A szövegértés fejlesztése képregényekkel

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2016. március 07. hétfő, 18:05

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 4325

A tanulmány a szövegértés-fejlesztés egy lehetőségére, a képregények alkalmazására hívja fel a figyelmet. A képregények viszonylag kevés szöveget tartalmaznak, ugyanakkor vizuális megjelenítésük nagyon gazdag. A gyengén olvasó tanulókat is ösztönözhetik az olvasásra.

képregény

Kényes, tabutémák az ifjúsági irodalomban

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2016. február 29. hétfő, 18:43

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 4341

Mi számít ma tabunak a gyerek- és ifjúsági irodalomban? Vajon ugyanazt tartja-e tabunak egy gyerek és egy felnőtt? Miért nem jutnak el sokszor a célközönséghez a tabudöntögetőnek szánt könyvek, és mi a különbség a német és a magyar taburegények között?

ifjúsági könyvek

Interjú Boldizsár Ildikóval

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2016. március 02. szerda, 18:21

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 4546

Milyen meséket szeretnek a gyerekek, ki lehet-e nőni a mesékből, és mi történik azzal a gyerekkel, akinek teljesen kimarad az életéből a meseolvasás? Boldizsár Ildikót mindezek mellett a mesék állítólagos tanulságairól, az erőszakos jelenetektől megfosztott mesékről, és személyes kedvencéről is faggattuk.

interjú

A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2016. február 25. csütörtök, 12:51

Írta: Super User

Találatok: 4372

Bucsella József: Ungvár közelében állomásozott a csapata, onnan a magyar fővárosba vezényelték őket. Útközben megszökött. Azt mondja, tudta, mi vár rá, ha elkapják, de semmi szín alatt nem volt hajlandó fegyvert fogni a nemzettársaira, vagy ahogy ő mondja: a saját fajtájára. A szökés után hamar rátaláltak, 1956 novemberében halálra ítélték. „Emlékszem arra a napra, amikor falhoz állítottak. Nem volt halálfélelmem. Bekötött szemmel álltam hóhéraim előtt. Emlékszem az eldördült lövésre, valami csattanásra a fejemben. Nem tudom, mi történt és hogyan, de néhány nap múlva egy moszkvai klinikán tértem magamhoz. Azt, hogy hová kerültem, csak jóval később tudtam meg” – áll emlékirataiban. A következő évek brutalitásaira nem nagyon emlékszik. Agyongyötörték, csak ennyit mond. Naponta kínozták, ahogy ő nevezi, agymosást hajtottak végre rajta. Nyugati kémnek, a kommunista rendszer lázítójának tartották. Előbb Szibériába, később Kazahsztánba került. Ezekben a fogolytáborokban magyarokkal és németekkel is találkozott. Életét is egy német elhurcolttal kötötte össze. Azt állítja, sok magyar elhurcolt az "enyhülés" után azokon a távoli vidékeken lelt új otthonra, ott alapított családot. Valószínűleg ő is ott lelt volna örök nyugalomra, ha nincs a lánya. Gyermeke azonban, miután véletlenül, apja régi iratait nézegetve megtudta, hogy József Kárpátaljáról származik, felkerekedett, hogy megkeresse az itteni rokonokat. Így talált a Felsősáradon élő nagybátyjára, Jánosra. Visszament az apjáért, hogy végleg hazahozza az öreget, 1956 kárpátaljai hősét.”