HUNRA HÍRLEVÉL – 2019. december

Örömmel köszöntjük társaságunk tagjait a 2019. decemberi hírlevelünkkel.

A hírlevél tartalma:

• Beszámoló a Hunra 2019 évi tevékenységéről: Szabó Ildikó
• Új alapszabály – fontosabb változások Kádárné Fülöp Judit
• A 21. Európai Olvasáskonferencia (Koppenhága, 2019. augusztus 4-7.) Kádárné Fülöp Judit – Juhász Valéria
• A XV. Népmese konferencia (2019. szeptember 20-21.) Kovács Mariann - Szabó Ildikó
• Így mesélj, hogy olvasson – Gyakorlati tanácsok a gyerekeink olvasóvá neveléséhez
• Neveléssel az olvasásért – olvasással a nevelésért konferencia, 2019. november 28-29.
• Vegyen részt a Magyar Olvasástársaság tevékenységeiben!
• Hunra tagság, tagdíj
• Adatlap

*  *  *

Beszámoló a Magyar Olvasástársaság 2019. évi tevékenységéről

Jelen szakmai beszámoló a Magyar Olvasástársaság 2019. novemberi közgyűlésére készült; s a Magyar Olvasástársaságnak a 2019. január 26. és november 29. közötti időszak eseményeit, vállalásait, elvégzett munkáját ismerteti. A közgyűlés a beszámolót elfogadta. A szakmai beszámoló a pénzügyi beszámolóval együtt teljes.

*  *  *

2019. március 29-én Püspökladányban került sor a Tündérolvasók verseny döntőjére, ezen a Magyar Olvasástársaságot Kucska Zsuzsa képviselte.

*  *  *

2019 áprilisában a McDonald’s megkereste a Magyar Olvasástársaságot együttműködési szándékkal. Megkeresésükben az alábbiakkal fordultak hozzánk: „Hitelességet sokféleképpen lehet bizonyítani, azonban bizonyos témák tudományos hátterének bemutatása, feldolgozása növelheti a fogyasztókban a bizalmat. Az olvasással kapcsolatban a Magyar Olvasástársaság bizonyul a legautentikusabb partnernek. Az együttműködés alapja lehet olyan olvasással kapcsolatos kutatás, amelyet a Magyar Olvasástársaság már régóta szeretett volna elvégezni; és lehet irányított, amely szorosan összeköthető a McDonald’s gyermekeknek szánt könyvprogramjával.”

2019. június 6-án juttattunk el hozzájuk addigi megbeszéléseink alapján munkaanyagokat. A McDonald’s olvasásprogramjának 2019-es koncepciójában szereplő, a Magyar Olvasástársasággal (Hunra) közös együttműködés keretében megvalósítandó feladatok első lépéseként a honlapunkon megjelenő, általunk összeállított anyagokat ajánlottunk fel.

Kérésük alapján a honlap frissítéséhez két területre állított össze a Hunra tanács anyagot:
• Mit olvassunk?– ajánlott irodalom
• 10 tény arról, miért fontos, hogy naponta olvassunk 15 percet.

*  *  *

2019. június 7-én Európai kerekasztal találkozóra került sor Bécsben „STEM and literacy” címmel, amelyen a Magyar Olvasástársaságot Pompor Zoltán képviselte. A kerekasztal beszélgetésen a természettudományi, technológiai és matematikai tárgyú (STEM) ismeretterjesztő irodalom olvasásával kapcsolatos problémákat vitatták meg a németországi Stiftung Lesen nemzetközi projekttel összefüggésben.

*  *  *

2019. júliusában a még érvényben lévő együttműködési megállapodás keretében a Magyar Olvasástársaság segítséget nyújtott a püspökladányi könyvtárnak „Könyvjelző” pályázatukhoz pénzügyi háttér biztosításával a nevezési díjak fogadásához, és a jutalomkönyvek egy részének megvásárlásával.

*  *  *

2019. augusztus 4–7. között Koppenhágában rendezték meg a 21. Európai Olvasás Konferenciát Tanulás a múltból a jövő számára: Műveltség Mindenkinek címmel (21st European Conference on Literacy: Learning from the Past for the Future: Literacy for All). A Magyar Olvasástársaságot Juhász Valéria képviselte, aki a konferencián előadást tartott a kisgyermekek fonológiai tudatosságának játékos fejlesztéséről.

*  *  *

2019 augusztusában Kecskeméten idén is megrendezésre került a Hírös Hét Fesztivál. Ennek egyik évszázados hagyományra visszatekintő eseménye a babakocsis felvonulás és 10 mózeskosár átadása az újszülöttek szülei számára. Ebben az évben augusztus 25-én ehhez az eseményhez tudott kapcsolódni a Magyar Olvasástársaság az ún. „Könyvkelengye programmal”: a 10 mózeskosárhoz 10 könyvcsomagot állítottunk össze, a Kecskemét városától kapott 300.000 Ft támogatásnak köszönhetően. Szinger Veronika tanácstag, Szabó Ildikó elnök és Félixné Oravecz Márta titkár vettek részt az eseményen.

Hisszük, hogy a könyvkelengye program előbb vagy utóbb követőkre talál a családbarát önkormányzatok körében.

*  *  *

2019 szeptemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetével való együttműködés keretében szakdolgozati témaajánlatokat fogalmaztunk meg.

• Pompor Zoltán: Miért olvasnak kevesebbet a kamasz fiúk?
• Szabó Ildikó: Könyvtárak részvétele, együttműködése literációs jó gyakorlatokban
• Hevérné Kanyó Andrea: Hogyan támogatja a gyermekirodalom az óvoda-iskola átmenetet?
• Győri János:Az idegen nyelvű olvasók könyvtári ellátásának helyzete Magyarországon

*  *  *

2019. októberében A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és a Bookr Kids együttműködéseként egy a családi olvasás szerepét hangsúlyozó, szemléletformáló kiadvány jelent meg Így mesélj, hogy olvasson – Gyakorlati tanácsok a gyerekeink olvasóvá neveléséhez címmel. A kötet alkotó-szerkesztője, Pompor Zoltán, és szerzői közül Dobszay Ambrus, Gombos Péter, Kucska Zsuzsa, Péterfi Rita, a Magyar Olvasástársaság tagjai. Rövid ismertetőjét lásd alább.

*  *  *

A Népmese Napja konferenciát idén 2019. szeptember 20–21-én Százhalombattán rendeztük meg a Hamvas Béla Városi Könyvtár közreműködésével. A konferenciáról szóló beszámolót lásd alább.

*  *  *

2019. november 15-én Az én könyvtáram projekt „Ahány könyv, annyi élmény – workshop az olvasásért” elnevezésű szakmai rendezvényén a Magyar Olvasástársaság tagjai is előadók voltak. Az olvasásról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői Szabó Ildikó a Magyar Olvasástársaság elnöke, Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke; Kiss Judit Ágnes költő, író és Harcos Bálint költő, író. A beszélgetés moderátora Farkas Ferenc, Az én könyvtáram program szakmai vezetője volt. Az Együtt az olvasóvá nevelésért című kiadványt Péterfi Rita és Gombos Péter, a kiadvány szerkesztői mutatták be. Fiúk és az olvasás címmel Szinger Veronika, Hunra tanácstag tartott előadást.

*  *  *

2019. november 28–29-én Kecskeméten rendeztük meg a „Neveléssel az olvasásért – olvasással a nevelésért” című konferenciánkat. A konferenciáról külön beszámoló olvasható a honlapon.

*  *  *

A Magyar Olvasástársaság tanácsa négyszer ülésezett a 2019-es évben:
• 2019. január 26-án, Budapesten;
• 2019. április 13-án, Budapesten;
• 2019. szeptember 21-én, Százhalombattán;
• 2019. november 29-én, Kecskeméten.

Szabó Ildikó elnök

Új alapszabály-tervezet

Miért kell a Hunra alapszabályt módosítani?

A civil szervezetek működése a 2011. évi CLXXV. törvény1 joghatálya alá esnek. Ez a törvény kihirdetése óta számos mélyreható változáson esett át, és folyamatosan változik. Bár a jelenleg érvényes alapszabály valamennyire követte a jogszabályok változását, számos hiba és szerkezeti következetlenség csúszott bele. Az új alapszabály készítése során átláthatóbbá 1 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról tettük az alapszabály szerkezetét, figyelembe vettük a legújabb jogszabályi változásokat, az ILA (International Literacy Association) tagságból eredő kötelmeinket, valamint a gyakorlati tapasztalatokat.

Főbb változások

A Tanács mandátuma: A tanácstagok mandátumát visszaváltoztattuk 4 évre az eredeti szándék szerint, ahogyan az a 2012. évi módosítás előtt volt. Az elnöki és alelnöki ciklus 2 éves maradt. Ugyanakkor nem korlátoztuk sem a tanácstagok sem a vezetők újra-választhatóságát. A Tanács póttagjai a lemorzsolódott tanácstagok helyét tölthetik be az eddigi gyakorlat szerint az új alapszabályban rögzített módon. A ciklus végén, tisztújításkor a Tanács javaslatára a közgyűlés nyílt szavazással megerősítheti tanácstagságukat a következő ciklusra (hiszen egyszer már megválasztották őket titkos szavazással).

A Közgyűlés tagjai: A közgyűlés tagja minden rendes tag (akinek nincs tagdíj hátraléka), illetve a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok. A Tanács egyedi elbírálás alapján továbbra is adhat tagdíjmentességet.

A közgyűlés határozatképessége: A jelenlegi jogszabály a közgyűlés határozatképességére kétharmados jelenlétet ír elő. Az utóbbi években és a tagság fluktuációja miatt ez a kívánalom nehezen volt teljesíthető. Mivel a civil törvény csak a tagnyilvántartás szerinti létszám 50%+1 fő jelenlétét írja elő minimumként, ezt vettük át az új alapszabályba.

Képviselő útján történő helyettesítés a közgyűlésen: Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy a közgyűlésen a tagok részvétele többnyire nem elégséges a határozatképességhez. Az új alapszabály lehetővé teszi, hogy a Hunra tag meghatalmazzon egy másik Hunra tagot, hogy nevében szavazzon a közgyűlésen. A meghatalmazásnak írásban kell történnie, a meghatalmazásnál érvényes jogszabálynak megfelelően. Hasonlóképpen a testületi tagdíjat fizető intézmény a befizetett tagdíjnak megfelelő számú munkatársának adhat meghatalmazást a közgyűlésen való részvételre.

A tagság érvényessége, befizetési határidő: Az új alapszabály rögzíti, hogy az éves tagdíjat minden tárgyév elején kell befizetni január 31-ig. Úgy látjuk, hogy a rendszeresen tagdíjat fizetők (a jelenleg érvényes tagsággal rendelkezők fele) az évfordulót tekinti a hosszabbítás alkalmas idejének. Ugyanakkor tény, hogy az évközi konferenciák olyan alkalmak, amikor új tagokkal gyarapszik a Társaság. Konferenciáinkon (mint például a Népmese Napja alkalmával szervezett éves Hunra-konferencia) a Hunra tagok nem fizetnek regisztrációs díjat. Ezért ha valaki a konferencián kéri felvételét a Társaságba, még akkor is kedvezményt élvez, ha ebben az esetben a befizetett Hunra tagdíj csak az év végéig érvényes.

Kádárné Fülöp Judit

A 21-dik Európai Olvasáskonferencia (Koppenhága 2019. augusztus 4-7.)

2019. augusztus 4-e és 7-e között került sor a 21. Európai Olvasáskonferenciára Koppenhágában. Ez a konferencia sorozat a Nemzetközi Olvasástársaság (ILA: International Literacy Association, korábban IRA: International Reading Association) és a FELA (Federation of European Literacy Associations) közös rendezvénye azóta, hogy az ILA európai regionális szervezete (IDEC) és az idén fennállásának 70. évfordulóját ünneplő FELA néhány éve összeolvadt. Az európai konferenciákat általában kétévente rendezik meg. A 9. Európai Olvasáskonferenciára 1995-ben Budapesten a Hunra szervezésében került sor. A 21. Európai Olvasáskonferencián a Magyar Olvasástársaságot Juhász Valéria képviselte, előadásának címe: Step-by-step development of phonological awareness before starting to read and write (in a playful way).

Érdemes megemlíteni, hogy a ’literacy’ fogalma az olvasás (reading) fogalmánál tágabb értelmű, valójában az írásbeliségben fogant „hétköznapi műveltséget” értjük rajta. Így beszélhetünk matematikai, irodalmi, zenei, természettudományi, sőt akár pénzügyi műveltségről is (ld. például a PISA mérések területeit). A nemzetközi iskolai eredménymérések kifejezetten a hétköznapi műveltség szintjét mérik, és ezek összefüggéseit vizsgálják a környezeti tényezőkkel (család, társadalmi státus, stb.)

Részben ezen vizsgálati eredmények elemzése mutatta meg, hogy az országok oktatási rendszerei, illetve országon belül az egyes társadalmi rétegek teljesítménye közötti különbségek milyen okokra és környezeti tényezőkre vezethetők vissza. Az Európai Unió kiemelt politikai figyelmet szentel a különféle hátrányok miatt iskolai teljesítményben lemaradók, illetve korai iskolaelhagyók problémáinak. Ennek megfelelően a 21. Európai Olvasáskonferencián is nagy hangsúlyt kaptak a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló erőfeszítések és a technológiai változások által kikényszerített olvasáspedagógiai módszerek.

A konferencia előadásai ezért olyan témák köré szerveződtek, mint a korai intervenció, a sajátos nevelési igényű gyermekek problémái, az egész életen át tartó tanulás képességének fejlesztése, a családok támogatása az olvasásra nevelésben (pl. könyvkelengye, szülők képzése, családi literáció), az újszerű pedagógiai módszerek az olvasásra nevelésben, az olvasás/művelődés digitális környezetben, az óvoda és az iskola közötti közötti zökkenőmentes átmenet, a stb.

Egyes előadások ígéretes kutatási eredményekről számoltak be, amelyek megerősítik a hangos olvasás, illetve a felolvasás szerepét az elemi olvasástanuláson túl is, a magasabb iskolafokozatokon. Továbbá a konferencián kirajzolódtak azok a problémák, amelyekre ma az olvasással kapcsolatos kutatások és fejlesztő programok irányulnak. Ilyenek például a szülőket célzó programok, amelyek olyan közös családi olvasási tevékenységek elterjesztésére irányulnak, amelyek eredményesen fejlesztik a gyermekek szókincsét. Más kutatások az óvodások szociokulturális státuszának hatását vizsgálják a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlődésére. Felmerült az óvoda és az iskola közötti szelíd átmenet (smooth transition) problematikája, továbbá hogy a fonológiai tudatosság mellett az óvodáskori morfológiai tudatosság is előrejelzi az olvasástanulás sikerességét. Szó esett a kreatív írásfeladatok szerepéről, és téma volt a szövegértés/félreértés visszatekintő elemzése, (retrospective miscue analysis), mint a szövegértés önálló fejlesztésének hatékony módszere akár középiskolás és felsőoktatásban tanuló diákok számára is. A konferenciáról bővebben ld. Juhász Valéria cikkét az Anyanyelv-pedagógia következő számában.

Kádárné Fülöp Judit (Juhász Valéria szíves közlése alapján)

A XV. Országos Népmese Konferencia (Százhalombatta 2019. szeptember 20-21.)

„Mert akarhatunk mi bármit, ha nincsenek segítőink, akkor olyanok vagyunk, mint kicsikirályfi táltos paripa nélkül.”

Kovács Marianna, mesemondó

A Magyar Olvasástársaság – HUNRA által megrendezett Országos népmese-konferencia 15. alkalmához érkezett. Társaságunk 2005-ben keltette életre az ünnepet, amely Benedek Eleknek, a magyar kultúrkör egyik legnagyobb mesemondójának, mesegyűjtőjének, meseírójának születésnapjához kötődik. A népmese napja ünnepi rendezvénye Az országos népmese-konferencia, szakmai, közösségi és kulturális esemény, melynek célja, hogy az élőszavas mesemondás mindenki számára ismert és elismert fogalommá váljon. A konferencia alkalmat teremt arra, hogy a mesével foglalkozó szakemberek összetalálkozzanak, megismerjék, meghallgassák egymást. Nem tudományos értekezésre hívjuk az embereket, inkább eszmecserére, beszélgetésre, úgy hogy a konferencia a „laikus”, mesét szerető ember számára is izgalmas legyen. Mára a konferencia elérte a célját, „jönnek királyok, hercegek, grófok, és válogatott cigánylegények” is, hogy feltarisznyázzuk őket mesékkel, és mi örömmel tesszük. A népmese napja most már szinte magától szárnyal, beépült az ünnepkörbe, bízunk benne, hogy legalább ezekben a napokban minden gyermek hall mesét. Célunk azonban ennél is több, szeretnénk a meséket visszacsempészni a felnőttek világába is. Ebben segítségünkre van a Meseszó Országos Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület, akik az idei konferencián is társszervezőként Mesekocsmát tartottak felnőtteknek, majd szétszaladtak az ország minden szegletébe mesélni. Az idei konferenciánk az – „Élőszóval az olvasásért – olvasással az élőszóért!" címet viselte. Azt próbáltuk bizonyítani, hogy az a gyermek, aki egészen kicsi korától élőszóval hallgat népmesét, sokkal könnyebben válik olvasóvá, illetve hogy manapság, amikor egyre kevesebb lehetőségünk van szájhagyomány útján eltanulni a meséket idős mesterektől, szükségünk van könyvekre, néprajzi gyűjtésekre, hogy segítsék mesei tudásunkat.

A XV. jubileumi népmese-konferencia most visszatért „bölcsőjébe”. Százhalombattán, ahol A népmese napja ötlete megszületett, a Hamvas Béla Városi Könyvtár második alkalommal várta a meseszerető közönségét.

A konferencián 120 ember vett rész, az ország minden területéről érkeztek vendégeink, könyvtárosok, pedagógusok, óvónők, mesével foglalkozó szakemberek, magánemberek, akik szeretik a népmeséket. Vendégeink voltak a mesepontokban dolgozó szakemberek is.

A konferencia témája több fő szálból tevődött össze. Nagy Attila, a Hunra alapító elnöke segítségével visszatekintettünk az elmúlt 15 év mesei történéseire. Előadóink segítségével fókuszpontba helyeztük a népmese szóbeliségét, ugyanakkor felhívtuk a figyelmet az olvasás, hangos olvasás fontosságára is. Éppen 90 éve halt meg Benedek Elek, rá emlékeztünk. Az elmúlt 15 évben a hagyományos mesemondás mellett egy másik terület is megjelent, amelyet alkalmazott mesemondásnak hívunk. A meseterápia, mesepedagógia, mesepszichológia nem a hagyományhűségre teszi a hangsúlyt, ugyanakkor fontos szerepet kap a mesék összefonódása az emberi léttel, az önismerettel. A konferencia második napja társszervezőink, a Hagyományok Háza és a Meseszó Egyesület szakmai programjával folyatódott.

Fontos mozzanata a Népmese napja ünnepnek, hogy az országból és egyre többen a határon túlról is értékes, érdekes programokkal, rendezvényekkel csatlakoznak hozzánk intézmények, iskolák, magánszemélyek. 2019-ben több mint 80 hazai és 33 határon túli intézményről tudunk, amelyik rendezvénnyel ünnepelte a Népmese napját. Nevük, címük és a kapcsolattartó neve megtalálható a Hunra honlapján. A csatlakozási mozgalom erősítése minőségi programok ötleteit teszi hozzáférhetővé és inspirálja a közösségeket, egyéneket, szervezeteket.

Meselátó szemek – címmel fotópályázatot hirdettünk. Olyan fotókat vártunk, melyek a mesét hallgató közönségről, annak tagjairól készültek. A pályázat győztese a Bodorka Népmesepont lett, akiket azzal díjaztunk, hogy a Meseszó Egyesület mesemondói a konferencia helyszínén meséltek.

A konferencia két napján az alábbi előadások hangoztak el.

2019. szeptember 20.

Az élőszó és az olvasás
• Kovács Marianna mesemondása
• Rozsnyai Júlia meseolvasása
• Gombos Péter - Pompor Zoltán: Olvasni vagy hallgatni arany? - Mese-pár-baj
• Szabad Boglárka: „…ahol a madár se jár……” - élőszavas mesemondás a magyar néphagyományban – régen és ma
• Bumberák Maja: Hagyomány és modernitás, a mesemondás helyzete Magyarországon
• Benedek Katalin: Az olvasásra szánt, esztétikai hitelű meseköltészettől az autentikus szóhűségre törekvő élőszavas mesemondásig
• Kovács Erzsébet: Mesemécses – Patakparti történetek

A népmese alternatív megközelítései – alkalmazott mesemondás
• Gregus László mesemondása
• Vaskor Gréta: Mondj egy mesét! Hogyan segítenek a történetek? Módszerbemutató: metamorphoses meseterápia
• Bajzáth Mária: Népmesekincstár, mesepedagógia
• Kádár Annamária: Mesepszichológia a gyakorlatban
• Lutter Imre: A NépmesePontok szerepe, feladata, avagy kultúraközvetítés és hagyományőrzés korszerűen
• Kerekasztal-beszélgetés Szávai Ilona vezetésével
• Nagy Attila: „Mint a szél vagy mint a gondolat?” (Kitekintés 15 év után)
• Mesekaláka a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesülettel

2019. szeptember 21.

A Hagyományok Háza és a Meseszó Egyesület szakmai programja
• Kovács Marianna: a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület és az Egyesület mesemondói mentorprogramjának bemutatása
• Sándor Ildikó előadása: Kinek mit meséljünk - kételyek a mese életkori besorolhatósága kapcsán
• Fábián Éva: Tanítva mesélés – mesélve tanítás – tapasztalatok a Hagyományok Háza gyermekprogramjain; kérdések, megbeszélés
• Raffai Judit: Magyar népmese – A hagyományos mesemondás módszere és az élőszavas mesemondás magyar nyelvterületen; kérdések, megbeszélés
• Népmese-műhelyfoglalkozás Sándor Ildikó vezetésével

Köszönjük a konferencia szervezését és színvonalas megvalósítását Kovács Marianna és Bajnok Tamara tanácstagoknak!

2020-ban Szegeden találkozunk: a XVI. Országos Népmese Konferenciának a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár ad otthont.

A népmese napja – Országos népmese-konferenciák központi honlapja: http://www.nepmesenap.hu; valamint a program olvasható a Magyar Olvasástársaság honlapján is: http://www.hunra.hu/hirek/1733-a-nepmese-napja-2019-xv-orszagos-nepmese-konferencia

Kovács Marianna tanácstag, Szabó Ildikó elnök

Így mesélj, hogy olvasson – Gyakorlati tanácsok a gyerekeink olvasóvá neveléséhez

A tavalyi év végén jelent meg a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és a Bookr Kids együttműködéseként egy a családi olvasás szerepét hangsúlyozó, szemléletformáló kiadvány, amelynek célja, hogy a szülők minél tudatosabban segíthessék gyermekeiket az olvasóvá válás útján. Több HUNRA-tag, illetve tanácstag vett részt az Így mesélj, hogy olvasson című könyv fejezeteinek írásában; a kötet alkotó-szerkesztője Pompor Zoltán, szerzők Dobszay Ambrus, Gombos Péter, Kucska Zsuzsa, Péterfi Rita és Sándor Csilla.

Az Így mesélj, hogy olvasson 12 fejezetben járja körül az olvasóvá nevelés lehetőségeit, színtereit, könnyed stílusban ugyanakkor szakmailag magas színvonalon ad ötleteket, praktikus tanácsokat a szülőknek a kötelező olvasmányoktól kezdve az egyes életkorokban ajánlható könyveken át a digitális olvasásig.

Az olvasóvá nevelésnek világszerte számtalan jó gyakorlata van. A kiadvány nemcsak a megoldásokra fókuszál, hanem közérthető módon bemutatja az egyes jelenségek mögötti hátteret is segítve abban, hogy pontosabban megfogalmazzuk az olvasóvá neveléshez kapcsolódó céljainkat, és ehhez mérten válasszunk a kínált megoldási lehetőségekből.

A kötet sokunkat érintő kérdésekre keresi a válaszokat (nem véletlen, hogy a fejezeteket indító idézetekhez neves és hiteles közéleti személyiségek adták arcukat és olvasáshoz kapcsolódó gondolataikat), az alkotók célja az érdeklődés felkeltése, a pozitív szülői attitűdök kialakítása és információátadás volt – mert a tájékozottság vezethet el az igazán személyre szabott olvasás-pedagógiához.

A könyvhöz a Bookr Kids jóvoltából 300-nál több, magyar és külföldi, klasszikus és mai, kötelező és ajánlott animált képeskönyv is elérhető ingyenesen a Mesetárból. https://bookrkids.com/termek/igy-meselj-hogy-olvasson

Pompor Zoltán

Neveléssel az olvasásért – olvasással a nevelésért konferencia, 2019. november 28-29.

A Neumann János Egyetemmel közösen rendezte meg a Magyar Olvasástársaság Kecskeméten 2019. november 28-29-én ez évi szakmai konferenciáját a Neveléssel az olvasásért – olvasással a nevelésért címmel. A konferencia szervezését és lebonyolítást a házigazda kecskemétiek, Szabó Ildikó elnök és Szinger Veronika tanácstag vállalták.

A konferencia megrendezésével célunk volt az elméleti kutatások, eredmények és a gyakorlati alkalmazások egyidejű bemutatása; az elmélet és gyakorlat szereplői számára közös fórum biztosítása. Felhívásunkkal a köznevelésben, a felsőoktatásban, a kutatásban működő szakembereket, könyvtárosokat, egyetemi hallgatókat, PhD-képzésben részt vevőket egyaránt sikerült megszólítanunk.

A résztvevőket Kecskemét város képviseletében Engert Jakabné alpolgármester asszony, az egyetem vezetése képviseletében dr. Fülöp Tamás rektor köszöntötte.

A konferencia ezt követően plenáris előadásokkal vette kezdetét. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, előadásában adatokat bemutatva és elemezve számolt be arról, hogyan változott a gyermekek olvasása Magyarországon. Pompor Zoltán az olvasóvá nevelés néhány európai jó gyakorlatát ismertette. Horváth Zsuzsanna, oktatáskutató, Miért és hogyan? – Szövegértés az érettségi vizsgán: a szövegek és feladatok jellemzői címmel a kétszintű magyar érettségi bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatairól, eredményeiről szólt előadásában. Uzsalyné Pécsi Rita az érzelmi nevelés fontosságáról, hatásairól szólt, különös tekintettel az olvasásban, illetve az olvasóvá nevelésben betöltött szerepére.

November 28-án délután és 29-én délelőtt szekció előadásokkal folytatódott a konferencia. Összesen 6 szekcióban 36 előadást kínáltunk a résztvevő szakemberek és az érdeklődő hallgatóság számára. A Magyar Olvasástársaság tagjai közül többen előadásaikkal gazdagították a konferenciát, a szekciók vezetését a tanács tagjai vállalták.

1.szekció: Olvasóvá nevelés – olvasóvá válás (elnök: Kádárné Fülöp Judit)

Előadások:
• Juhász Valéria: Az olvasáskutatás trendjei a nemzetközi olvasáskonferencia tükrében;
• Lannert Judit: A magyar tanulók szövegértési teljesítménye és az erre ható tényezők a nemzetközi és hazai kutatások tükrében;
• Péterfi Rita: Az életünket meghatározó rejtett kulturális összefüggésekről;
• Bárdos József: Az irodalomtanítás kudarcának okairól;
• Fodor Beatrix: Meg lehet szerettetni a kötelező olvasmányt és a gyerekek még lelkes könyvtárba járókká is válnak? Jó gyakorlatok bemutatása Fekete István: Vuk című regényén keresztül;
• Kötél Emőke: Megváltozott olvasói szokások.

2.szekció: Jó gyakorlatok (elnök: Gombos Péter)

Előadások:
• Kiss Berta Beáta: Élményalapú irodalomtanítás – a 14-19 évesek olvasóvá nevelését célzó jó gyakorlatok egy gimnáziumi magyartanártól;
• Soósné Molnár Helga: Hogyan őrizzük meg az olvasókat az általános iskola után? Személyiségfejlesztés 21. századi irodalommal;
• Peternainé Juhász Zsuzsa – Kónya István: Olvass többet! határtalanul-magyarul;
• Szinger Veronika – Szabó Ildikó: A te fiad olvas vagy focizik?;
• Bajzáth Angéla – Bereczkiné Záluszki Anna – Darvay Sarolta: A kisgyermeknevelők családdal való kapcsolatának erősítése egy nemzetközi projekt eredményeinek tükrében;
• Kulcsár Marianna: „Látom, hallom, érzem, végre értem!”;
• Vass Roland: Legyél Te is diákkönyvtáros!

3.szekció: Biblioterápia, irodalomterápia (elnök: Béres Judit)

Előadások:
• Béres Judit- Szalai Lilla: Az irodalomterápiás önismereti csoportok lehetőségei pszichológus, gyógypedagógus és tanár szakos hallgatók képzésében;
• Auer Eszter: A biblioterápia lehetőségei az oktatásban;
• Cs. Simon Eszter: „Ugyanolyan ember vagyok, mint te” – az irodalomterápia hatása a fiatalkorú fogvatartottakra és a gyermekotthonokban élő kamaszokra;
• Hamvas Péter: Shakespeare XXXIII. szonettje biblioterápiás szemszögből.
• Galuska László: A mágia és a könyvek (a fantázia forrásai).

4.szekció: Az irodalomtanítás módszertana (elnök: Dobszay Ambrus)

Előadások:
• Tölgyessy Zsuzsanna: Az alkalmazott dráma, avagy hogyan használom a drámás eszközöket a gyermek- és ifjúsági irodalom tanításakor;
• Csató Anita: Az irodalomóra kereteinek kitágulása. Esztétikai és erkölcsi nevelés az amerikai kortárs irodalom segítségével (John Green: Papírvárosok; Teknősök végtelen sora);
• Goda Beatrix: Silent book, avagy a szöveg nélküli képkönyvek szerepe az olvasóvá nevelés folyamatában;
• Herédi Rebeka: A mesék és a tanulói aktivitás kapcsolata az olvasóvá nevelés kérdéskörében;
• Hevérné Kanyó Andrea: Olvass.el! – egy online verseny bemutatása.

5. szekció: Olvasástanítás és -tanulás az iskolától a tanárképzésig (elnök: Győri János)

Előadások:
• Fazekasné Fenyvesi Margit: Olvasástanítás fonomimikával (komplex elvű fonomimika);
• Demeter Gáborné: Nyelvi készségek diagnosztizálásának szerepe az olvasási teljesítmény mutatóinak értelmezésében;
• Zsigmond István: Olvasástechnikai stratégiák mérése;
• Mikulás Gábor: Eszközök az olvasási motiváció letörésére – és növelésére;
• Kispál Dániel: Magyartanár szakos hallgatók irodalomtanításra vonatkozó nézeteinek vizsgálata;
• Molnár Edit, Tary Blanka: Leendő és végzett tanárok anya- és idegennyelvi olvasási tevékenységei.

6. szekció: Idegen nyelvi, zenei, irodalmi és digitális műveltség (elnök: Werner Ákos)

Előadások:
• Lipócziné Csabai Sarolta: Irodalomolvasás az idegennyelv-oktatás és tanulás során
• Berente Anna: Az angol szókincs és a digitális eszközhasználat összefüggésének vizsgálata 10-12 éves tanulók körében;
• Csontosné Buzás Zsuzsa: Zeneiskolás tanulók kottaolvasási képességének vizsgálata online tesztkörnyezetben;
• Csontosné Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok szerepe a kottaolvasási képesség megismerésében;
• Dudás Eleonóra: Felső tagozatos tanulók hangszerismeretének vizsgálata online tesztkörnyezetben;
• Mátrai György: A zenei műveltség és összetevőinek vizsgálata általános iskolás tanulók körében.

A szekciókban az előadások egy-egy blokkja között lehetőség volt az elhangzottak kapcsán szakmai beszélgetésre, tapasztalatcserére.

A konferencia két napján mintegy 120 fő vett részt. A hozzánk érkezett visszajelzések alapján a résztvevők a szakmai programot érdekesnek, színvonalasnak értékelték. A résztvevők ajándékként pendrive-ot, táskát és egy pólót kaptak, rajta a „Vigyázat! Az olvasás egyéniséget okoz…” felirattal.

Az előadások összefoglalói rövidesen felkerülnek a Hunra honlapra. A legjobb előadások írott változatát szándékunkban áll megjelentetni.

Szabó Ildikó

*  *  *

Vegyen részt a Magyar Olvasástársaság tevékenységeiben!

Szeretettel várjuk tagjaink közé mindazokat, akik bármilyen formában szívesen tennének az olvasás ügyéért. Ösztönözzük azokat is, akik már tagjaink, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat, írjanak tevékenységükről, rendezvényeikről, szakirodalom olvasása közben szerzett, terjesztésre érdemes új ismeretekről, ami pedagógusoknak, szülőknek, könyvtárosoknak érdekes lehet.

Programjaink számos alkalmat kínálnak a HUNRA tevékenységekben való részvételre.

• Csatlakozzon meghirdetett kampányainkhoz iskolájával, könyvtárával, és erről küldjön rövid beszámolót honlapunk számára.
• Vegyen részt konferenciáinkon hallgatóként és előadóként.
• Szervezzen tanítványai közül olvasó-társakat, és számoljon be tapasztalatairól.
• Szervezzen helyi olvasókört vagy HUNRA tagszervezetet.
• Küldjön honlapunkra vagy a hírlevélbe cikkeket, híreket
• Mutassa be saját gyakorlatában sikeresnek ítélt olvasásra nevelő, készségfejlesztő módszereit, ötleteit.
• Ötleteivel keresse fel a HUNRA tanács bármelyik tagját. Elérhetőségüket megtalálja a honlapon.

A honlapra szánt írásait a következő e-mail címre kérjük küldeni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hunra tagság, tagdíj

A tagnyilvántartást mostantól a befizetések alapján vezetjük belső rendszerben. Ezért kérjük aktív Hunra tagjainkat, hogy a tagdíjat január 31-ig fizessék be, és a közlemény rovatban mindenképpen tüntessék fel, kinek a tagdíja a befizetés.

Ha Ön régebben Hunra tag volt, de már évek óta nem az (nem fizet tagdíjat), vagy most szeretne belépni, kérjük, töltse ki a mellékelt Jelentkezési lapot, és küldje el aláírva az alábbi címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ha Ön határon túli tagtársunk és szeretne Hunra tag maradni, de problémát okoz a tagdíj fizetése, levélben kérheti a Hunra Tanácstól a tagdíj mentességet. A levélben kérjük, jelezze, hogy milyen Hunra tevékenységekben szándékozik/tud részt venni.

Számlaszámunk: 11600006-00000000-40427461. Magyar Olvasástársaság. Az utaláson kívül lehetősége van az ERSTE BANK ZRT. tetszőleges bankfiókjában, közvetlenül a számlánkra befizetni a tagdíj összegét! A közleményben adja meg nevét és státuszát (aktív dolgozó/nyugdíjas/diák)

Tagdíjak 2020-ra:
• egyéni: 2.000 Ft
• testületi: 10.000 Ft (két ingyenes belépéssel minden konferenciánkra)
• diák, nyugdíjas: 1.500 Ft

*  *  *

1% MOst

Adója egy százalékának felajánlásával Ön is támogathatja a Magyar Olvasástársaság munkáját.

Adószámunk: 18007019141.

*  *  *

További részletekről, olvasással és a Társasággal kapcsolatos friss hírekről, honlapunkon tájékozódhat:

www.hunra.hu