2010. 01. 04.

Szívügye a digitalizálás

A digitalizálás összehangoltabbá és tervszerűbbé tétele, valamint a raktározási gondok megoldása mellett modern, felhasználóbarát kulturális központtá szeretné alakítani az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK) az intézményt 2010. január 1-jétől vezető Sajó Andrea. Mint az informatikus-könyvtáros végzettségű új főigazgató az MTI-nek elmondta, azért pályázott a nemzeti könyvtár vezetésére, mert úgy gondolta, a megújulás, új ötletek, új szolgáltatások bevezetése hasznára válhat az OSZK-nak. "Egy XXI. századi tudásközpontot szeretnék kialakítani. Erre a szerepre a nemzeti könyvtár teljes mértékben alkalmas, hiszen hatalmas kincs van a kezünkben: a teljes magyar vonatkozású szellemi hagyaték, amely miatt unikumnak számítunk a könyvtárak körében" - fogalmazott.

A leendő főigazgató úgy látja, még mindig sokan tekintenek úgy az OSZK-ra, mint egy "hagyományos könyvtárra", ezért több - jelenleg működő - szolgáltatást át kell gondolni és korszerűsíteni. "2002-ben részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális" - jegyezte meg.

2009. 12. 29.

Új vélemény: felejtsük el a kézírást!

Mind nagyobb vihart kavar az Egyesült Államokban a vita, melyet Anne Trubek kezdeményezett, aki szerint meg kellene szüntetni a írás oktatását, helyette a számítógépes billentyűzeten kellene az írást tanítani - írja a Népszava.

A lap szerdai számában megjelent írás szerint a zsurnaliszta azzal érvel: a tollal-ceruzával való írást a tanárok erőszakolják rá a gyerekekre, ezért túlzás azt állítani, hogy ez az egyéniség kifejeződése lenne. Trubek úgy véli, hogy a billentyűzeten a kisgyerekek sokkal gyorsabban megtanulnak írni. Ráadásul maga az írás is összehasonlíthatatlanul lendületesebben megy nekik, s így az agyuk is jobban fejlődik, mert nem kell a toll lassúsága miatt minduntalan megszakítani gondolatmenetüket. Az újságírónő maga is elismeri: pillanatnyilag még igen kevesen támogatják nézeteit.

2009. 12. 29.

A nyolcéves háromszéki Apolka nyerte a Benedek Elek Mesemondó Versenyt

A Sepsiszentgyörgy környéki Kálnokról való nyolcéves Gödri Apolka nyerte a Duna Televízió és a Rózsa Produkció közös vetélkedője, a HETED7ORSZÁG – Benedek Elek Mesemondó Verseny fődíját és a stúdióközönség díját. A nézők pedig december 27-én éjfélig szavazhatnak arra a kisgyerekre, aki szerintük a legjobb volt a karácsony első napján tartott versenyen.

A Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka Benedek Elekre, a 150 éve született és 80 esztendővel ezelőtt elhunyt mesemondóra emlékezett, tisztelegve a gazdag magyar mesekincs előtt. A HETED7ORSZÁG mesemondó versenyben a hét környező ország kisiskolásai mérkőztek meg. Miután a Duna Televízió nézői hosszú szavazás után novemberben kiválasztották, hogy a 14 gyerek közül ki jusson tovább, december 25-én délután a Nemzet Televíziója képernyőjén láthatták a nézők a döntőt.

A végső fordulóban a felvidéki Kiss Zsolt, a kárpátaljai Mudrova Henrietta, az erdélyi Gödri Apolka, a vajdasági Lévai Tamás, a horvátországi Vindics-Gerber Sarah, a szlovéniai Meszelics Júlia és az ausztriai Nagy Domokos mérték össze a tudásukat a gyerekek két kedvence, Halász Judit és Gryllus Vilmos, valamint a játékos ünnepségnek helyet adó intézmény elnöke, Cselényi László alkotta zsűri előtt.

2010. 01. 03.

Berecz András: „Mások nélkül boldognak lenni képtelenség"

A magyar sörkultúra gyökerei megtalálhatók a Volga menti csuvasoknál - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Berecz András ének- és mesemondó, aki a közelmúltban jelentetett meg dupla CD-t rokondicsérő csuvas sördalokból. A művész kiemelte: a magyar nyelvnek sok erénye odaveszett, de a mesékben, mint egy természetvédelmi területen, túlélik a nehézségeket. Hozzátette: a mese súlyos és fontos dolgokkal hajlandó csak foglalkozni. Berecz András szólt arról is, szeret vonattal utazni, mert az olyan számára, mint a munkahelye.

Szereti a sört?

Menet közben megszerettem. Amúgy inkább borivó vagyok, de mivel borfesztiválra sokat hívtak Pécsre, már annyit énekeltem borról, már annyit hallottam bort bemutatni, annyi mesét mondtam a szőlőről, hogy az egyensúlyomat visszanyerjem, már kíváncsi voltam, a sörrel mit tudnék kezdeni.

Természetesen azért kérdeztem ezt, mert több mint negyven sördal szerepel a legújabb lemezén, méghozzá Volga-menti csuvas sördalok. Vajon miért hallunk egyáltalán kevesebbet sördalokról, mint bordalokról?

A magyar sörfőzés eltűnt, nyomaiban maradt csak meg, például éppen Csuvasföldön. A német ipari sörgyártás az olyan praktikus és annyira kitalált műfaj, hogy az tulajdonképpen lesöpörte a házi sörfőzést. Ezelőtt száz évvel még főztek háznál sört, de Gyergyóban még cukros sört főznek, van mézes sör, a méhészek például az emberiség legrégebbi bódító italát, a mézsört készítik, aminek méz, víz és néha komló az alkotóeleme. Tehát valamikor mi is főztünk, mert pusztai nomád korszakában egy nép csak a más borát ihatja, tehát kereskedésből, de a sört el tudja készíteni a pusztai vándornép is.

2009. 12. 20.

Heted7ország mesemondó verseny a Duna Televízióban

Miután a Duna Televízió nézői hosszú szavazás után novemberben kiválasztották, hogy hét környező ország 14 gyereke közül ki jusson tovább, a kis versenyzők lámpalázasan készülnek a második fordulóra. December 25-én délután 16.50-től pedig megtudhatjuk, ki a nyertes.

A Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka Benedek Elekre, a 150 éve született és 80 esztendővel ezelőtt elhunyt mesemondóra emlékezik. A közszolgálati adó a Rózsa Produkcióval közösen, egyedüliként a mai magyar televíziós világban már 2007-ben missziót indított a többezres magyar népmese-kincs népszerűsítése érdekében: akkor a Magyar Népmese Hónapjában és a MESE-JÁTÉK vetélkedőben mutathatták meg a kárpát-medencei iskolák gyerekei, hogy mennyire ismerik a magyar népmeséket.

2009. 12. 20.

Mese Elek apóról

Benedek_ElekSzázötven éve született Benedek Elek, a népmesék gyűjtője, a magyar gyermekirodalom megteremtője. Meséinek hőseit mindenki ismeri, róla azonban keveset tudunk. Hogy milyen ember volt? Elmesélem.

Egyszer volt, hol nem volt, úgy két emberöltővel ezelőtt, élt Erdélyben, Kisbaconban egy székely gazdálkodó katonacsalád. Ebben a családban született egy fiú, aki nagyon szerette azokat a legendákat, történeteket, melyeket az idősektől hallott. Azokat is szerette, akiktől hallotta, így hát elhatározta, hogy ő bizony egész életében mesélni fog, és népe szolgálatáért él.
Telt, múlt az idő, a székelyudvarhelyi diákévek után a fiú felkerekedett, és meg sem állt Budapestig. Itt aztán hozzáfogott, hogy beváltsa gyermekkori ígéretét: újságcikkeket írt, lapot szerkesztett, képviselő lett, politikai beszédeket mondott. Hogy miről írt és beszélt? Hát arról, hogy hogyan lehetne Székelyországot tündérországgá tenni, a gyermekirodalmat népszerűsíteni, a kisembereket segíteni, több iskolát nyitni. Közben meséket gyűjtött Sebesi Jóbbal, akivel olyan jó barátok lettek, hogy akármelyikük jegyezte is le a szöveget, mindkettőjük nevét aláírták. Gyulai Pál megörült a két lelkes fiatalnak, és bevonta őket a néprajzkutató munkába.
A fővárosban találkozott egy gyönyörű leánnyal, akit Máriának hívtak, úgy megszerették egymást, hogy hamarosan össze is házasodtak. Hat gyermekük született. Férj és feleség hűségesen és békében élt, megfogadták, hogy egyikük sem fogja túlélni a másikat.
Több, mint száz kötetet jelentetett meg, saját írásai és gyűjtése mellett a világirodalom mesekincséből is készített átdolgozásokat. Gyakorlati módon is szolgálni akarta a közoktatás ügyét, új formát talált erre, a gyermeklapokat. Először csak szerkesztőként, íróként vett részt a munkában, majd önálló folyóiratokat indított. Igyekezett mindennek helyet találni ezeken az oldalakon, ami egy gyerek számára hasznos és szórakoztató lehet, voltak itt népmesék, versek, történetek híres emberekről, rejtvények. A legnagyobb sikere a levelezési rovatnak volt, ugyanis személyesen válaszolt minden beérkezett levélre. Ilyen odaadó munka mellett nem csoda, ha időn­ként négyezer előfizetője volt.


2009. 12. 20.

Festményeken a mesék világa

Mesés, pontosabban mesekönyves kiállítás nyílt A mesék világa címmel Rényi Krisztina grafikusművész mesekönyv-illusztrációiból. A klasszikus, míves festmények, köztük olajfestmények, ritka élményt nyújtanak a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár barokk palotájában.

Gyermekkönyvek jelképe

Rényi Krisztina munkáit nehéz nem ismerni, hiszen több mint hetven kötetben találkozhatunk munkáival. A 80-as évek közepétől rendszeresen illusztrál - főként gyermekkönyveket, versesköteteket, de aki nem ismeri, az is be tudja azonosítani. Hiszen az Ünnepi könyvhetekhez kapcsolódó Gyermekkönyv napok kabalafigurája, jelképe, a kis hegyes fülű, könyvolvasó kismanó az ő munkája. Persze ez a rajz is könyvillusztrációként született, és eredetileg Békés Pál hősét, Félőlényt ábrázolja.
 
A könyv, mint egy kiállítás
 
- Egy könyv olyan, mint egy kiállítóterem, melyben a képek éppen úgy jelennek meg, mint egy kiállításon a festmények - mondta Rényi Krisztina.  -  Különösen igaz ez egy mesekönyv esetében, hiszen a gyerekek számára ezek az első műalkotások, amelyekkel találkoznak, és nagyon nem mindegy, hogy milyenek azok a képek. Ezért is van, hogy ugyan idáig már több mint hetven könyvet illusztráltam, de minden esetben csak olyan mű illusztrálását vállaltam el, amely közel áll hozzám. Fontos számomra, hogy a kép, a festmény vagy rajz a szövegből merítkezzen, a történet szellemiségből, a kultúrájából adjon többletet, az érzelmi többlet megjelenjen. Így egy-egy könyv illusztrálása számomra egy komoly műalkotás, amire olykor hosszasan készülök. Volt, hogy Bretagne-ba utaztam, hogy megismerjem a kulturális hátteret, a szellemiséget, melyet a képeknek tükrözniük kellett.

2009. 12. 20.

9 tuti szakácskönyv a fa alá

Karácsonykor az ajándékozási őrületben érdemes visszatérni a klasszikusnak tekinthető ajándékhoz, a könyvhöz. A háziasszonyok, a friss feleségek, a konyhában szívesen tevékenykedő gyerekek számára tökéletes ajándék lehet egy-egy szakácskönyv. Ennek kiválasztásához szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.

 Felnőtteknek
 

9 tuti szakácskönyv a fa aláJamie: Természetesen – 100 recept a kertemből

Szerelem első látásra. Ha csak címszavakban kellene összefoglalnom: otthonos, meleg, barátságos, ötletes, színtiszta Jamie. Tavaly, amikor nálunk vetíteni kezdték a sorozatot, a lányaimmal meredten bámultuk a tévét, egyszerűen csak nem tudtunk elszakadni a látványtól, nálam papír és ceruza is volt.
Aztán végre megjelent magyarul is a könyv. Ahogy kinyitjuk a könyvet, a színkavalkád azonnal magával ragad. Az eddig megszokott fotók mellett megjelentek a cseppet sem öncélú – inkább piktogram jellegű – grafikák, amelyek tökéletesen irányítják az olvasót. A főleg zöldségekre koncentráló könyv receptjei nem túl bonyolultak, viszont minden sorukból süt a minőségre való törekvés – mármint hogy az olvasó is tegyen azért, hogy minőségi alapanyagokból készült étel kerüljön az asztalára. Az évszakokra és terményekre bontott könyv hibátlan. Kár, hogy Jamie vidéki kertje nem jár hozzá.



2009. 12. 20.

A legszebb könyvek karácsonyra - 7 ragyogó ajándéktipp

Habár egy jó könyv tökéletes karácsonyi ajándék, a bőség zavarában nem könnyű a választás. Ezúttal olyan olvasni-, néznivalókat válogattunk össze, amelyek nemcsak érdekesek, izgalmasak, de vizuális szempontból is különlegesek.

 Életre szóló kalandok – 500 látnivaló a világ minden tájáról

A legszebb könyvek karácsonyraA National Geographic szereti kényeztetni az olvasóit – szerencsésnek tudhatjuk magunkat, hogy egyre inkább mi is közéjük tartozunk. Igaz, a kényeztetés meg a kaland ritkán párosítható fogalom, különösen, ha utazáshoz kapcsolódik. Márpedig 500 látnivalóért ugyancsak sokat kell utazni. Ám ha erre még sincs lehetőségünk, ez most csak kissé elkeserítő, hiszen marad a karosszék, és ez a csodálatos könyv, melynek minden lapja más és más világba, látnivalóhoz kalauzol. Vagyis mégiscsak kényeztetésről van szó, de csak (és szerencsére) virtuális kalandokról.

Hová is hát? Mindenhová! A vaskos könyv népes alkotógárdája úgy csoportosította kilenc kalandtémába a látnivalókat, hogy azokban ne a földrajzi hovatartozás legyen az alapvető szempont. Ezt tükrözik a fejezetcímek: vizeken, közúton, vasúton, gyalogszerrel, de természetesen a légi úton való megközelítés, még inkább a madártávlati látvány is csoportosító szempont. Ezenkívül mehetünk még „a szellem nyomában”, ismerkedhetünk „mennyei ízek”-kel, haladhatunk „elődeink nyomában” is, de valamennyi ajánlat közül az adrenalinszintet fokozó vakmerő kalandok jelenti a csúcsot. Hozzáteszem, ez azért mégiscsak szubjektív dolog, mert becsületesen átrágva magam mind a négyszáz oldalon, szinte mindenről azt gondoltam: ez igen, ez már kalandos helyszín vagy helyzet. Na jó, egyedül talán a Parlamenttel szemben a Duna-partot látva nem éreztem ezt. Csak egyetlenegyszer, de az már ugyancsak régen volt! Igaz, ami igaz: az valóban egy életre szólt.

Szerző: Keith Bellows (National Geographic Traveler) bevezetőjével
Kiadó: Geographia Kiadó, Budapest, 2009



2009. 12. 17.

Végzősök rémálma: a szakdolgozat és megírása

Akik végeztek már főiskolán vagy egyetemen, jól ismerik azt a torokszorító érzést, a kellemetlen görcsöt gyomortájékon. Minden végzős számára egyszer eljön a rettegett pillanat: a szakdolgozat megírásának vészjósló határideje. Akár a felsőoktatási intézmény típusától vagy a választott szak jellegétől is függ, hogy mennyi időt és milyen alaposságot igényel a téma kiválasztása, a háttérinformációk és anyagok összegyűjtés.

Vannak olyan szakdolgozati témák, melyek évekig is íródhatnak, másokat rövidebb idő alatt is fel lehet dolgozni, de az sem utolsó szempont, hogy az érdeklődési körödhöz a beadandó dolgozat mennyire áll közel, van-e kedved hozzá vagy már az elejétől fogva utálod az egészet. Ideális esetben a dolgozati témát te választod meg, ellenkező esetben az egyetemed vagy főiskolád felkínál egy tucatnyi lehetőséget, melyből csemegézhetsz. Egy jó téma mindig aktuális, döntő fontosságú, és olyan területet érint, amelynek szerepe az adott időszakban jelentős.

2009. 12. 16.

303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz

Nem tudjuk, mennyi idő kell ahhoz, hogy elolvassuk a 303 magyar regényt, mielőtt meghalunk, de ennyit írt fel nekünk a szakértői team. A lista nem garantálja az örök életet, talán még a kötetben szereplő íróknak sem, viszont a tartalmas időtöltést annál inkább.

A 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz szerkesztői és persze a szerzők fontos küldetést hajtottak végre: úgymond kiszabadították a magyar regényvilágot az elitirodalom könyvtárszobájából. Ugyanakkor nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy a 303 magyar regény lenne általános műveltségünk törzsanyaga: nyilvánvaló, hogy – főleg az elmúlt 20-30 év vonatkozásában – az olvasók számos egyéb listaajánlattal is előállhatnak.

További cikkeink...

  1. Fejlődik a magyar e-könyv piac

Alkategóriák

  • Agora
    Minden, ami olvasás  (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 161 vendég és 0 tag böngészi