Korunk egyik nagy kihívása, miként tudnak az egyes társadalmi csoportok, közösségek együttműködni a szövegértő kompetencia fejlesztésében, annak érdekében, hogy senki ne kerülhessen hátrányba csak azért, mert nem érti a szöveget és ezzel együtt a világot, amiben él. 2017. július 3-7. között Madridban gyűltek össze egyetemi kutatók, pedagógusok, könyvtárosok, hogy megosszák egymással szakmai eredményeiket, jó gyakorlataikat az Európai Szövegértési Konferencia keretében. Pompor Zoltán – a HUNRA tanácstagja – előadóként vett részt konferencián.

Kettős céllal vettem részt az európai szövegértési konferencián (20th European Conferenceon Literacy): egyrészt hazai jó gyakorlatokat mutattam be, másrészt a szövegértéssel kapcsolatos nemzetközi eredményeket és ezeknek hazai implementációs lehetőségeit vizsgáltam. A konferencia 3 napja alatt több workshopon és előadáson részt vettem, szorosabban az ELINET szekció munkájába kapcsolódtam be.

Ebben a szekcióban az Európai Bizottság egyik munkacsoportjának képviseletében Yves Punie mutatta be az általuk fejlesztett digitális kompetenciarendszert (DigComp 2.1). A keretrendszer 8 szinten állapítja meg a kezdő használótól a kompetens fejlesztőig a digitális eszközhasználathoz kapcsolódó ismeretek, készségek és attitűdök szintjét: a magabiztos, biztonságos, kritikus és elkötelezett fogalmak köré építve. A keretrendszert mind a kerettanterv fejlesztése során, mind a pedagógus-továbbképzésekben haszonnal lehet alkalmazni.

A szekció egy másik előadásában Felix Serrano professzor a digitális kompetencia spanyolországi alkalmazását mutatta be. A madridi egyetemen fejlesztett alkalmazás segítségével a pedagógusok maguk tudják értékelni, milyen szinten (A1-től C2-ig) áll a digitális kompetenciájuk, a következő szintre lépéshez kapcsolódóan pedig javaslatokat kapnak, hogy például milyen online képzéseket kell elvégezniük. A digitális portfólióba a pedagógusok összegyűjthetik azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják tudásukat. A fejlesztés pillanatnyilag pilot fázisban van.

Az ELINET szekcióban természetesen szó esett a szervezet jövőjéről is. A projekt vezetője ChristineGarbe felvázolta a jövőbeli együttműködés lehetőségeit. Mivel a projekt nem kapott további támogatást az Európai Uniótól, ezért szakmai szervezetként él tovább németországi székhellyel. Az egyesület tematikus munkacsoportokban működik majd az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó szövegértési és –alkotási kompetenciát, valamint a digitális kompetenciát vizsgálva, emellett a területhez kapcsolódó kutatásokat és jó gyakorlatokat is gyűjtik.

A konferencia több szekciója szólt az olvasóvá nevelés nemzetközi jó gyakorlatairól. Az alábbiakban ezekből mutatok be néhányat:

1. Svédországban a LiteracyBoost program célja, hogy minden tantárgy feladatává tegye a szövegértés fejlesztését, ami egyébiránt a tantervekben is szerepel. Tanártovábbképzések során tudatosítják a szaktanárokban, miként tudják ezt megvalósítani saját tantárgyuk esetében. A program épít a nevelőtestületi együttműködésre: a tanárok tanácsokkal segítik egymást az órára készülés során és ugyancsak közösen értékelik az órán tapasztaltakat. http://www.eli-net.eu/fileadmin/ELINET/Redaktion/user_upload/FINAL_EDITING_114.PDF

2. Skóciában a legnagyobb hagyománnyal rendelkező angol könyvadományozási program (Bookstart) helyi változata mellett a tavalyi évben a miniszterelnök kezdeményezésére olvasásnépszerűsítő program is futott The FirstMinister’s Reading Challenge néven. A programban összesen 215 ezer diák vett részt, ők olvasó útlevelet kaptak. A tanárok mellett a könyvtárosok is részt kaptak a kampányban, amelynek az volt a célja, hogy a gyerekek minél több könyvet elolvassanak.https://www.readingchallenge.scot/

3. A finn Reading for Life program fókuszában a kamasz fiúk állnak. ZlatanIbrahimovics könyve nagy siker volt a korosztályban, ilyen könyveket kerestek a könyvtárakban. A programot bemutató könyvtáros-tanár fontosnak tartja, hogy a lehető legváltozatosabb módokon támogassuk a kamaszok olvasóvá válását. Az iskolai vagy helyi könyvtárban felállított olvasó sátor és olvasó kanapé nagyon népszerű a fiatalok körében. Számos felnőtt él a gyerekek körül, akik fontosnak tartják az olvasást, ha összefognak, hatékonyabban tudnak segíteni. A kamaszkorban kiemelt szerepük van a példaképeknek – ha azt látják a fiatalok, hogy a népszerű közéleti emberek is olvasnak, talán maguk is szívesebben fordulnak a könyvek felé.

4. A Holland Olvasástársaság szervezésében megvalósuló könyvadomány-program különlegessége, hogy a gyermekek születése után a szülők a könyvtárban juthatnak hozzá ahhoz a kis bőröndhöz, amelyet a program minden holland gyermek számára biztosít. A cél ezzel az, hogy az első lépést továbbiak is kövessék: ne csak a két kis könyvecskét és a tájékoztató anyagokat lapozgassák a szülők, hanem iratkozzanak be a könyvtárba és rendszeresen használják is a szolgáltatást. Hollandiában minden könyvtárban van egyBoekstart koordinátor. 2016-ban 57 ezer könyvbőröndöt tudtak kiosztani a program keretében. https://www.boekstart.nl/

›› GALÉRIA

›› Plakát letöltése Pdf formátumban

You have no rights to post comments