határozatképes közgyűlés kétharmados többsége szükséges. A tisztséget az a jelölt nyeri el, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. Amennyiben a második forduló sem járna eredménnyel, akkor az egyenlő szavazatokat kapott jelöltek közül a tisztségviselőt most már nyílt szavazással választják meg.
A Tanács elnöki és alelnöki tisztségére jelölt személyekről a közgyűlés egyenként dönt, míg a tanács további tagjait együttesen, listán előterjesztve választja. A választás eredményét helyben ki kell hirdetni. Az új tisztségviselők a közgyűlés napján lépnek hivatalba. A leköszönő tisztségviselők az ügyeket az új tisztségviselőknek a közgyűlést követő egy héten belül kötelesek hivatalosan átadni.
X. Bizottságok
1.) Állandó bizottságok. Az egyesület jó hírneve védelmére létrehozza a 3 tagú etikai bizottságot. A gazdálkodás és a számvitel ellenőrzésére létrehozza a kéttagú számvizsgáló bizottságot. A bizottságok tagjaira a tanács tesz javaslatot, s a bizottsági tagokat a közgyűlés választja.
2.) Ad hoc bizottságok: A tanács speciális feladatok elvégzésére (pl. pályázatok, konferenciák szervezése) szakembereket kérhet fel. A bizottságok munkájáról a tanácsnak és a közgyűlésnek számolnak be. Az ad hoc bizottság tagjai nem tisztségviselők, feladatukat megbízottként vagy más polgári jogi szerződés alapján látják el.
XI. Helyi tagszervezetek
1.) Alakulásuk feltételei: ha egy önkormányzat területén 10 vagy annál több teljes tagdíjat fizető tagja van az egyesületnek, ezek önálló tagszervezetet alapíthatnak, amely elnevezésében a társaság nevét viselheti (pl. Magyar Olvasástársaság Szolnoki Szervezete). A tagszervezet jogszerű elismeréséhez az egyesület tanácsának írásbeli hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás feltétele, hogy a helyi tagszervezet alapszabálya megfeleljen az egyesület alapszabályának, és ezt a tanács igazolja.
Önálló jogi személyként az a tagszervezet működhet, melynek önálló ügyintéző, képviseleti szerve van, önálló költségvetéssel rendelkezik és az illetékes bíróság nyilvántartásba vette. A helyi tagszervezet választott elnöke tagja a közgyűlésnek. ezen kívül a tagszervezetek 10 főnként 1 választott képviselőt küldhetnek a közgyűlésbe. Kivételes esetben, kis településeken a tanács 10-nél kevesebb társasági tag esetében is hozzájárulhat a helyi tagszervezetek létrehozásához.
2.) Helyi tagdíj, helyi költségvetés: Ha a helyi tagszervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, saját tagjaiktól külön tagdíjat szedhetnek. Rendezvényeik költségeit maguk fedezik. Amennyiben ezeken az egyesület tagjai tartanak előadást, az egyesület tagjainak útiköltségét az egyesület téríti meg.
XII. Az alapszabály módosítása
1.) Kezdeményezés: Az alapszabály módosítását kezdeményezheti:
– a tanácsnak legalább négy tagja,
– két vagy több tagszervezet,
– legalább a tagság negyede
2.) Szavazás az alapszabály módosításáról: Az alapszabály módosításáról a közgyűlés dönt. A módosításhoz kétharmados többség szükséges. A módosítás a közgyűlés határozatának napján lép hatályba.
XIII. Az egyesület feloszlása
Amennyiben az egyesület feloszlik, vagyonából először ki kell elégíteni az egyesület összes tartozásait. A fennmaradó vagyonról a tanács köteles rendelkezni, még pedig úgy, hogy a vagyon országos tekintélyű közművelődési célú alapítványra (pl. Nemzeti Alapítvány, Bethlen Alapítvány, Soros Alapítvány ) szálljon.
XIV. Az egyesület nemzetközi kapcsolatai
A HUNRA a nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) bejegyzett tagszervezete. Tagjait buzdítja, hogy nyelvtudásuknak megfelelően egyénileg is lépjenek be a Nemzetközi Olvasástársaságba.
Jelen alapszabály a Kszt-re való tekintettel rögzíti, hogy az egyesület éves bevétele ez idő szerint az 5 millió Ft-ot nem éri el, így felügyelő bizottságot nem működtet. Befektetési tevékenységet nem folytat, ezért erre vonatkozó szabályzatkészítési kötelezettség nem terheli.
XV. Közhasznúsági nyilatkozatok
1) Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 5. pontja szerint) kulturális tevékenységet végez.
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
2) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
3) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a vállalkozási tevékenységéből befolyt összeget a tagok között nem osztják föl, azt a céljainak megvalósítására fordítja.
4) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem visszaforgatja a létesítő okiratban foglalt tevékenységre.
5) Az Egyesület éves árbevétele előreláthatólag nem haladja meg az 5 millió forintot bár a közgyűlés az esetleges törvényi előírásnak megfelelően felügyelő bizottságot hozott létre.
6) Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
7) Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
8) Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
10) Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
11) Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nyilvánosságát úgy biztosítja, hogy az Egyesület székhelyén azt bárki megtekintheti az Elnök részére küldött ilyen irányú kérelem esetén. ( Saját költségére másolat készíthet).
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
XVI. Vegyes rendelkezések
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és működésének megkezdése az 1989. évi II. tv. – Etv.- 15. § (4) bek. foglaltak szerint történik.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. – a továbbiakban Ptk.-, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Az alapszabályt az egyesület közgyűlése K/2/2003 számú határozatával elfogadta.
Kelt: Budapesten, 2008. november 22.
