Szülők kérdezik...
Szülők kérdezik az olvasásról
- Részletek
- Írta: HUNRA
- Kategória: Szülők kérdezik
- Találatok: 11534
MIÉRT JÓ OLVASNI?
Az olvasás mindennapi feladat, ismeretek forrása és jó szórakozás.
A szülő a gyermek első társa, példaképe, mintája, vezetője az írott beszéd világának a felfedezésében. Tőle függ, hogy a gyermeke szeret-e majd olvasni. A felolvasás és a beszélgetés gazdagítja a gyermek tudását. A mesék, versek írói ennél is többet adnak: megosztják az olvasóval élményeiket, és élni tanítanak.
„Én is vele olvassak?”
Igen
- Olvasson fel gyermekének néha akkor is, ha már tud olvasni.
- Lapozgassanak, nézegessenek együtt könyveket.
- Beszélgessenek az olvasottakról.
- Vigye el könyvtárba, könyvesboltba.
- Hallgassa meg a gyermek olvasását. Figyelje meg, miben hibázik, segítsen kijavítani a hibákat.
- Szánjon időt a család az együttes csendes olvasásra. Lássa a gyermek, hogy mások is olvasnak.
- Legyen a könyv megbecsült ajándék a családban.
KI TUD OLVASNI?
Olvasni az tud, aki megérti, amit olvas.
Akkor érti meg a gyerek az olvasottakat, ha
- felismeri az írott szövegben a hallott beszédet,
- van kellő háttértudása a világról, és ennek megfelelő szókincse,
- érdekli az, ami le van írva,
- tud figyelni.
Amikor az olvasó megérti az olvasottakat, gondolatai találkoznak az író gondolataival.
„Hogyan segíthetek abban, hogy megértse, amit olvas?”
Születésétől fogva beszéljen, meséljen, énekeljen a gyermekének. Így szokja meg, hogy a szülő beszélgetőtárs is, akiben bízni lehet.
Figyeljen oda arra, amit a gyerek mond.
Válaszoljon neki, ha kérdez.
Legyen türelme meghallgatni, amit elmesél.
Olvasson fel, meséljen a gyermeknek mindennap.
Hagyja a gyermeket a saját kedvére olvasni.
Beszélgessen a gyerekkel olvasmányairól.
Sok szülő örömmel tapasztalja, hogy a családi kirándulás, múzeumlátogatás neki is élmény és tanulság, nemcsak a gyereknek.
MI A FONTOSABB: AZ OLVASÁS VAGY AZ ÍRÁS?
Az olvasás és az írás szoros kapcsolatban van egymással. Nem elég felismerni a jeleket, tudni kell leírni azokat. Méghozzá úgy, hogy mások is felismerjék. Ha már tud írni a gyerek, akkor jön az újabb próbatétel: az írásban fogalmazás.
Az írás nem egyszerűen a beszéd rögzítése, hanem a gondolatok közlésének eszköze. Úgy kell megfogalmazni a gondolatokat, hogy a távol lévő olvasó is megértse. Az írás lehetőséget ad a gyermeknek az önálló alkotásra, írás közben tanul meg fogalmazni.
„Mit tegyek, hogy szívesen írjon a gyermekem?”
- A kisgyermek kezdetben firkál, azután szavakat helyettesítő betűket ír, majd ezt követik a szavak – vagyis az írást ugyanúgy eljátssza, mint bármilyen más tevékenységet. Ne rontsa el a gyermek játékát, hagyja, hogy „felolvassa”, amit ír. Higgye el, hogy az is oda van írva, amit hozzákölt. Érezze a gyermek, hogy írással is kifejezheti, amit mondani akar.
- A szülő is leírhatja azt, amit a gyermek elmesélt, és felolvashatja neki.
- Jó, ha van a gyereknek egy táblája, amire írhat vagy amire feltűzheti rajzait, irományait.
- Jó, ha van a családnak is egy táblája, amelyen üzennek egymásnak. Legyen az írás a család életének fontos része.
- Ha a gyermek megmutatja írását, olvasója is legyen, ne csak kritikusa.
MEG LEHET TANULNI A HELYESÍRÁST?
A helyesírást is tanulni kell, akárcsak az olvasást és az írást.
A helyesírás tanulása már a beszéd tanulásakor megkezdődik, ekkor tanulja meg a gyermek a hangok helyes képzését. A tiszta kiejtés, a helyes hangképzés a jó helyesírás alapja. Az olvasással és az írással együtt tanulja a gyerek a helyesírást. Amikor olvas, egyúttal emlékezetébe vési a helyesen leírt szóalakot. Amikor ír, erre emlékszik vissza. Írás közben sokszor mintegy diktálja magának a gyerek a betűzött szavakat. Ezért fontos, hogy a szavakat helyesen tudja hangokra bontani és szótagolni. Ezt játékos formában már az iskoláskor előtt gyakorolni lehet. Minél többször olvas a gyerek, annál többször látja a helyesen leírt szavakat, és minél többet ír, annál tartósabban rögződnek ezek benne. Így fejlődik együtt az olvasás, az írás és a helyesírás.
„Mit tegyek, hogy a gyermekem megtanuljon helyesen írni?”
- Először is tisztán, érthetően beszéljen a gyerekkel. Ne gügyögjön vele, ne utánozza a selypítését.
- Ha beszédproblémái vannak, forduljon logopédushoz.
- Örömforrás, játéklehetőség is a tiszta beszéd. Ebben a játékban jól felhasználhatók a különböző mondókák, kiszámolók, gyermekversek.
- A szavak leírásával is lehet játszani. Együtt nevethetnek azon, hogy a veréb az nem véreb, az alom az nem álom és a halom nem hallom.
- Fontos, hogy a gyerek megértse: a helyesírás udvariasság az olvasó irányában, hiszen a helyesen írt szöveg könnyebben olvasható.
- Neveljük gyermekünket – az iskolával összefogva – arra, hogy csak szép és hibátlan helyesírással megírt szöveget adjon ki a kezéből.
VAN, AKI JÓ TANULÓ, PEDIG NEM IS TANUL. AZ ÉN GYEREKEM MIÉRT NEM AZ?
Csak azt könnyű megtanulni, ami érdekli az embert.
Ezért fontos, hogy a gyerek szeressen olvasni, sokféle dolog érdekelje. De ez sokszor nem elég, a tanulás erőfeszítést igényel. Meg kell tanulni az „üzemszerű” tanulás technikáját. Ehhez önfegyelemre, akaraterőre és „edzésre” van szükség. Az effajta jellemet edző erőfeszítésekben a gyereknek nagy szüksége van a szülői segítségre.
„Hogyan segíthetek a gyermekemnek?”
- Legyen a tanulásnak „rendelt ideje” a gyerek napirendjében.
- Legyen a tanulásnak „rendelt helye”, ahol a gyerek nyugodtan tud tanulni. Ha lehet, legyen jól megvilágított külön asztala, ahol a tanulás ideje alatt csend van.
- Ellenőrizze és segítse a gyereket. Rendszeres segítséggel támaszt nyújthat a gyereknek a tanulásban, alkalma nyílik megismerni problémáit, gyenge pontjait.
- Bátorítsa, éreztesse vele, hogy mindig, minden körülmények között mellette áll.
MINDEN IDEJÉT A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT TÖLTI A GYEREKEM. NEM ÁRT EZ NEKI?
A számítógép az írásbeliség új eszköze: új ablak a világra.
A számítógép hatékony munkaeszköz. Meg lehet vele tanulni helyesen írni, jól fogalmazni. Ügyesen lehet vele táblázatokat, ábrákat készíteni, számításokat végezni. Aki kezelni tudja, annak az otthoni számítógépe titkárnő, kiadóhivatal, nyomda és könyvelő „egy személyben”.
A számítógépes hálózatok segítségével otthonunkba varázsolhatunk képtárakat, folyóiratokat, jegyzékeket, távoli országokban feladott üzeneteket: mindent, ami képpé alakítható. Mindezeket a saját számítógépünkön továbbszerkeszthetjük.
A számítógép – akár a video – ártalmas szórakozás forrása is lehet. A játékprogramok lebilincselő és időrabló eszközök. Az Interneten bolyongó olvasó elvész az informácók rengetegében és elveszíti tájékozódási képességét.
„Hogyan tegyük hasznossá a gyerek számára az otthoni számítógépet?”
- Hagyjuk, hogy megtanulja kezelni a számítógépet, erre minden játékprogram megfelelő segédeszköz.
- Ösztönözzük, hogy használja a számítógépet fogalmazásainak elkészítéséhez.
- Kérjük a segítségét saját írásfeladataink, számítási feladataink megoldásához (pl. kérvény, adóbevallás).
- Hagyjuk felcserélődni a szülő-gyermek szerepet legalább ezen a téren. Magunk is meg fogunk lepődni, mennyit tanulhatunk tőle.
TILTSAM EL A TÉVÉTŐL, VIDEÓTÓL?
A televízió és a video eszközök, amelyekkel tudni kell élni.
A szülő riadtan látja, hogy gyermeke órákig ül a tévé, a video előtt. Óhatatlanul felmerül a kérdés: ártalmasak-e a gyermek szellemi fejlődésére ezek a technikai találmányok. A természetrajzi, a tudományos, a mese- és irodalmi műsorok gazdagítják a gyermek személyiségét, olyan ismereteket is nyújtanak, amelyeket olvasással nem lehet megszerezni. A televízió nézését azonban mérsékelni kell. Nem minden műsor való gyerekeknek. A válogatás nélküli, korlátlan tévénézés ártalmas. A gyermeket fizikailag, szellemileg és idegileg is kifárasztja, ingerlékennyé, szorongóvá teszi. Egyes műsorok kifejezetten ártalmasak a gyermek számára. Az agresszív magatartást sugalló filmek szorongást keltenek a gyermekben, s rossz magatartásformákat közvetítenek.
A televíziózás és a videózás időigényes és mindenképpen káros lehet, ha más fontos dolgokat, akár az olvasást, akár a sportot, akár az emberi kapcsolatokat kiszorítja.
„A tévét, a videót nézi, de nem olvas. Tiltsam el?”
- A tiltás nem segít. Tanítsa meg a gyermeket a műsorok között válogatni. A megfilmesített irodalmi művel felkelthetik az érdeklődést magának a könyvnek az elolvasása iránt.
- Legyenek olyan programok is, amelyeket együtt választanak ki és együtt néznek meg.
- A tévéújság is olvasmány, adja a gyerek kezébe. Tanítsa meg rá, hogy előre jelölje ki, mit akar megnézni. Ossza be az idejét úgy, hogy feladatai elvégzése mellett is jusson ideje a műsor megnézésére.
"Olyan jól leköti a televízió, a video, miért tiltsam el?”
- Bármennyire is jó „pótanyának” tűnik a televízió, ne hagyja a szülő, hogy a gyermeke tévéfüggővé váljék, mert nagyon nehéz lesz a normális élethez visszaszoktatni.
MIT TEGYEK… HOL KEZDJEM?
Sohasem késő elkezdeni.
Minél kisebb a gyermek, annál könnyebb dolga van a szülőnek, mert a mese, a beszélgetés, az éneklés, a versmondás, a játék összemosódik. Később már nehezebb elkezdeni együtt olvasni a gyerekkel, ha kicsi korában nem tettük. De elkezdeni valami újat, kellemeset, ami tartalmassá teszi a szülő és gyermek kapcsolatát, sohasem késő. Az olvasás vágyának felébresztése, ápolása és fejlesztése nincs életkorhoz, helyzethez, alkalomhoz kötve. Megeshet, hogy egy közösen nézett tévéfilm szolgáltat alkalmat a felolvasás, a közös olvasás megkezdéséhez, vagy egy kirándulás élményei nyomán vesznek kézbe természetről szóló könyvet. Az sem elképzelhetetlen, hogy a tanulási kudarc nyomán kezd érdeklődni egy gyerek a könyvek iránt, ahogy egy 15 éves lány elmesélte. Fontos, hogy a szülő tudja, mi érdekli a gyermekét, s olyan témájú könyveket adjon a kezébe.
Azt mondja a gyermekem…
„Nem szeretek olvasni.”
Lehet, hogy
- nem tud olvasni, bizonytalan a betűk felismerésében és összeolvasásában;
- szétszórt a figyelme, ezért nem tud a tartalomra figyelni;
- gyenge a memóriája, elfelejti közben, amit olvas;
- nem elég gazdag a szókincse, ezért nem érti, amit olvas;
- mások beszédét sem érti pontosan.
Ki kell deríteni az okot, és ha szükséges, szakemberhez kell fordulni.
„Unalmasak a könyvek, főleg a kötelező olvasmányok.”
Lehet, hogy a könyvben van a „hiba”: nehéz a gyereknek, nem köti le. Ne kívánja a szülő, hogy a gyermekének is az a könyv tetsszen, ami annak idején az ő kedvenc olvasmánya volt. De próbálja meg! Meséljen róla, adja a gyerek kezébe, olvasson belőle, talán megtetszik.
A nagyobb terjedelmű olvasnivalóhoz fokozatosan kell hozzászoktatni a gyereket. Erre jók a gyerekregények, amikből egy-egy fejezetet olvassunk fel esténként. Egy idő után a gyerek maga is folytatja.
A regények eleje sokszor unalmas. De nem kötelező az elején kezdeni!
„Hagyjatok olvasni!”
Örüljünk, ha elmélyülten olvas a gyerek, ne rángassuk el minden egyéb fontosabbnak vélt teendő elvégzésére. (De azért tény, hogy az olvasás is lehet menekülés a kötelességek elől.)
MIT OLVASSUNK?
„A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.” (Kányádi Sándor)
Szülőknek
1.Adamikné Jászó Anna: 33 téma a szövegértő olvasás fejlesztésére az esszéírás tanításával a középiskolás korosztálynak. Budapest, Holnap Kiadó, cop. 2004
2.Werner, Anita: A tévé –kor gyermekei. Mit tudunk a média hatásairól? Budapest Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Könyvfólia BT.
3.Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. Szerk. Bartos Éva. Közread: Magyar Olvasástársaság
Versek, verses mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak:
1.Csukás István: Süni és barátai
2.Kormos István: Vackor
3.Gárdonyi Géza: Állatmesék
4.Tarbay Ede: Varjúdombi mesék
A mesehallgató gyerekeknek 4 éves kortól:
1.Csukás István: A nagy ho-ho-ho
2.Kányádi Sándor: Zümmögő
Mesék, történetek 6 éves kortól:
1.Háy János: Alfabéta és a negyven rabló
2.Kukorelly Endre: Samunadrág
3.Szabó Lőrinc: Egy volt a világ (versek)
4.Szécsi Magda: Oroszlán Szlán királysága
5.Tandori Dezső: medvék minden mennyiségben
6.Tersánszky J. Jenő: Misi Mókus kalandjai
7.Zalán Tibor: Hi-Szen a guruló madár
Az olvasás mindennapi feladat, ismeretek forrása és jó szórakozás.
A szülő a gyermek első társa, példaképe, mintája, vezetője az írott beszéd világának a felfedezésében. Tőle függ, hogy a gyermeke szeret-e majd olvasni. A felolvasás és a beszélgetés gazdagítja a gyermek tudását. A mesék, versek írói ennél is többet adnak: megosztják az olvasóval élményeiket, és élni tanítanak.
„Én is vele olvassak?”
Igen
- Olvasson fel gyermekének néha akkor is, ha már tud olvasni.
- Lapozgassanak, nézegessenek együtt könyveket.
- Beszélgessenek az olvasottakról.
- Vigye el könyvtárba, könyvesboltba.
- Hallgassa meg a gyermek olvasását. Figyelje meg, miben hibázik, segítsen kijavítani a hibákat.
- Szánjon időt a család az együttes csendes olvasásra. Lássa a gyermek, hogy mások is olvasnak.
- Legyen a könyv megbecsült ajándék a családban.
KI TUD OLVASNI?
Olvasni az tud, aki megérti, amit olvas.
Akkor érti meg a gyerek az olvasottakat, ha
- felismeri az írott szövegben a hallott beszédet,
- van kellő háttértudása a világról, és ennek megfelelő szókincse,
- érdekli az, ami le van írva,
- tud figyelni.
Amikor az olvasó megérti az olvasottakat, gondolatai találkoznak az író gondolataival.
„Hogyan segíthetek abban, hogy megértse, amit olvas?”
Születésétől fogva beszéljen, meséljen, énekeljen a gyermekének. Így szokja meg, hogy a szülő beszélgetőtárs is, akiben bízni lehet.
Figyeljen oda arra, amit a gyerek mond.
Válaszoljon neki, ha kérdez.
Legyen türelme meghallgatni, amit elmesél.
Olvasson fel, meséljen a gyermeknek mindennap.
Hagyja a gyermeket a saját kedvére olvasni.
Beszélgessen a gyerekkel olvasmányairól.
Sok szülő örömmel tapasztalja, hogy a családi kirándulás, múzeumlátogatás neki is élmény és tanulság, nemcsak a gyereknek.
MI A FONTOSABB: AZ OLVASÁS VAGY AZ ÍRÁS?
Az olvasás és az írás szoros kapcsolatban van egymással. Nem elég felismerni a jeleket, tudni kell leírni azokat. Méghozzá úgy, hogy mások is felismerjék. Ha már tud írni a gyerek, akkor jön az újabb próbatétel: az írásban fogalmazás.
Az írás nem egyszerűen a beszéd rögzítése, hanem a gondolatok közlésének eszköze. Úgy kell megfogalmazni a gondolatokat, hogy a távol lévő olvasó is megértse. Az írás lehetőséget ad a gyermeknek az önálló alkotásra, írás közben tanul meg fogalmazni.
„Mit tegyek, hogy szívesen írjon a gyermekem?”
- A kisgyermek kezdetben firkál, azután szavakat helyettesítő betűket ír, majd ezt követik a szavak – vagyis az írást ugyanúgy eljátssza, mint bármilyen más tevékenységet. Ne rontsa el a gyermek játékát, hagyja, hogy „felolvassa”, amit ír. Higgye el, hogy az is oda van írva, amit hozzákölt. Érezze a gyermek, hogy írással is kifejezheti, amit mondani akar.
- A szülő is leírhatja azt, amit a gyermek elmesélt, és felolvashatja neki.
- Jó, ha van a gyereknek egy táblája, amire írhat vagy amire feltűzheti rajzait, irományait.
- Jó, ha van a családnak is egy táblája, amelyen üzennek egymásnak. Legyen az írás a család életének fontos része.
- Ha a gyermek megmutatja írását, olvasója is legyen, ne csak kritikusa.
MEG LEHET TANULNI A HELYESÍRÁST?
A helyesírást is tanulni kell, akárcsak az olvasást és az írást.
A helyesírás tanulása már a beszéd tanulásakor megkezdődik, ekkor tanulja meg a gyermek a hangok helyes képzését. A tiszta kiejtés, a helyes hangképzés a jó helyesírás alapja. Az olvasással és az írással együtt tanulja a gyerek a helyesírást. Amikor olvas, egyúttal emlékezetébe vési a helyesen leírt szóalakot. Amikor ír, erre emlékszik vissza. Írás közben sokszor mintegy diktálja magának a gyerek a betűzött szavakat. Ezért fontos, hogy a szavakat helyesen tudja hangokra bontani és szótagolni. Ezt játékos formában már az iskoláskor előtt gyakorolni lehet. Minél többször olvas a gyerek, annál többször látja a helyesen leírt szavakat, és minél többet ír, annál tartósabban rögződnek ezek benne. Így fejlődik együtt az olvasás, az írás és a helyesírás.
„Mit tegyek, hogy a gyermekem megtanuljon helyesen írni?”
- Először is tisztán, érthetően beszéljen a gyerekkel. Ne gügyögjön vele, ne utánozza a selypítését.
- Ha beszédproblémái vannak, forduljon logopédushoz.
- Örömforrás, játéklehetőség is a tiszta beszéd. Ebben a játékban jól felhasználhatók a különböző mondókák, kiszámolók, gyermekversek.
- A szavak leírásával is lehet játszani. Együtt nevethetnek azon, hogy a veréb az nem véreb, az alom az nem álom és a halom nem hallom.
- Fontos, hogy a gyerek megértse: a helyesírás udvariasság az olvasó irányában, hiszen a helyesen írt szöveg könnyebben olvasható.
- Neveljük gyermekünket – az iskolával összefogva – arra, hogy csak szép és hibátlan helyesírással megírt szöveget adjon ki a kezéből.
VAN, AKI JÓ TANULÓ, PEDIG NEM IS TANUL. AZ ÉN GYEREKEM MIÉRT NEM AZ?
Csak azt könnyű megtanulni, ami érdekli az embert.
Ezért fontos, hogy a gyerek szeressen olvasni, sokféle dolog érdekelje. De ez sokszor nem elég, a tanulás erőfeszítést igényel. Meg kell tanulni az „üzemszerű” tanulás technikáját. Ehhez önfegyelemre, akaraterőre és „edzésre” van szükség. Az effajta jellemet edző erőfeszítésekben a gyereknek nagy szüksége van a szülői segítségre.
„Hogyan segíthetek a gyermekemnek?”
- Legyen a tanulásnak „rendelt ideje” a gyerek napirendjében.
- Legyen a tanulásnak „rendelt helye”, ahol a gyerek nyugodtan tud tanulni. Ha lehet, legyen jól megvilágított külön asztala, ahol a tanulás ideje alatt csend van.
- Ellenőrizze és segítse a gyereket. Rendszeres segítséggel támaszt nyújthat a gyereknek a tanulásban, alkalma nyílik megismerni problémáit, gyenge pontjait.
- Bátorítsa, éreztesse vele, hogy mindig, minden körülmények között mellette áll.
MINDEN IDEJÉT A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT TÖLTI A GYEREKEM. NEM ÁRT EZ NEKI?
A számítógép az írásbeliség új eszköze: új ablak a világra.
A számítógép hatékony munkaeszköz. Meg lehet vele tanulni helyesen írni, jól fogalmazni. Ügyesen lehet vele táblázatokat, ábrákat készíteni, számításokat végezni. Aki kezelni tudja, annak az otthoni számítógépe titkárnő, kiadóhivatal, nyomda és könyvelő „egy személyben”.
A számítógépes hálózatok segítségével otthonunkba varázsolhatunk képtárakat, folyóiratokat, jegyzékeket, távoli országokban feladott üzeneteket: mindent, ami képpé alakítható. Mindezeket a saját számítógépünkön továbbszerkeszthetjük.
A számítógép – akár a video – ártalmas szórakozás forrása is lehet. A játékprogramok lebilincselő és időrabló eszközök. Az Interneten bolyongó olvasó elvész az informácók rengetegében és elveszíti tájékozódási képességét.
„Hogyan tegyük hasznossá a gyerek számára az otthoni számítógépet?”
- Hagyjuk, hogy megtanulja kezelni a számítógépet, erre minden játékprogram megfelelő segédeszköz.
- Ösztönözzük, hogy használja a számítógépet fogalmazásainak elkészítéséhez.
- Kérjük a segítségét saját írásfeladataink, számítási feladataink megoldásához (pl. kérvény, adóbevallás).
- Hagyjuk felcserélődni a szülő-gyermek szerepet legalább ezen a téren. Magunk is meg fogunk lepődni, mennyit tanulhatunk tőle.
TILTSAM EL A TÉVÉTŐL, VIDEÓTÓL?
A televízió és a video eszközök, amelyekkel tudni kell élni.
A szülő riadtan látja, hogy gyermeke órákig ül a tévé, a video előtt. Óhatatlanul felmerül a kérdés: ártalmasak-e a gyermek szellemi fejlődésére ezek a technikai találmányok. A természetrajzi, a tudományos, a mese- és irodalmi műsorok gazdagítják a gyermek személyiségét, olyan ismereteket is nyújtanak, amelyeket olvasással nem lehet megszerezni. A televízió nézését azonban mérsékelni kell. Nem minden műsor való gyerekeknek. A válogatás nélküli, korlátlan tévénézés ártalmas. A gyermeket fizikailag, szellemileg és idegileg is kifárasztja, ingerlékennyé, szorongóvá teszi. Egyes műsorok kifejezetten ártalmasak a gyermek számára. Az agresszív magatartást sugalló filmek szorongást keltenek a gyermekben, s rossz magatartásformákat közvetítenek.
A televíziózás és a videózás időigényes és mindenképpen káros lehet, ha más fontos dolgokat, akár az olvasást, akár a sportot, akár az emberi kapcsolatokat kiszorítja.
„A tévét, a videót nézi, de nem olvas. Tiltsam el?”
- A tiltás nem segít. Tanítsa meg a gyermeket a műsorok között válogatni. A megfilmesített irodalmi művel felkelthetik az érdeklődést magának a könyvnek az elolvasása iránt.
- Legyenek olyan programok is, amelyeket együtt választanak ki és együtt néznek meg.
- A tévéújság is olvasmány, adja a gyerek kezébe. Tanítsa meg rá, hogy előre jelölje ki, mit akar megnézni. Ossza be az idejét úgy, hogy feladatai elvégzése mellett is jusson ideje a műsor megnézésére.
"Olyan jól leköti a televízió, a video, miért tiltsam el?”
- Bármennyire is jó „pótanyának” tűnik a televízió, ne hagyja a szülő, hogy a gyermeke tévéfüggővé váljék, mert nagyon nehéz lesz a normális élethez visszaszoktatni.
MIT TEGYEK… HOL KEZDJEM?
Sohasem késő elkezdeni.
Minél kisebb a gyermek, annál könnyebb dolga van a szülőnek, mert a mese, a beszélgetés, az éneklés, a versmondás, a játék összemosódik. Később már nehezebb elkezdeni együtt olvasni a gyerekkel, ha kicsi korában nem tettük. De elkezdeni valami újat, kellemeset, ami tartalmassá teszi a szülő és gyermek kapcsolatát, sohasem késő. Az olvasás vágyának felébresztése, ápolása és fejlesztése nincs életkorhoz, helyzethez, alkalomhoz kötve. Megeshet, hogy egy közösen nézett tévéfilm szolgáltat alkalmat a felolvasás, a közös olvasás megkezdéséhez, vagy egy kirándulás élményei nyomán vesznek kézbe természetről szóló könyvet. Az sem elképzelhetetlen, hogy a tanulási kudarc nyomán kezd érdeklődni egy gyerek a könyvek iránt, ahogy egy 15 éves lány elmesélte. Fontos, hogy a szülő tudja, mi érdekli a gyermekét, s olyan témájú könyveket adjon a kezébe.
Azt mondja a gyermekem…
„Nem szeretek olvasni.”
Lehet, hogy
- nem tud olvasni, bizonytalan a betűk felismerésében és összeolvasásában;
- szétszórt a figyelme, ezért nem tud a tartalomra figyelni;
- gyenge a memóriája, elfelejti közben, amit olvas;
- nem elég gazdag a szókincse, ezért nem érti, amit olvas;
- mások beszédét sem érti pontosan.
Ki kell deríteni az okot, és ha szükséges, szakemberhez kell fordulni.
„Unalmasak a könyvek, főleg a kötelező olvasmányok.”
Lehet, hogy a könyvben van a „hiba”: nehéz a gyereknek, nem köti le. Ne kívánja a szülő, hogy a gyermekének is az a könyv tetsszen, ami annak idején az ő kedvenc olvasmánya volt. De próbálja meg! Meséljen róla, adja a gyerek kezébe, olvasson belőle, talán megtetszik.
A nagyobb terjedelmű olvasnivalóhoz fokozatosan kell hozzászoktatni a gyereket. Erre jók a gyerekregények, amikből egy-egy fejezetet olvassunk fel esténként. Egy idő után a gyerek maga is folytatja.
A regények eleje sokszor unalmas. De nem kötelező az elején kezdeni!
„Hagyjatok olvasni!”
Örüljünk, ha elmélyülten olvas a gyerek, ne rángassuk el minden egyéb fontosabbnak vélt teendő elvégzésére. (De azért tény, hogy az olvasás is lehet menekülés a kötelességek elől.)
MIT OLVASSUNK?
„A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.” (Kányádi Sándor)
Szülőknek
1.Adamikné Jászó Anna: 33 téma a szövegértő olvasás fejlesztésére az esszéírás tanításával a középiskolás korosztálynak. Budapest, Holnap Kiadó, cop. 2004
2.Werner, Anita: A tévé –kor gyermekei. Mit tudunk a média hatásairól? Budapest Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Könyvfólia BT.
3.Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. Szerk. Bartos Éva. Közread: Magyar Olvasástársaság
Versek, verses mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak:
1.Csukás István: Süni és barátai
2.Kormos István: Vackor
3.Gárdonyi Géza: Állatmesék
4.Tarbay Ede: Varjúdombi mesék
A mesehallgató gyerekeknek 4 éves kortól:
1.Csukás István: A nagy ho-ho-ho
2.Kányádi Sándor: Zümmögő
Mesék, történetek 6 éves kortól:
1.Háy János: Alfabéta és a negyven rabló
2.Kukorelly Endre: Samunadrág
3.Szabó Lőrinc: Egy volt a világ (versek)
4.Szécsi Magda: Oroszlán Szlán királysága
5.Tandori Dezső: medvék minden mennyiségben
6.Tersánszky J. Jenő: Misi Mókus kalandjai
7.Zalán Tibor: Hi-Szen a guruló madár
