Két berlini kerület – Friedrichshain-Kreuzberg és Berlin Mitte – városi könyvtárai a beszéd- és az olvasáskészség fejlesztésére innovatív programot dolgoztak ki. Nyolc rendezvénysorozat segíti a tizenkét évesnél fiatalabb gyerekeket szókincsük gyarapításában.
Az olvasásfejlesztő projekteknek a Friedrichshain-Kreuzberg városrész könyvtárában gazdag hagyománya van. A berlini könyvtár már a hetvenes évek óta együttműködik óvodákkal és iskolákkal. A kilencvenes évek végén azonban már egyre világosabban látszott, hogy az olvasásfejlesztés olyan hagyományos formái, mint a képeskönyv-mozi vagy a felolvasóóra, önmagukban már nem érik el a kívánt hatást. A kerületben, ahol magas a bevándorló családok aránya, ez a programkínálat nem találkozott a gyerekek többségének igényeivel.
„Annak idején észrevettük, hogy a hozzánk járó gyerekek kifejezetten nehezen tudták csak követni a felolvasott történetet”, meséli Katrin Seewald, a Kreuzberg városrészben működő Else Ury Családi Könyvtár vezetője. „Gyakran túlságosan is sok szó hiányzott a szókincsükből ahhoz, hogy megértsék a történeteket. Ekkor jutottunk arra a gondolatra, hogy valami teljesen újat kell kitalálnunk.”
A hatékony beszéd- és olvasásfejlesztésért
Sikerrel is jártunk – hála a külső szakértőknek is. „Mivel könyvtárosként nincs pedagógiai képzettségünk, kompetens segítséget kértünk a beszédfejlesztéshez”, magyarázza Katrin Seewald, aki 2002-ben a gyermekkönyvtárosok munkaközösségével együtt hívta életre a projektet.
„Összeültünk a korai képzést és nevelést koordináló hivatal munkatársaival”, hangsúlyozza. Ez egy szakmai grémium, amely tanácsadást nyújt nevelők számára. „Közösen dolgoztunk ki programot a tartós eredményt biztosító beszéd- és olvasásfejlesztésre. A célunk az, hogy lehetővé tegyük a migrációs hátterű és a képzés szempontjából hátrányos helyzetű családok gyerekei számára, hogy jobban elsajátítsák a nyelvet, és közelebb kerüljenek az irodalomhoz.”
A városi könyvtár, mint a tanulás színhelye
Program született tehát a 2–12 éves korú gyermekek számára. Mára már nyolc építőeleme van. Mindegyik elem egymást követő rendezvényekből áll, amelyeket a gyerekek rendszeresen látogatnak, a legtöbb esetben egy egész tanéven keresztül. Ez növeli a hatékonyságot. A találkozók közös vonása, hogy meghatározott rituálé szerint zajlanak. A középpontban mindig a könyv áll. „Minden tevékenység a nap képeskönyvére összpontosít, amelyet a program központi részében felolvasnak.”, magyarázza Katrin Seewald.
„A szókincsgazdagító „WortStark” program nagyon inspiráló módon egyengeti a gyerekek útját a könyvhöz. Felkészíti őket az egyes témákra és az adott képeskönyv tartalmára. Emellett a könyvtárosok átfogó szempontot követnek: a játék, a zene, a művészet és a mozgás révén a nyelv és az irodalom élménnyé válik. Az „Olvasóidő” projektben például az általános iskolai osztályok tanulói egy tanéven keresztül dolgoznak fel egy témát, ami lehet például az ábécé, Berlin, vagy az állatok és a növények. A könyvtár különböző tanulási módszerek alkalmazásával gondoskodik a téma változatos megközelítéséről, és arra ösztönöz, hogy az iskolában még inkább elmélyedjenek benne.
Követők külföldön is
A „WortStark” projekt fölöttébb sikeres, és már díjat is nyert. Többek között így nyerte el a „McKinsey bildet” kezdeményezés 2005-ben Németország szerte megrendezett „Gondozzunk minden tehetséget” elnevezésű verseny díját. Mint jól bevált módszer, a program időközben bel- és külföldön egyaránt követőkre talált.
Mi a siker titka? „Jó minőségszabványokat dolgoztunk ki, és szigorúan ügyelünk arra, hogy azokat be is tartsák”, fejti ki Katrin Seewald. „Mindig csak kis csoportokkal dolgozunk – legfeljebb tíz óvodás gyerekkel, illetve tizenöt iskolás gyerekkel.” A könyvtár csapata számára fontos a nevelőkkel, a tanárokkal és a szülőkkel való szoros együttműködés. A nevelőknek és a tanároknak az a feladata, hogy a rendezvényeket dokumentálják, és a szülőket a programról előzetesen tájékoztassák.
A rendezvények ugyan a városi könyvtárban zajlanak, de a könyvtárosok előzőleg felkeresik a gyerekeket az óvodájukban vagy az iskolájukban. Ezen kívül a könyvtárban sor kerül egy találkozóra a szülőkkel is. „Igen hamar megállapítottuk, hogy a szülők nélkül semmire sem jutunk” hangsúlyozza Katrin Seewald. „De ha az óvoda vagy az iskola, a szülői ház és a könyvtár együttműködik, akkor csodálatos hármashangzat születik. Akkor valóban el lehet érni valamit.”
Az érdeklődés óriási
Évente mintegy 90 ezer gyerek vesz részt a berlini Friedrichshain-Kreuzberg és Berlin Mitte városrészek könyvtárainak állandóan bővülő beszéd- és olvasásfejlesztő programjain. Katrin Seewald azonban még nem teljesen boldog: „Olyan nagy az érdeklődés az óvodák és az iskolák részéről, hogy kétszer vagy akár háromszor több gyereket is el tudnánk érni. De egyszerűen nincs elegendő személyi kapacitásunk és helyünk. Azt szeretném, ha minden nálunk jelentkező csoportot ki tudnánk szolgálni. Akkor még több gyereknek segíthetnénk abban, hogy a szókincse gazdagodjon.”
Dagmar Giersberg
szabadfoglalkozású publicista Bonnban
Copyright: Goethe-Institut e. V., Online-Redaktion
fordítás: Szücs Eszter
kapcsolódó linkek