Kerekasztal Színházi Nevelési Központ

Időpont: 2014. április 30. (szerda)-május 2. (péntek)

Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Központ (1022 Budapest, Marczibányi tér 5./a)

***

“Nem akarok olyan népmesét vagy tündérmesét, ami úgy magyarázza meg az életet, hogy leegyszerűsíti. A fiatalok nem vennék komolyan.” (Edward Bond).

Számtalan színházi nevelési kísérlet zajlik ma Magyarországon. Valamennyien ismerjük a közhelyet, miszerint a gyerek nem hülye, csak fiatal. Ám sok esetben mégsem eszerint bánunk velük. Rengeteg példát tudunk sorolni, amikor lebutított történetekkel, álkérdésekkel bombázzuk a fiatalokat színházi előadásokon és színházi nevelési foglalkozásokon egyaránt.

A Mai mesék konferencia résztvevői, főként a gyerekekkel és színházzal foglalkozó szakemberek, a téma- és történetválasztás nehézségeivel, annak elméleti és gyakorlati módszereivel szembesülhetnek. Szeretnénk, ha a résztvevők felismerhetnék a tabuk, az elhallgatások, a hazugságok visszahúzó erejét, és példák során fedezhetnék fel a bonyolult, összetett problémák vizsgálatának lehetőségeit különböző korosztályokkal.

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2014. április 30-án mutatja be Edward Bond A széttört tál című drámáját a 10-13 éves korosztálynak. Ez a történet (ami a darab magyarországi ősbemutatója), ahogy a legtöbb hagyományos mese (gondoljunk csak például a Jancsi és Juliskára vagy bármely ógörög történetre), az életkörülmények romlásának családokra gyakorolt hatását vizsgálja. Az előadás rendezője Chris Cooper, Edward Bond alkotótársa, a legavatottabb Bond rendező a világon. A konferencia témáját ez a bemutató és a közös munka inspirálta.

2014. április 30.

09.00 EDWARD BOND: A SZÉTTÖRT TÁL

a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ bemutató előadása 5. osztályosoknak

13.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról

moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

14.00 EDWARD BOND: GYEREKEK

az Örkény Színház Kaptár csoportjának előadása

16.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról

moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

17.00 KAPCSOLÓDÁSOK – A mese mint a világ megismerésének terepe

Chris Cooper workshopja

2014. május 1. 

10.00 MESÉLJÜNK EGYÜTT!

Edward Bond nyílt próbája a Kerekasztal színészeivel

13.00 SZÍNHÁZI NEVELÉSI TÖRTÉNETEK – Egy kutatás tapasztalatai

Cziboly Ádám drámatanár, pszichológus, kutatásvezető előadása

14.00 SZÜKSÉGES SZÖRNYŰSÉGEK – A mese hatalmáról

Dr. Kádár Annamária mesepszichológus előadása

15.00 LEHETŐSÉGEK – A konstruktív mesélő

Nahalka István, a neveléstudomány kandidátusának előadása

16.00 SAJÁT MESÉK

Kárpáti Péter drámaíró workshopja

19.00 KÁRPÁTI PÉTER: A NEGYEDIK KAPU

munkabemutató és beszélgetés az alkotókkal

2014. május 2.

10.00 AZ EMLÉKEZÉS DRÁMÁI – SZOBOR

a Káva Kulturális Műhely előadása középiskolásokkal

13.30 Beszélgetés Takács Gáborral, Róbert Júliával és Sebők Borival az előadások létrejöttéről

15.30 VARJAK

a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére létrejött színházi nevelési előadás nevelőotthonokban élő fiatalok számára készült

18.00 Beszélgetés Kaposi Lászlóval, az előadás rendezőjével

***

Edward Bond: A széttört tál

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ magyarországi ősbemutatója

Egy város valamikor a jövőben. Szellemváros. Az utcák néptelenek. Csupán egy kutya és egy lámpaoszlop emlékeztet a valamikori civilizációra. Nincsenek újságok. Nincs TV. Az emberek nem tudják, mit gondoljanak. Kint a szél zörgeti az ablaktáblákat. Bent mindenki egyre éhesebb, és elkezdi bedeszkázni otthonát. A szülők igyekeznek gondoskodni gyermekeikről. Kevés az élelem. Az Anya bizonygatja lányának, hogy ennie kell. A Lány bizonygatja Apjának, hogy a képzeletbeli barátjának van szüksége élelemre. Küzdelem az élhető jövőért, a képzelet erejéért, ami képes megváltoztatni az életünket…

Ahogy a legtöbb hagyományos mese (gondoljunk csak például a Jancsi és Juliskára vagy bármely ógörög történetre), ez a megrendítő és merész történet is az életkörülmények romlásának családokra gyakorolt hatását vizsgálja. Különleges dráma, melyet 10-13 éves fiatalok számára írt a szerző, a kortárs brit drámairodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Edward Bond. A Lány az a hős, aki a befogadóknak kapcsolódási lehetőséget nyújt a történethez, és lehetővé teszi, hogy alakján keresztül magukról, egymásról és a világról értsenek meg valamit az előadás során. Komplex és felkavaró történet, mely a ma társadalmának értékeiről, továbbélésük esélyéről hivatott beszélni.

Szereplők:

Anya – Lipták Ildikó 

Apa – Nyári Arnold 

Lány – Bagaméry Orsolya 

Fiú – Farkas Atilla

Fordító – Bethlenfalvy Ádám 

Design – Ceri Townsend, Theatre Ark, UK 

Asszisztens – Hajós Zsuzsa 

Munkatárs – Tárnoki Márk 

Rendező – Chris Cooper, Big Brum TIE Co., UK

Edward Bond

Korunk egyik legizgalmasabb drámaírója, színházi gondolkodója. Munkásságát színháztörténeti szempontból mindenki méltatja, viszont kevesen vannak, akik kellő mélységben ismerik gondolkodását. Az utóbbi időben elsősorban fiatalok számára ír. Színháza azt vizsgálja, hogy a mai világban mit jelent embernek lenni. Mintája a nem lebutított ifjúsági színháznak: velünk együtt állítja, hogy az ember világszemlélete, tájékozottsága nem az életkorán múlik. Színházának fontos eleme, hogy nem látványosan, de annál megfontoltabban kapcsolódik azokhoz a kérdésekhez, problémákhoz, amelyek jellemzőek korunkra. A konferenciára való meghívásakor az előadásához kapcsolódó nyílt próba megtartására és egy beszélgetésre kértük, melyek lehetőséget adnak megérteni gondolkodását és extrém történetei mibenlétét.

Chris Cooper

2006 óta állandó szakmai partnerünk. Testvértársulatunk, az egyik első és nemzetközi szinten legelismertebb angliai színházi nevelési társulat, a Big Brum Theatre in Education Company művészeti vezetője. Chris Cooper sokoldalú tapasztalattal rendelkezik a színházi nevelési előadásokkal kapcsolatban: főállásban foglalkozik Edward Bond drámáinak színrevitelével. Workshopján az általa két alkalommal is megrendezett, A széttört tál című színházi nevelési előadás kapcsán felmerülő kérdésekről, a témaválasztásról és annak feldolgozásáról tudhatunk meg többet.

Edward Bond: Gyerekek

Az Örkény István Színház ifjúsági programjának (IRAM) keretében működő Kaptár csoportjának előadása

„–  Ígérd meg, hogy megteszel nekem valamit.
–  Nem ígérhetem meg, amíg nem tudom, hogy mi –
– Az anyád vagyok. Ha megkérlek, hogy ígérd meg, akkor nem kellene kifogásokat keresned. Akarnod kellene, hogy megtedd.”

Edward Bond drámájában a szereplők szélsőséges szituációkból keresik a kiutat. De tetteikkel újabb nehéz helyzeteket teremtenek, és így egyre hosszabb az előttük álló út. Az előadás során felmerült kérdések: Milyen lehetőségei vannak a gyerekeknek a felnőttek világában? Mi az ő felelősségük? Mit tehet az ember, ha az ürességgel kell szembenéznie? Hogyan lehet klasszikus történetekkel fiatalokat megszólítani? Milyen módon érdemes – nézői és részvételi szerepet egyaránt kínálva –  archetipikus helyzetekkel foglalkozni fiatalokkal?

A darab különlegessége, hogy felnőtt színészek és egy fiatalokból álló csoport játszanak együtt. A kötött szövegű részek mellett a csoportos jelentekhez a szerző mondatokat kínál, de nagy szabadságot hagy a fiataloknak szövegeik alakításában. Izgalmas kérdés, hogy milyen további eszközökkel lehet segíteni a játszók kreativitását.

Az elmúlt évadban elindított Örkény IRAM, az Ifjúsági Részleg és Alkotóműhely mozgásba hozta a színházat. Több mint 2300 fiatal vett részt eddig a különböző típusú programokon, a munkában a színház szinte valamennyi dolgozója közreműködött. Működésünk fókuszában a színház, e sok ezer éves társadalmi, művészeti jelenség mélyebb megismertetése, a „nézni tudás” színházi értelmű fejlesztése, valamint a fantázia és az alkotó képzelet serkentése áll.

Közreműködnek az Örkény Színház színészei: Szandtner Anna és Ficza István.

Fiatalok a KAPTÁR alkotócsoportban: Bakó Flóra, Bálint Ágnes, Beczők Bianka, Bráder Edina, Debre Anna, Dohy Balázs, Egri Zsófi, Kara Kata, Kereszty Anna, Kovács Laura, Lakatos Dorina, Ledő Barnabás, Mellári Zoé, Reseterics Luca, Stribik Eszter, Szalai Sára, Török Tímea, Zámbó Bianka

Zenei munkatárs: Kákonyi Árpád
Műhelyvezetők: Bethlenfalvy Ádám, Neudold Júlia
Fordította: Bethlenfalvy Ádám

Cziboly Ádám

Pszichológus, kulturális menedzser és drámatanár, 1999–2011 között a Káva Kulturális Műhely vezetésében töltött be stratégiai szerepet. Kezdeményezője és projektvezetője volt a DICE kutatásnak, ami 12 országban 111 programnál csaknem 4500 fiatal bevonásával vizsgálta a tanítási színház és dráma hatását a kulcskompetenciákra; legjobb tudásunk szerint a témában ez a vizsgálat volt eddig a legnagyobb és a legkomplexebb a világon. Dolgozott már kutatásvezetőként, drámatanárként, trénerként és tanácsadóként nemzeti és brüsszeli színtereken egyaránt. 2012-től Bethlenfalvy Ádámmal az InSite Drama társ-ügyvezetője. A Színházi nevelési programok kézikönyvének társszerzője. 2014 márciusa óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem menedzserigazgatója.

A színházi nevelési programok száma az utóbbi években radikálisan növekszik Magyarországon. Az elmúlt színházi évad második felében Bethlenfalvy Ádámmal egy országos kutatás keretében felmértük, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma. A kutatás eredményeképpen megszületett Színházi nevelési programok kézikönyve összesen 119 szervezet 172 programját tartalmazza. A programok történetválasztása rendkívül szerteágazó: az irodalmi klasszikusoktól a kortárs ifjúsági drámákon át a megtörtént eseteken alapuló improvizációkig nagyon sok mindennel találkoztunk. A választott történetek dramatizálása, a színházi formanyelv, a történetben megtalált központi kérdés vagy állítás, a történet feldolgozásának módja is mind-mind nagyon széles spektrumon mozog. Az előadásban igyekszem erről összképet adni, és a fontosabb kérdéseket, dilemmákat is bemutatni.

Kádár Annamária: Szükséges szörnyűségek – A mese hatalmáról

A mesékben a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők bennük a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai, a döntések, az értékrend, ami mentén választunk, és az a mód, ahogy a kihívásokra válaszolunk. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.

A mesében minden MI vagyunk: nemcsak a legkisebb királyfival, szegénylegénnyel azonosulhatunk. Az elindulás jelenti a saját komfortzónánkból való kimozdulást, a hamuban sült pogácsa az erőforrásainkat, a sárkányok nagyon gyakran belső sárkányok, a saját félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amit meg kell szelídítenünk, a segítőtársak szimbolizálják a társas kapcsolati hálónkat, a párválasztás, a királylány megtalálása a saját jobbik énrészünk megtalálását, a mesében az elérendő cél pedig az önmegvalósításunk. Járjuk végig együtt a mesehős útját, és nézzük meg, hogy mi az, amit megtanulhatunk a mesehőstől!

Kádár Annamária

Marosvásárhelyen született. 1999-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán szerzett pszichológusi oklevelet. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán, a Kognitív Fejlődés programon végezte doktori tanulmányait, amivel párhuzamosan a Budapesti Műszaki Egyetemen munka- és szervezetpszichológusi szakképesítést szerzett. Dolgozott iskolapszichológusként, valamint egyetemi adjunktusként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségén tanít az Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon. Munkája a hobbija is egyben, a legotthonosabban a tréningszakmában érzi magát. Csapatépítő, kommunikációs, tárgyalástechnika, vezetői és érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket tart az M&Co Europe tréningcég keretében. Az Erdély FM rádió, valamint az Erdély TV Pszichotrillák című heti élő műsorának meghívott szakértője és társszerkesztője.

Nahalka István: Lehetőségek - A konstruktív mesélő

Az előadás résztvevői megismerkedhetnek a konstruktivista tanulásszemlélet alapjaival. Ez a szemlélet nem fogadja el, hogy a tudás az emberekben annak közvetítésével formálódik meg. Az ember agya nem tudástartály, amelyet az iskolában és más erre hivatott helyeken fel kell tölteni, hanem eleven, állandóan „mozgásban lévő”, alkotó képződmény. Tudásunkat mi magunk hozzuk létre, ezért megismételhetetlen, egyedi, csak a miénk. E konstruálás főként a már meglévő tudásból építkezik, állandóan értelmezve mindazt, ami a körülöttünk lévő világban üzenetként, inger formájában megjelenik. Így tapasztalataink nem a külvilág bevetülései, hanem szintén konstrukciók.

Ezt az apparátust gyermekkorban a helytelen nevelés könnyen elronthatja: bárki elveszítheti kisgyermekként még meglévő hitét, hogy kis túlzással, a világot ő konstruálja. Azonban ez a hit meg is maradhat, így a konstruálásban nagy szerepet fog játszani a képzelet és a bátorság. A mesék ezt a folyamatot nagyban segítik, mert a mese a gyermek számára ugyanúgy nem csak egy átvett, „beengedett” történet, mint ahogy semmilyen tudásunk nem lehet egyszerű „tudásbeültetés”, „ismeret-implantáció”, hanem alkotás. Esti mesét hallgató gyermekeink, unokáink nem pusztán tágra nyílt szemmel fogadják be szavainkat, hanem kezelésbe veszi őket mindaz, ami már tudás bennük, ami már korábban megkonstruálódott. A mese így a dobhártyát mint határoló réteget elhagyva, az idegrostokon befelé vándorolva csodálatos világgá konstruálódik.

Nahalka István

Nahalka István egyetemi pedagógia oktató, oktatáskutató és fejlesztő szakember. Az ELTE docense volt, ma már nyugdíjasként teszi gyakorlatilag ugyanazt, mint azelőtt. A neveléstudományok kandidátusa. Oktatott oktatáselméleti, általános pedagógiai, kutatásmódszertani tantárgyakat, tanít doktori iskolákban, többen neveléstudományi PhD-t szereztek a keze alatt. Kutatta a tanulási folyamatokat, gyermekek, felnőttek, köztük pedagógusok sajátos elképzeléseit, vizsgálta a természettudományos nevelést, és azt, hogy miképpen alakulnak az iskolában az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatos folyamatok. Mivel eredeti végzettsége matematika-fizika szakos középiskolai tanár, több természettudományos oktatási fejlesztés résztvevője, irányítója volt. Fejlesztett tanterveket, írt tankönyveket, több oktatási programcsomag fűződik a nevéhez. Számos oktatási szerveződésnek volt tagja, néhánynak vezetője is, például tagja volt az MTA Pedagógiai Bizottságának, az Országos Köznevelési Tanácsnak, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, vezeti a Körlánc Országos Egyesületet, valamint az Alapítvány a Tanszabadságért szervezetet.

Kárpáti Péter

DLA, egyetemi adjunktus, dramaturg, rendező, József Attila-díjas drámaíró. A Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Titkos Társulat szakmai vezetője. Legfontosabb kötetei: Világvevő (öt dráma, Jelenkor), A kivándorló zsebkönyve (hat dráma, Jelenkor), A pitbull cselekedetei (négy dráma, Új Palatinus). Színművei alapján kb. hetven előadás született Magyarországon és külföldön. Öt éve rendezéssel is foglalkozik, előadásait számos fesztiválra meghívták.

A negyedik kapu

A FÜGE, a Gólem Színház és a Titkos Társulat készülő előadásának munkabemutatója

A zsidó sátoros ünnepen a közösség tagjai kint éjszakáznak a kertben, egy sátorban, isznak, esznek, beszélgetnek, mesélnek, és nézik a csillagokat, amíg el nem alszanak. A sátoros ünnepen parancs: boldognak kell lenni, önfeledtnek, szabadnak. És ez nem könnyű dolog...

Az előadás bemutatója augusztus végén lesz. A társulat jelenleg a próbafolyamat felénél tart. A nyílt próba során egy saját mesélési technikába avatják be a konferencia résztvevőit.

Színészek: Fodor Tamás, Nagy Zsolt, Sipos György, Tóth Ildikó

Zenészek: Csizmás András, Szabó-Sipos Ágoston
Tér: Izsák Lili.
Mozgás: Vadas Zsófia Tamara.
Konzultáns: Borgula András 
Munkatárs: Kárpáti Liza.
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória, Marcsa Barbara.
Írta és rendezte: Kárpáti Péter

Az emlékezés drámái – Szobor

a Káva Kulturális Műhely bemutató-előadása középiskolásokkal

„Nem vagyok a magam ura. Az embereket kell képviselnem. Ők pedig nem szeretnek tragédiákra emlékezni. Nem szeretik bűnösnek érezni magukat. És igazuk is van. Megtörtént. Nem tehetünk róla. Felejtsük el.”

A Káva színházi játékának alapja a romák ellen az 2008-2009-ben elkövetett magyarországi gyilkosságsorozat. A kiinduló alapötletet egy újsághír adta, melyben egy Magyarországon élő külföldi szobrászművész emlékmű-tervét több érintett falu önkormányzata is visszautasította. A Káva az előadás kapcsán a színház és a dráma eszközeit felhasználva emberség és előítélet viszonyát vizsgálja középiskolás vendégeivel együtt. Egy általuk írt történetet használnak, amely egy képzeletbeli magyar faluban játszódik, ahova egyik nap különös csomag érkezik…

Polgármester – Takács Gábor
Anna, a lánya – Kőszegi Mária
Marci, Anna szerelme, az áldozat barátja – Kardos János
Író, dramaturg – Sebők Bori
Látványtervező – Kiss Gabriella
Kivitelező – Iszlai Zoltán
Technika – Pintér István / Bodzsár Gáspár
Rendező – Perényi Balázs

Káva Kulturális Műhely

A Káva 1997 őszétől készít és mutat be rendszeresen általános és középiskolai (és felnőtt) csoportok számára ún. komplex színházi nevelési előadásokat. Sajátos eszközeik segítségével képesek hatékonyan bekapcsolódni az oktatási és nevelési folyamatokba. Legfontosabb célkitűzésük, hogy tartalmas és hatni tudni tudó, magas esztétikai értéket képviselő színházi játékokat hoznak létre, melyekben a nézők résztvevővé, aktívan cselekvő és gondolkodó partnerré válnak. Így a nézőkkel közösen vizsgálhatják az alapvető emberi, meghatározó erkölcsi és társadalmi problémákat. Egy színházi évad során 120-150 előadást tartanak, ez a szám egyéb színházi programjaikkal együtt közel 250.

Róbert Júlia

Róbert Júlia dramaturg 1982. június 26-án született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnázium humán tagozatának elvégzése után két évig az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakára járt, majd 2003-ban kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színháztudományi (dramaturg) szakán, ahol 2008-ban diplomázott. Ebben az évben három hónapot töltött Párizsban Leonardo-ösztöndíjjal, majd független színházi társulatoknál kezdett dolgozni. 2009 óta a Szputnyik Hajózási Társaság tagja, a Kockavető című előadásban nyújtott dramaturgi munkájáért Rijekában, a Stúdiószínházi Fesztiválon elnyerte a Legjobb dramaturg díját. Színházi munkái mellett 2004 óta foglalkozik színházi neveléssel, több budapesti színházban tartott egy-egy előadásokhoz kapcsolódó felkészítő és feldolgozó drámafoglalkozást. 2012 óta a Káva Kulturális Műhely komplex színházi nevelési előadásaiban állandó íróként és dramaturgként dolgozik. 2013 őszén felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába, ahol témája a színházi nevelési programok dramaturgiája. 

Sebők Borbála

Az ELTE esztétika és magyar irodalom szakának elvégzése után szabadúszó színházkritikusként, majd az Ellenfény című színházi folyóirat főmunkatársaként és a Tilos rádió színházi műsorának szerkesztő-műsorvezetőjeként tevékenykedett. 2005 óta dolgozik dramaturgként színházi, tánc- és bábelőadásokban, színházi nevelési programokban (TIE), TV sorozatban. Többek között a TÁP Színház, a Titkos Társulat, a Hoppart, a Káva Színházi Nevelési Műhely, a Kerekasztal Színház és más, elsősorban független társulatok munkájában működik közre. A Káva több előadásában – az iskolai szegregációról szóló A hiányzó padtárs, Az emlékezés drámái projekt Szobor című darabjában – író-dramaturgként vett részt. 2013 óta a Trafó Színházi Beavató Programjának (Gondolat Generátor) szakmai felelőse. Doktori disszertációját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a színházi nevelés dramaturgiájának témájából írta. Jelenleg a One Land Many Faces című nemzetközi projekt egyik írója, melynek keretében a különböző országokból érkezett alkotók az európai identitás témáját körüljárva írnak egy közös színpadi művet.

Takács Gábor

A Káva egyik alapítója, színész-drámatanár, a társulat indulásától kezdve csoport szakmai vezetője. Felsőfokú tanulmányait Pécsett (JPTE FEEFI, művelődésszervező szak) és Budapesten (ELTE PPK, pedagógia és tanári szakok) végezte. Éveken át tanított a zsámbéki és váci AVKF-en, jelenleg hazai és nemzetközi workshopokat, képzéseket vezet a színházi nevelés, ill. a tanítási dráma témakörében. Nős, két kislánya van, Budapesten él.

VARJAK

színházi nevelési program

A program a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére és gondozásában, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ szakmai támogatásával és a Soltis Lajos Színházzal együttműködésben, az Európai Bizottság Daphne III. programjának pályázati támogatásával jött létre. A próbafolyamat és az előadás célja az állami gondozásból, a nevelőotthonokból megszökő, majd visszakerülő fiatalok érzékenyítése olyan problémákra, amelyekkel életük során nagy valószínűséggel szembesülni fognak.

A történet főszereplője egy húsz év körüli fiú, aki két év kóma után egy katonai kutatóközpontban tér magához. Családjáról és a múltjáról semmit nem tud. Nem  keresték, ő pedig nem emlékszik semmire és senkire. Elementáris igényt érez rá, hogy újradefiniálja önmagát...

Színész-drámatanárok: Benkő Ágnes, Lipták Ildikó, Nagy Zsuzsi, B. Péter Pál, Kazári András, Pesti Arnold
Dramaturg: Pass Andrea
Zene: Komlóczi Zoltán
Díszlet, jelmez: Ondraschek Péter
Rendező: Kaposi László

Kaposi László

A gyermekszínjátszástól indulva, annak tréningjeitől, a csoportmunkától megfogva-megnyerve az évek során a diákszínjátszásig jutott, később pedig a felnőttekből álló társulat vezetéséig. Az alternatív színházzá válás sajátos módját, TIE társulat létrehozását választotta: 1992-ben megalapította, és 14 éven át vezette az első, sokáig egyetlen hazai TIE-társulatot (amely Közép-Kelet-Európában is első volt), a színházi nevelés és a tanítási dráma terén úttörő Kerekasztal Színházi Nevelési Központot. A Magyar Drámapedagógiai Társaságtól 2001-ben (mielőtt elnökké választották volna) Mezei Éva-díjat kapott. 2002-ben a színházi nevelés módszereinek magyarországi meghonosításáért Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki, majd 2012-ben Csokonai-díjat kapott a színjátszás területén végzett kiemelkedő alkotó tevékenységért. Hosszú ideje foglalkoztatja a tanítási dráma módszereinek hazai adaptálása, azok alkalmazása és a színházi nevelés meghonosítása.

***

További információ a Kerekasztal Színházi Nevelési Központról és programjairól:

http://www.kerekasztalszinhaz.hu/

Budapest, 2014. április 11.

Hercsel Adél

Kerekasztal Színházi Nevelési Központ

sajtókapcsolat

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.