Jelöltek a tisztújító közgyűlésen

A 2009. november 14-i tisztújító közgyűlésen jelöltként szerepelnek a következő küldöttek:

– elnökhelyettesi posztra:

Dr. Gombos Péter

– tanácstag (póttag, számviteli bizottsági tag):

Dienes Éva

Korányi Margit

Köntös Nelli

Kövérné Nagyházi Bernadette

Sajtosné Csendes Gyöngyi

Sándor Csilla

Vraukóné Lukács Ilona

(A küldöttek bemutatása a Bővebben-re kattintva olvasható.)

Tanácstagnak jelölve:

Dienes Éva

Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár szakon végezte. Részt vett az Olvasásfejleszés – kritikus gondolkodás elnevezésű pályázaton, Nagy Attila vezetésével. Szakdolgozata témájául is ezt választotta. A HUNRA-nak azóta is aktív tagja.

2000-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Központi Könyvtárának Sárkányos Gyerekkönyvtárában dolgozik, 2002 -től, a gyerekrészleg vezetőjeként. A minőségi gyermekirodalom elkötelezett híve, ezt tartja szem előtt a munkájában, a médiában való megjelenéskor, a különböző gyerekprogramok szervezésénél, a mindennapokban. Kétgyerekes édesanyaként, a magánéletben is az értékek továbbadását, a kritikus, egyéni gondolkodást tartja fontosnak. Tagja az IBBY-nek (Gyermekkönyvek nemzetközi Tanácsának) is.

2006-ban előadást tartott Varázslóiskola és/vagy Harry Potter címmel az IRA Budapesti Világkongresszusán.

2007 októberében Gyermekkönyv-illusztrációk – illusztrált könyvek címmel az IBBY Konferenciát szervezett, ahol Szigetek és hidak avagy mit tehet egy gyermekkönyvtáros? címmel tartott előadást.

Köntös Nelli

2006-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatán könyvtáros diplomát szerzett. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának utolsó éves hallgatója. Kutatási területe a dokumentumok formai feltárásában tapasztalható hibák megelőzésében, illetve a már meglévő hibák felderítésében alkalmazható eszközök és módszerek rendszerbe foglalása, valamint hatékonyságának vizsgálata. Három éve egyetemi tanársegédként dolgozik az egyetem Könyvtártudományi Tanszékén. Alap- és mesterképzésben, nappali és levelező tagozaton formai feltárást és adatbázis-építést tanít, meghívott előadója az informatikus könyvtáros képzés Olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia című kurzusának, valamint a hallgatók számára kötelezően előírt könyvtári gyakorlatokat koordinálja. Az ELTE Informatikai-könyvtártudományi oktatásfejlesztési kutatási műhelyének tagjaként – Prof. Dr. Sebestyén György irányításával – a több mint ötvenéves múltra visszatekintő magyar felsőfokú könyvtárosképzés történetét kutatja.

Korányi Margit

1979-ben végzett a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar–népművelés szakán. 1979 és 1993 között a Kavicsos Közi Általános Iskolában tanított magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, majd 2004-ig a Nemzeti Szakképzési Intézet Szakképzés Szemle című kiadványának volt felelős szerkesztője. 2004-től 2009-ig az Educatio Kft. fejlesztési programvezetője volt a szövegértés-szövegalkotás területen. Jelenleg szellemi szabadfoglalkozásúként kompetenciafejlesztéssel, a kompetencia alapú oktatás bevezetésével és elterjesztésével kapcsolatban tart előadásokat, illetve vezet tanárképzéseket. Főbb képzési területei: szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületi képzés 1–12. évfolyamon, nem szakrendszerű képzés, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer és epochális oktatás, szövegértő olvasás fejlesztése, differenciálás heterogén csoportban.

Kövérné Nagyházi Bernadette

1994 óta tanítja idegen nyelvként a magyart. 1995-ben kezdte nem magyar anyanyelvű gyerekeknek tanítani a magyar nyelvet, azóta erre a területre szakosodott: 2003 óta évente publikál a magyar mint idegen nyelv tanításáról különböző témákban. Foglalkozik a gyermekek nyelvoktatásának módszertanával, tantárgy-pedagógiájával és a tanárképzés elméleti kérdéseivel is. 2004 és 2007 között részt vett a suliNova irányításában és vezetésével készült kompetencia alapú programcsomag-fejlesztésben (Idegen nyelvi programcsomag-fejlesztés, magyar mint idegen nyelvi programcsomag). 33 modul megalkotásában volt társszerző, fejlesztő.

Doktori dolgozatát A magyar nyelv szórendjének egy lehetséges tanítási modellje a magyar mint idegen nyelv oktatásában címmel írja. Ennek részeként számítógépes oktatóprogramot is készít a szórend tanítására.

Kutatási és érdeklődési területe kiterjed a kompetenciafejlesztésre; különösen a kiejtés, az olvasás- és írástanítás összefüggéseire, a szövegértés fejlesztésére, illetve a komplex készségfejlesztésre a magyar mint idegen nyelvi órán. Kiemelten foglalkozik a magyar anyanyelvi nevelés és a magyar mint idegen nyelv oktatásának összefüggéseivel, egymást támogató módszertani eszközkészletének kidolgozásával.

2005 óta a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszékének oktatója. Elsősorban nyelvészeti tárgyakat, beszédtechnikát, helyesírást, szociolingvisztikát és anyanyelv tantárgy-pedagógiát tanít.

Sajtosné Csendes Gyöngyi

1987 szeptembere óta a jelenlegi Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának oktatója. A Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszék munkájába több részterületen is bekapcsolódott. Legnagyobb óraszámban anyanyelvi tantárgy-pedagógiát tanít több tanítói csoportban, és ezzel együtt a hallgatók tanítási gyakorlatát is figyelemmel kíséri. A másik részterület, mellyel foglalkozik, a gyermekirodalom. Az 1987-ben indult az óvodapedagógus képzés, anyanyelv módszertani, irodalmi tematikáit, az előadások és szemináriumok teljes anyagát ő készítette el. Az anyanyelvi nevelés, a korai idegen nyelvi nevelés, a gyermekirodalom különböző témaköreiben folyamatosan több szakdolgozat kutatómunkáit irányítja.

Emellett szükség szerint az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék munkájába is bekapcsolódott, franciát tanított a főiskolán és a főiskola gyakorlóiskolájában. Külföldi ösztöndíjat három alkalommal nyert. Franciaországban kétszer, módszertani képzésben részesült az Enseignement Précoce témakörben, harmadszor pedig Olaszországban volt nyári egyetemen.

Jelenlegi kutatási területe a funkcionális illiteráció kérdésköre, ez egyben PhD-dolgozata témája is. 2001 óta 6 nemzetközi Leonardo da Vinci- és Socrates-pályázatban vett/vesz részt, melyek célja a funkcionális illiteráció mérőeszközeinek, képzési anyagainak létrehozása és disszeminációja

Eddig megjelent publikációi, tudományos konferenciákon elhangzott előadásai, főiskolai segédanyagai is e témakörökben születtek.

A PTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskolájában letette doktori szigorlatát, dolgozatának benyújtása 2009-ben várható.

Sándor Csilla

Székelyudvarhelyen érettségizett a Benedek Elek Tanítóképzőben, ezt követően pedig Csíksomlyón kezdte tanítói pályafutását. 1990-ben az ELTE Bölcsészkarára jelentkezett, pedagógia, magyar, esztétika szakra. Már az egyetem ideje alatt, később aztán főállásban a Raabe Kiadó munkatársa lett, és könyveket szerkesztett. Először a Matúra sorozat köteteit szerkesztette, később magyar szakos tanárok számára az Irodalom – Tanári Kincsestár és Magyar nyelv – Tanári Kincsestár című sorozatokat. Ezenkívül a Korszerű könyvtár című kiadvány és az Ötről hatra – Módszertani kézikönyv a nem szakrendszerű oktatáshoz című könyvek szerkesztését is elvállalta.

2001-ben megalapította a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóiratot, később bekapcsolódott a Kincskereső című gyermekeknek szóló irodalmi lap szerkesztésébe is. A Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének elnöke, amely szervezet évente többek között a Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásáron népszerűsíti az olvasást. 2006-ban az Animus Kiadó Aranyalma-díjjal jutalmazta tevékenységét. A díjat azok számára hozták létre, akik sokat tesznek a gyermekek olvasáskultúrájáért.

Vraukóné Lukács Ilona

Magyar nyelv és irodalom szakos tanári és könyvtáros diplomáját a Nyíregyházi (akkor még Bessenyei György Tanárképző) Főiskolán szerezte, okleveles könyvtáros végzettségét az ELTE kiegészítő szakán. Rövid főiskolai könyvtároskodás után több mint egy évtizedig tanított a nyíregyházi könyvtári tanszéken. Tizenkét éve a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban dolgozik. Kisebbségi referens, irodalmi programok szervezője, nemzetközi – ezen belül első sorban a határon túli – kapcsolatok ápolója, illetve szervezi a szakmai továbbképzéseket. A speciális ellátást igénylők közül a vakok- és gyengénlátók ellátását tartja még kiemelt feladatomnak. Pályázatok tucatjait írja, és publikál is a fenti témákörökben.

2005-ben létrehozott egy alapítványt Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány néven. Az alapítványi munka a szívügye, élete szerves része.

A határon túlra irányuló munkájáért 2007-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól, 2008-ban pedig Bibliotéka Emlékérem-díjat az Oktatási és Kulturális Minisztertől.)

Elnökhelyettesnek jelölve:

Dr. Gombos Péter
Gyermekirodalom-kutató, a Kaposvári Egyetem oktatója. Érdeklődését, későbbi kutatási területét nagyban befolyásolta, hogy elsődiplomásként Komáromi Gabriella volt az egyik tanára, később pedig Borbély Sándor gyermekirodalmas kurzusaira is járt. Gyermek- és ifjúsági irodalommal 15 éve foglalkozik. Elsősorban a kortárs prózát kutatja, de többször publikált már líráról is. Cikkei, tanulmányai mellett fordításkötete is jelent már meg, feleségével együtt magyar gyermekverseket fordítottak beás nyelvre.

Rendszeresen ír a Csodaceruza folyóiratba, s több tanulmánya jelent már meg a Fordulópontban is. Emellett tanítási segédanyagokat készített tanítóknak, magyartanároknak, ezeket a Tanítói és a Tanári Kincsestár közölte. Régóta foglalkoztatja az olvasóvá nevelés kérdése, e témában gyakran ad elő iskolákban, könyvtárakban, továbbképzéseken, konferenciákon.

Évekig szerkesztője volt a Somogy című irodalmi folyóiratnak, dolgozott könyvkiadóknak, tagja a annak a zsűrinek, mely az Év Gyerekkönyve Díj odaítélésére jogosult.
Doktori disszertációját a magyar irodalom, ezen belül különösen a gyermekirodalom utópiáiról, disztópiáiról írta, dolgozatát 2009 júniusában védte meg.