Rólunk
Jelöltek a HUNRA tisztségeire
- Részletek
- Írta: Gombos Péter
- Kategória: Rólunk
- Találatok: 3706
A 2015. január 17-i HUNRA-közgyűlésen tisztségviselőket is választ a Magyar Olvasástársaság tagsága.
A tisztségek jelöltjei:
elnökjelölt:
Gombos Péter
Két éve vezetem az Olvasástársaságot, korábban alelnöke voltam a HUNRA-nak. Az előző választás előtt azt tűztem ki célul, hogy stabilizáljuk a társaság anyagi helyzetét, végre újra önálló kiadvánnyal jelentkezzünk, s a tagságunk is növekedjen. Utóbbi területen – Kátai Gergely és Kiss Gábor óriási munkájának köszönhetően – mindenképpen siker, hogy elindult egy elektronikus tagnyilvántartási rendszer, s ennek (is) köszönhetően egyértelműen követhető, ki milyen kapcsolatban áll az Olvasástársasággal. Ezzel együtt nőtt aktív tagjaink száma. Sok év után végre valóban sikerült önálló kiadványt megjelentetni, a Kié az olvasás? című tanulmánykötet (amely az EMMI támogatásával készült el) ráadásul minden KLIK fenntartotta magyar iskolába ingyenesen eljutott.
Publikációim: https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10034881
alelnökjelöltek:
Borosné Jakab Edit
1958-ban születtem. A Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára vagyok, ECHA-diplomás tehetséggondozó szakértő, vezető tanár és nyolc éve a HUNRA-tanács vezetőségi tagja. Feladatköreim: a tagság toborzása, pályázatok, kapcsolatok társszervekkel, az olvasó-társ program a közösségi szolgálatban. A fogalmazás technikája, kreatív írás, nyelv és kommunikáció, újságírás a gyakorlatban (akkreditált tanár-továbbképzési program) a szakmai területeim.
A tehetséges 7–8 évfolyamos diákok országos olvasási versenyének előkészítését tervezem: Olvasd a világot! címmel, egy EU-s pályázat keretén belül. (TÁMOP 3.4.4)
A Géniusz-programiroda felkérésére Münsterben az ECHA (Nemzetközi Tehetséggondozó Szervezet) egyetemi kurzusán 2010 júniusában a Szent István Gimnázium tehetséggondozó gyakorlatáról tartottam előadást. Az Új pályázat során az ifjúság társadalmi integrációját segítő jó gyakorlatok kidolgozása lenne a célom.
Pompor Zoltán
Korábban már voltam tagja a Magyar Olvasástársaság tanácsának, de egy németországi kitérő miatt le kellett mondjam ezt a megtisztelő feladatot. Most a sok lótás-futás után, rengeteg hazai és nemzetközi, gyermekirodalmi és olvasóvá nevelési tapasztalattal a hátam mögött úgy érzem, újra van elég időm az Olvasástársaság munkájába tanácstagként is bekapcsolódni. Úgy látom, hogy azok a tevékenységek, amelyekkel mostanában foglalkozom, legyen az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a pedagógusok szakmai fejlődését előmozdító projekt vezetése, tanítóképzői főiskolai óraadás, gyermekkönyv-ajánló írása vagy éppen olvasóvá nevelési projekt kipróbálása mind-mind egy irányba az olvasás megszerettetése felé mutat. Úgy gondolom, munkámmal, tapasztalatommal, ötleteimmel hasznos tagja tudnék lenni a tanácsnak.
jelöltek a Tanácsba:
Imre Angéla
Merényi Ágnes
Szerkesztő, műfordító, a Móra Kiadó korábbi vezetője. Merényi Ágnes négy éve tagja a HUNRA Tanácsának. Ez idő alatt A népmese napja és más különböző konferenciák alkalmával nagy sikerű szakmai beszélgetéseket szervezett és vezetett. Emellett kidolgozta a HUNRA ajánlásával munkacímű programot, amelynek elindítása a közeljövő feladata lehet.
Oláh Anna (1963–)
Végzettségeim:
Szociális munkás (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola), szociálpolitikus (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) és tanügy-igazgatási szakértő (Eszterházy Károly Főiskola).
977 óta folyamatosan dolgozom, kezdetben takarítónőként, jelenleg esélyegyenlőségi referensként a Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzatnál. Most kiemelt feladatom a kerületi Roma Koncepcióban általam javasolt és elfogadott feladatok elvégzése a kerületi roma lakosság szociális, egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási helyzetének javulása érdekében. 2006 és 2010 között már tagja voltam a HUNRA tanácsának.
Hogy miért is szeretnénk újra a Magyar Olvasástársaság tagja lenni, leginkább egy Garcia-idézettel tudnék válaszolni:
„Minden eszközt jónak kell tartanunk, ami együtt tartja az embereket, tapossák bár le a kert rózsáit, a hívatlan vendégek üljenek bár ravaszul másodszor is az asztalhoz, igazán csak az elreteszelt ajtók és a zárt szívek veszélyesek”!
Pompor Zoltán
Korábban már voltam tagja a Magyar Olvasástársaság tanácsának, de egy németországi kitérő miatt le kellett mondjam ezt a megtisztelő feladatot. Most a sok lótás-futás után, rengeteg hazai és nemzetközi, gyermekirodalmi és olvasóvá nevelési tapasztalattal a hátam mögött úgy érzem, újra van elég időm az Olvasástársaság munkájába tanácstagként is bekapcsolódni. Úgy látom, hogy azok a tevékenységek, amelyekkel mostanában foglalkozom, legyen az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a pedagógusok szakmai fejlődését előmozdító projekt vezetése, tanítóképzői főiskolai óraadás, gyermekkönyv-ajánló írása vagy éppen olvasóvá nevelési projekt kipróbálása mind-mind egy irányba az olvasás megszerettetése felé mutat. Úgy gondolom, munkámmal, tapasztalatommal, ötleteimmel hasznos tagja tudnék lenni a tanácsnak.
Szabó Ildikó
A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar (Kecskemét, Kaszap u. 6-14., 6000 www.ketif.hu). Idegennyelvi és Továbbképzési Intézetének főiskolai docense. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom és amerikanisztika nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár diplomát, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett leíró nyelvészetből. Oktatott tárgyai leíró nyelvészeti tárgyak (hangtan, jelentéstan, szóalaktan, szófajtan, mondattan, szövegtan), helyesírás, anyanyelvtanítás, irodalom és nyelvtantanítás módszertana, angol nyelvtan, amerikai civilizáció és amerikai irodalom, valamint a gyakorlati képzésben is részt vett. Tanártovábbképző programok kidolgozója, oktatója. Nemzetközi és hazai olvasástanítással, nyelvoktatással foglalkozó projektek szakmai résztvevője, felelőse (CulTiFoLa, pri-sec-co, MOLAN, ADORE, BaCuLit, TÁMOP 3.2.4 .A-11/1 ISIT, INTACT).
Kutatási terület:
– olvasási stratégiák tanítása (különböző szaktárgyakban is),
– korai nyelvoktatás,
– CLIL módszer,
– két tanítási nyelvű oktatás.
Szinger Veronika
1973-ban születtem Győrött, felsőfokú és doktori tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetemen végeztem. Jelenleg a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának docense vagyok. Elsődleges kutatási területem az iskoláskor előtti írás-olvasás esemény és az óvodai anyanyelvi nevelés módszertana, a Magyar Olvasástársaság munkájába is e témák egyik szakértőjeként kapcsolódtam be. Több hazai és nemzetközi olvasáspedagógiai projektben vettem/veszek részt, amelyek különböző korcsoportokat céloznak meg: Az „Olvass gyermekeidnek, gyermekeiddel, gyermekeidért” elnevezésű, több éve futó programot könyvtárosokkal dolgoztuk ki. A tizenéves fiatalok olvasási nehézségeinek kezelésére fókuszálnak azok a nemzetközi projektek (ADORE, BaCuLit és ISIT), amelyekben kutatóként és trénerként tevékenykedem. Hátrányos helyzetű felnőttek literációs készségének fejlesztését tűztük ki célul a fiatalkorú elítéltek körében végzett programunkkal. A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatának elnökeként is fontosnak tartom az olvasással kapcsolatos programok szervezését (könyvbemutatók). Nemrégiben kollégáimmal az ELINET (European Literacy Network) elnevezésű nagyszabású projektbe kapcsolódtunk be.
dr. Vraukóné Lukács Ilona
Magyar nyelv és irodalom szakos tanári és könyvtáros diplomáját a Nyíregyházi (akkor még Bessenyei György Tanárképző) Főiskolán szerezte, okleveles könyvtáros végzettségét az ELTE kiegészítő szakán. Rövid főiskolai könyvtároskodás után több mint egy évtizedig tanított a nyíregyházi könyvtári tanszéken. Tizenkét éve a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban dolgozik. Kisebbségi referens, irodalmi programok szervezője, nemzetközi – ezen belül első sorban a határon túli – kapcsolatok ápolója, illetve szervezi a szakmai továbbképzéseket. A speciális ellátást igénylők közül a vakok- és gyengénlátók ellátását tartja még kiemelt feladatomnak. Pályázatok tucatjait írja, és publikál is a fenti témakörökben.
2005-ben létrehozott egy alapítványt Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány néven. Az alapítványi munka a szívügye, élete szerves része.
A határon túlra irányuló munkájáért 2007-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól, 2008-ban pedig Bibliotéka Emlékérem-díjat az Oktatási és Kulturális Minisztertől.)