- A 2. Nemzeti Olvasótáborról -

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), a Magyar Olvasástársaság és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott „nemzeti olvasótábor” programjának elmúlt évi megalapozásához a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár (Nyíregyháza) és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárakért Alapítvány is jelentős mértékben hozzájárult. Az elmúlt évi sikeres együttműködést június 16-21 között a 2. követte.

A „házigazda” Falvak Kultúrájáért Alapítvány által szervezett „Irodalmárok nemzeti találkozója” után ismét benépesült az Aranyosapátiban található Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor. Partium különböző településeiről, Kárpátaljáról, valamint a „Csonka-Bereg” szovjet bekebelezését megakadályozó Kecskési Tollas Tibor szülőfaluja (Nagybarca) környékéről érkezett az irodalom, a versmondás, valamint a kultúra különböző területén sikereket elért 25 gyermek, akik a helyi gyermekekkel kiegészítve igen tartalmas napokat tölthettek el. A tábor programjához tucatnyi előadó csatlakozott.

A tábor megkezdéseként felvonták Aranyosszigeten az „országzászlót”, majd a nap díszvendége, Jusztus Józsefné (Mariska néni), a beregi mesemondó ejtette ámulatba a fiatalokat. A késő délután egymással és a településsel ismerkedtek a vendégek, akik az alapítvány által működtetett Böszörményi László Faluházban nagy tapssal köszönték meg társaik Kecskési Tollas Tiborra emlékező programját.

Az olvasótábor 2. napján – vasárnap lévén – a tábor tagjai Aranyosapáti valamennyi templomában megjelentek, amely jó alkalmat adott a halmozottan hátrányos helyzetű település életével való ismerkedésre. Délután a ricsikai erdőbe kirándultak, amely során az elmúlt évi természetvédelmi tábor által készített madárodúk mentén sétáltak. Az erdei programot követően fogadták a nap vendégét Cselenyák Imre, írót, aki az Arany János emlékest keretében bemutatta „Áldott az a bölcső” című regényét, amelyet a táborlakók citeramuzsikával, verssel és énekkel köszöntek meg.

A nemzeti olvasótábor 3. napjának díszvendége Kardos Béla (Ausztrália) a Magyar Kultúra Lovagja és Móritz László (Svédország) a Magyar Kultúra Lovagja volt. A nap „A holló a Napba száll” elnevezéssel rendhagyó történelemórával vette kezdetét, melynek előadója Gáspár Ferenc, író, a Magyar Kultúra Lovagja volt, aki az ősi fegyverek bemutatása során többször is alulmaradt a „csatákban”. Majd Faragó György tanár, könyvtáros előadásában a magyarországi várak építészetéről és annak irodalmi vonatkozásairól hallgattak előadást a fiatalok.

Az ebédet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár szakemberei által összeállított irodalmi kvízjáték és ügyességi vetélkedő követte. Majd a tábor résztvevői ellátogattak a Tiszára – remélve, hogy látják a „tiszavirágzást”, helyette ők tölthettek hangulatos perceket a folyón. A nap hivatalos programja az emigráció magyar irodalmárainak emlékestjével zárult, amelyre Gyüréből, Mátészalkáról és Fehérgyarmatról, valamint a mintafaluból, Vámosatyából is érkeztek vendégek. Az Ausztráliából érkező Kardos Béla, szövetségi elnök, a Magyar Kultúra Lovagja, svédországi Móritz László, újságíró, a Magyar Kultúra Lovagja konkrét események és gyakorlati példák alapján mutatta be az olvasás és a magyar nyelvhez – az anya(nagymama)nyelvhez – való ragaszkodás fontosságát, identitást őrző szerepét. A lovag előadók után az emigráció két jeles irodalmárára – mindketten a Magyar Kultúra Lovagjaira – emlékeztek.

Elsőként dr. Borsos Árpád phd., az MTA köztestületi tagjaja mutatta be Wass Albert, a Magyar Kultúra Lovagja életművét, amelyet a költő legnépszerűbb versének előadása zárt. „Csonka-Bereg megmentőjéről” Kecskési Tollas Tiborról, a Magyar Kultúra Lovagjáról a Csikász Gáborné, a Magyar Kultúra Lovagja rendezésében a nagybarcai versmondó verseny diákjai előadásában láthattak történelmi, irodalmi és zenés összeállítást az emlékestre érkezők. A mély érzéseket is megindító program zárásaként a 150 éve elhunyt Tompa Mihályra, valamint Esterházy János – a nemzet mártírja – életművének felvidéki népszerűsítőjének, az alsóbodoki Paulisz Boldizsárra, az Egyetemes Kultúra Lovagjára emlékeztek.

A tábor 3. napjának előadói számos alkalommal érintették a kérdést: Mit jelent, hogy „nyelvében él a nemzet”? A Magyar Tudományos Akadémiát alapító Széchenyi István – posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja – célja a magyar nyelv művelése volt, így a nemzet kultúrtörténetében gyökeredző kötelességünk annak 21. századi éltetése. Különösen fontos ez az emigrációban élők mellett hazánk hátrányos helyzetű térségében, és annak a halmozottan hátrányos helyzetű településén, mert, ahogy a „nemzet lámpása” írja: „A magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csodálatos magasságra emelheti magát, s minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét tökéletesen kifejti.” Ezt a gondolatot bővítette az olvasótábor 4. napjának programja, amelynek díszvendége: prof. Pusztay János volt. Az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny gyökereit dr. Borsos Árpád phd. társadalomkutató, MTA köztestületi tagja foglalta össze, majd Pusztay János a verselemzésről adott tartalmas bemutatót.

Ebéd után a tábor lakói és az előadók „Tündérmező felfedezésére” indultak. Autóbuszos kiránduláson emlékeztek Petőfi Sándorra, Kölcsey Ferencre és Móricz Zsigmondra, valamint Milotán – koszorúzással egybekötve – Kecskési Tollas Tiborra.

A vacsorát követően a fiatalok szavalatokkal bővített zenés- énekes programot adtak, amelyre megérkezett az 5. nap díszvendége, prof. Balázs Géza, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. Az éjszakába nyúló beszélgetés az ismerkedés mellett a tapasztalatok és az információk átadása határozta meg. Az 5. napon prof. Balász Géza „Csak az emberek olvasnak” című előadása a háromezer éves, egységes, évszázadokon túlmenően is olvasható magyar nyelvről szólt, melyet a fiatalok és idősebbek egyaránt nagy érdeklődéssel fogadtak. Professzor úr kedves vendégként találkozhatott Mariska nénivel, beregi mesemondóval, rádiós műsora „törzshallgatójával”.

Igen sok újdonságot tartalmazott Dr. Nagy Balázs „Az olvasáskultúra alakulása a virtuális térben” című előadása, melyet élénk vita követett modern korunk nyelvünket érintő előnyeiről és hátrányairól. Délután a többségében határon túli fiatalok Vásárosnamény Önkormányzata támogatásával megismerkedhettek a vásárosnaményi Szilva Gyógy és Termál fürdővel.

Határtalan összefogást eredményezett az Aranyosszigeti olvasótábor

Egyszer mindennek eljön a vége. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), a Magyar Olvasástársaság, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár szakmai támogatásával megvalósult olvasótábor zárásaként ünnepélyesen levonták az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor „Országzászló emlékműve” lobogóját.

A három országból érkező fiatalok szabadidejükben a tábor és a megyei könyvtár által telepített játékok, valamint irodalmi kvízjátékon szórakoztak. Alkalmuk volt a Felső-Tisza völgye meséit hallgatni, beregi kiránduláson és fürdésen részt venni, valamint jeles irodalmárokra emlékezni. Találkozhattak írókkal, könyvtárosokkal, emigrációban élő nyelvművelőkkel és a nyelvtudomány jeles professzoraival. Megismerhették az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny gyökereit, a verselemzés módszertanát, valamint az olvasás fontosságát. Bepillanthattak a „virtuális irodalmi térbe”.

A program és a kapcsolódó beszélgetések során a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és az Aranyosapáti Görög-katolikus Egyházközség képviselői tapasztalatokat, módszertani elemeket gyűjthetett „Szentírás olvasótáboruk” hosszú távú megalapozásához.

A tábor lakói mindenekelőtt az anyanyelv védelmének megkülönböztetett fontosságára hívták fel a figyelmet. Úgy gondolják, hogy bármilyen – magát korszerűnek mondó áramlattal szemben – meg kell védenünk legféltettebb nemzeti kincsünk „beszennyezését”. Háromezer éves nyelvünk alig harminc éve folyó pusztítását igazolja, hogy „Az olvasáskultúra alakulása a virtuális térben” előadást a Bereg mesemondója, Mariska néni már nem értette.

Napjaink nyelvvédelmében lévő hiányosságokért súlyos árat fogunk fizetni, a végtelennek tűnő tolerancia negatív következménye beláthatatlan. Van utánpótlás! Balázs Géza professzor úr előadásának kezdetén megkérdezte: kinek van itt könyve? Arcán is látható volt a meglepődés, amikor valamennyi diák keze a magasban volt.

Vigyázzunk nyelvi édesanyákra!

A Nemzeti Olvasótábor szervezésében együttműködő partnerek megköszönik az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár és Vásárosnamény Önkormányzata segítségét. Egyben kérik, hogy támogatásukkal segítség elő a program folytatását.

Aranyosapáti, 2018. június 30.

Nick Ferenc
kuratórium elnök
Falvak Kultúrájáért Alapítvány

›› GALÉRIA

You have no rights to post comments