HUNRA Hírlevél 2017/01

Nyomtatás
 

Magyar Olvasástársaság – HUNRA

Hírlevél, 2017/01

 
---
banner
---
 

A Magyar Olvasástársaság 2016-os tevékenységéről

•    A HUNRA 2016-ban is négy alkalommal tartott tanácsülést: januárban, májusban, augusztusban és decemberben.
 
•    A HUNRA vezetője részt vett Az Év Gyerekkönyve-díj zsűrijének munkájában.

•    Július 8-án részt vettünk a Magyar Könyvtárosok Egyesülete veszprémi vándorgyűlésén.

•    Július 13–17-ig egy NKA-pályázatnak köszönhetően a Haszmann Pál Egyesülettel közösen olvasótábort szervez­tünk Alsócsernátonban, Székelyföldön. A táborban 21 gyerek vett részt az irodalmi és kézműves-foglalkozásokon.

•    Szeptember 8-án az olvasás világnapja alkalmából szervezett beszélgetésen vettünk részt az OFI meghívásának köszönhetően.

•    Idén két helyszínre és a korábbiakban megszokott színes, gazdag programokkal vártuk a mesék barátait A népmese napja apropóján.
Szeptember 29-én Nyíregyháza és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár vendégei voltunk. A köszöntők után egy helyi kisdiák (Vitál Bianka) szórakoztatta a közönséget, majd Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza munkatársa beszélt az országos népmese-stratégiáról. Az előadás után élénk beszélgetés alakult ki a jelenlévők között, s nemcsak problémafelvetések, de megoldási javaslatok is elhangzottak arra vonatkozóan, hogy kerülhetnének, gyermekeink, unokáink, diákjaink aktív kapcsolatba a mesékkel.
Ugyancsak sok konkrétumról mesélt Helmich Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeumának vezetője, amikor bemutatta intézménye történetét, működését és terveit is.
A szünet után egy helyi tanító szakos hallgató, Balázs Dávid mesélt.
Hermann Zoltán, a Károli Egyetem kutatója referátumában a mesemondás helyét kereste a felsőoktatási képzésekben, különösen a pedagógusképzésben. Felvetéseit ugyancsak hasznos párbeszéd követte.
Jenei Teréz, a Nyíregyházi Egyetem oktatója a népmesék pedagógiai értékeiről beszélt, hangsúlyozva többek között a fontos különbséget a ‚didaxis’ és a ‚tanulság’ között.
Záró előadásában Kerekes Valéria egyetemi oktató, drámapedagógus egy készülő kutatásról, illetve a már meglévő eredményekről mesélt. Jelenlegi adataikból kiderült az – az egyébként nem meglepő tény – is, hogy a szülők többsége fél a fejből meséléstől.
A kicsit kalandos határátkelés után a konferencia szervezői és előadói ezután Beregszászon rendezkedtek be.
Szeptember 30-án, pénteken a II. Rákóczi Ferenc Főiskolán folytatódtak a programok.
A megnyitó után Orosz Ildikó rektor asszony az áttriumban elhelyezett mesekúthoz invitálta a jelenlévőket, s többek között az alkotó, ifj. Hidi Endre jelenlétében avatták föl a mesét és vizet egyaránt bőven kínáló alkotást.
Ezután az egy nappal korábbi mesemondó verseny helyezettjei adtak ízelítőt tudásukból, s ekkor kapták meg a jutalmaikat is a HUNRA-tól és a Kárpátaljai magyar iskolai Könyvtárakért Alapítványtól. Majd Csernik Szende székely mesemondó, lábbábos varázsolta el a mintegy kétszáz gyermekből és ötven felnőttből álló közönséget.
A szakmai előadásokat Agócs Gergely (Hagyományok Háza), Kovács Marianna (Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta) és Kész Margit (II. Rákóczi Ferenc Fősikola) tartották. Ezekben szó esett az élőszavas mesemondás erényeiről, annak pozitív hatásairól és lehetséges helyéről is. A konferencia helyi előadója pedig – a hagyományokhoz híven – a környék mesevilágát mutatta be.
•     Novemberben Közgyűlést is tartottunk, az ünnepi eseményen új elnököt választott a Társaság.
A 25. születésnapját ünneplő HUNRA székhelyére, a Budavári Palotába (az Országos Széchényi Könyvtárba) hívta össze tagságát.
A negyedszázados jubileum kapcsán először Lackfi János író-költő előadását hallhatták az érdeklődők – szokás szerint sok humorral és versekkel „fűszerezve” –, majd dr. Szabó Ildikó beszélt az elmúlt évtized európai és magyarországi szövegértés-fejlesztő projektjeiről, programjairól.
Ezután bemutatkoztak a lejárt mandátumú tisztségviselők lehetséges utódai, s megkezdődött a voksolás. Végül egyhangú szavazás után a Társaság új elnöke dr. Vraukóné Lukács Ilona lett, aki eddig tanácstagként szolgálta az egyesületet. Dr. Gombos Péter az eddigi vezető, alelnök lett, új vezetőségi tagnak pedig dr. Béres Juditot, dr. Dobszay Ambrust, Hevérné Kanyó Andreát és dr. Juhász Valériát választották meg; és ismét van titkára egyesületünknek, Gosztonyi Enikő személyében.

•     Elindult a HUNRA kiadványainak budapesti árusítása. Köteteinket interneten, telefonon és személyesen is meg lehet rendelni.


Tervek, programok 2017-re

•     2017. április 8-án a cigányság világnapja alkalmából konferenciát szervezünk Kaposváron, a helyi Kaposvári Egyetem Roma Szakkollégiummal együttműködve. A konferencia előadói és témái:
Hummelné Oláh Éva: „Amit a lélek kíván.” Programok, kezdeményezések roma/cigány gyerekek számára
Deme Dóra: Egy roma szakkollégium működésének tapasztalatai
Oláh Róbert: „De volt mag, amely jó földbe hullott.” (Márk 4,8) – Az Evangélikus Roma Szakkollégium küldetése hallgatói és dolgozói szemmel
K. Nagy Emese: Méltányosság mindenkinek
Orsós Anna: A beás nyelv jelene és jövője

•    Szervezetünk, céljainak megvalósításában erőteljesen kíván támaszkodni pedagógusokra, könyvtárosokra. Munkájuk segítése céljából a HUNRA szakemberei a megyei Pedagógiai Oktatási Központokkal (POK) együttműködve előadásokat tartanak a szövegértés-fejlesztés terén lehetséges/szükséges tevékenységekről, munkáról. A megyei POK-oknak kiajánlott előadások honlapunkon is megtalálhatók.

•    A PISA-felméréseredménye és ami mögötte van címmel kerekasztal-beszélgetést szervezünk május 2-ra.

•    Idén is a Hagyományok Házával közösen szervezzük A népmese napja országos konferenciáját

•    A XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódva támogatjuk három helyszínen író-olvasó találkozók megszervezését. Marta Huke és Tor Eystein Overas író, kritikus Norvégiából a Pest Megyei Könyvtár, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, ill. a Lágymányosi Bárdos Lajos Gimnázium vendégei lesznek.


•    A Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal, Anyanyelvi Konferencia/A Magyar Nyelv és Kultúra nemzetközi Társaságával és a Kárpátaljai Magyar iskolai Könyvtárral anyanyelvi- és olvasótábor szervezése első sorban határon túli fiatalok (10-15) részére Aranyosszigeten (Aranyosapáti)
•     A reformáció évfordulója kapcsán – egy nyertes pályázatnak köszönhetően – A reformáció öröksége címmel szervezünk konferenciát. A megvalósításban Sonkád önkormányzatával és a nemzeti pedagógus Karral működünk együtt.


Pályázatok, melyeket beadtunk

Reformációs Emlékbizottság (REB) programtámogatásra kiírt pályázata – eredményes
Civil szervezetek működési célú  támogatása  (NEA) – eredményes
Civil szervezetek szakmai programjának támogatása (NEA) – várólista
A népmese napja 2017. – XIII. Országos népmese-konferencia megrendezésére (NKA) – folyamatban


Együttműködési megállapodások

Falvak Kultúrájáért Alapítvány – aláírva
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Az én könyvtáram c. pályázati programra – aláírva
Oktatási Hivatal – előkészítés alatt
A Magyar nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/Anyanyelvi Konferencia – előkészítés alatt


Látni és látszani  – Sajtó - Honlap - Facebook - PR

Sajtómegjelenés almenüpontot nyitottunk honlapunkon a  Rólunk menüpontban, hogy a HUNRA-val kapcsolatos sajtóanyagokat együtt láttassuk.
A Kezdőlapon folytatjuk a szakmai sajtóból való válogatások közzétételét. A felület sok tekintetben meg is újult.  Kiadványainkról külön menüpontban tájékoztatjuk a látogatót. Komoly rendezésen esett át a regisztrációs/tagnyilvántartási felület is és folyamatosan bővítjük kiajánlott Előadásaink sorát is. A kiírásoknak megfelelően a Pályázataink is helyet kaptak, s Partnereink egy menüben találhatók meg. Adószámunkat sem kell keresni, a Kezdőoldalon mindenki láthatja.
Facebook-oldalunkon is rendszeresen közzétesszük a legfrissebb híreket, meghívókat, beszámolunk eseményekről.
Reklámanyagainkat – tollat, kártya­naptárat, könyvjelzőt – programjainkon tudatosan használjuk. A sajtóban való megjelenés lehetőségét igyekszünk kihasználni és keresni is azokat.


Tanácsülések

2017.  február 4., Budapest OSZK
2017.  április  8., Kaposvár
2017.  augusztus  26., Sonkád
2017. november 11., Budapest OSZK


Közgyűlés

2017. november 11., Budapest OSZK


Hasznos tudnivalók

Honlapunkon a regisztráció 30 napig él atagdíjbefizetése nélkül. Ezen idő eltelte után, amennyiben nem érkezik meg a tagdíj az egyesület számlájára, a regisztráció érvényét veszíti. (11600006-00000000-40427461), a tagsági igényt újból regisztrációval lehet kezdeményezni.
Ettől az évtől a tagdíjbefizetés csak elektronikus formában oldható meg, s a tagság nem naptári évre szól, hanem a befizetés napjától egy évre. A regisztrációval, tagnyilvántartással kapcsolatban Gosztonyi Enikőhöz (gosztonyi.eniko@mzsk.hu; 70/436-0722) lehet fordulni.


Ízelítő honlapunk tartalmából:


Nekem minden mese egy rejtvény: interjú Boldizsár Ildikóval

boldizsar ildiko interju03 gsA mesék még a legreménytelenebb helyzeten is átlendítenek – állítja Boldizsár Ildikó, aki 33 éve kutatja a meséket, és bő tíz éve meseterapeutaként segít a hozzá fordulókon. Mesélt már haldoklóknak, függőknek, börtönlakóknak, időseknek és persze gyerekeknek is, legújabb kötetében pedig a kamasz- és felnőttkor közti határ gyakran fájdalmas átlépéséhez nyújt fogódzót az olvasóinak. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a mese kizárólag a gyerekekhez szólhat, őket szólíthatja meg. Az évszázadok során a felnőttek fokozatosan távolodtak el a mesék világától, ezzel egyidejűleg pedig attól, hogy megértsék: mit üzennek nekik a mesék. Ha nincs, aki mesélje, és nincs, aki hallgassa őket, akkor a mesék nemcsak a mindennapokból, de az emlékezetből is kikopnak. Boldizsár Ildikó épp azon dolgozik, hogy ezek a rég elfelejtett történetek ismét a felszínre bukkanjanak, és a mesék végre visszakerüljenek a felnőttekhez is. 

http://konyves.blog.hu/2018/01/17/boldizsar_ildiko_nekem_minden_mese_egy_rejtveny


Történetek, melyek gyermekkorunkat idézik

olvasásIdőnként eszünkbe jutnak sok éves emlékeink gondtalan gyermekkorunkról. Illatok, helyek, személyek vagy akár történetek is felidézhetnek bennünk nosztalgikus emlékeket. Oscar Wilde gyűjteménye rég elfeledett képeket eleveníthet fel bennünk azokból az időkből, amikor a meséket szüleink olvasták esténként. A Boldog herceg című kötet mélyebb utazásra hív bennünket, mintsem azt elsőre gondolnánk. Élményanalízisünk.

http://mindset.co.hu/pszichologus-szemmel-tortenetekrol-melyek-gyermekkorunkat-idezik/


Mi a baj az irodalomoktatással, és hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelezőket?

kötelező olvasmányokJókai Mórban és A kőszívű ember fiaiban nemcsak az a jó, hogy roppant egyszerű karakterei és kalandos történetei vannak, amelyek minden gyerek számára mérhetetlenül izgalmasak, hanem az is, hogy nyelvezete miatt igazán könnyedén olvasható, így egy csapásra meggyőz bárkit arról, hogy olvasni jó. Legalábbis így tartották bő száz évvel ezelőtt. És ha csak a kötelező olvasmányokat és a nemzeti alaptantervet nézzük, akkor úgy tűnik, hivatalosan még mindig így tartják. Hiába gondolnak erről egészen mást gyerekek és szülők tízezrei.

https://index.hu/kultur/2018/01/09/magyartanitas_irodalomoktatas_kotelezo_olvasmanyok_magyartanarok_egyesulete_arato_laszlo_fenyo_d_gyorgy_nenyei_pal


7 menő könyvtáros, aki meghódította a filmvásznat

2018. január 16. - KönyvParfé

konyvtarosok.png

Milyenek a könyvtárosok? Természetesen szemüvegesek, mogorvák, és mindig fekete vagy szürke kardigánt viselnek. Szarukeretes okuláréjuk alól morcosan pillantanak a hangoskodó olvasókra és teáznak. A tea alap kiegészítő; nagyon fontos, enélkül nem lenne teljes az imázs! Lelkesen segítenek megtalálni a keresett könyvet, és ha bedobod a Dewey-féle tizedes osztályozást, csillogó szemekkel válaszolnak a kérdéseidre.

Valami ilyesmit képzelnek a könyvtárosokról, pedig nem lenne szabad, hogy a szemüveg, a kardigán, a feszes konty és a szigorú tekintet megvezessen bárkit.

Hitted volna, hogy sokszor titkokat oldanak meg, éjszakánként bűnözőket fognak el, és néhanapján megmentik a világot?

Íme, néhány könyvmoly, akik meghódították a filmvásznat, és akik bebizonyították, hogy nem mindegyik könyvtáros csendes, mogorva és unalmas...


Bővebben...

Csík János

Könyvet a kézbe

A HUNRA interjúsorozata az olvasásról olyan személyekkel, akiknek a gondolatai az olvasásról véleményformáló hatásúak.

Csík János

Könyvforgatók sorozatunk Csík Jánost kérdezte olvasásra nevelődéséről, olvasási szokásairól. Csík János művészeti munkáját kulturális intézményekben, a békéscsabai Balassi Táncegyüttesnél, a jászberényi Jászság Táncegyüttesnél, a budapesti Honvéd Művészegyüttesnél és a szolnoki Tisza Táncegyüttesnél végezte főállású zenészként. A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán 2002–2007 között tanult ének-zene, népzene szakon. 2010-ben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában megalapította a népzenei tanszakot, ahol azóta is tanít. 27 évvel ezelőtt megalakította a Csík zenekart. Az utóbbi időben megjelent lemezei például: Csík 25, Lélekképek, Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen, Senki nem ért semmit. Csík János számos kitüntetés és elismerés mellett 2010-ben megkapta A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést és a Prima Primissima díjat, 2013-ban pedig a Kossuth-díjat. (További információ a zenekar tevékenységéről: http://csikband.hu/)


HUNRA: Mi az első könyvvel kapcsolatos élménye, amire emlékszik?

Csík János: Jó érzés tölt el, ha a kezdeti könyvélményeimre gondolok, mert egyfajta játék volt a könyv és a benne lévő történetek.
 
HUNRA: Arra is emlékszik, melyik volt az első mesekönyve?

Csík János: A Sicc, az Ablak zsiráf és a gyermekkönyvtárból kihozott Aranyláncon függő kastély. (Az aranyláncon függő kastély francia, olasz, portugál, spanyol kalandokkal szórakoztatja az olvasókat. A szerk. megj.)

HUNRA: Ez a népek meséi sorozat kötete, ami ötven mesét tartalmaz, van köztük tündérmese, csali mese, tréfás mese. Nekem is épp nemrég akadt újra a kezembe. Nagyon szeretem a Mikkó és a Makarónit vagy Az arany sakktáblát, de A szamárfülű királyfi is sokáig megmaradt az emlékezetemben. Ha visszagondol, akkor meg tudná mondani, mi volt az első könyv, amire úgy emlékszik, hogy mély benyomást tett Önre?

Csík János: Sok indiános könyvet, sci-fit olvastam, mégis Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regénye az, ami sokszor elő-előjött a képzeletemben. Egy kalandos történelmi időutazás volt, benne az emberi jósággal, gyarlósággal, szépséggel, drámaisággal.
 
HUNRA: Az olvasóvá nevelődést szeretnénk körbejárni a kérdéseinkkel. Mit gondol arról, hogyan válik valaki olvasó emberré? Ön hogyan vált azzá?

Csík János: Édesapám (nyugodjon békében) mindig olvasott, és ezt látva én is kíváncsi lettem. Gyerekként kezdtem könyvtárba járni rendszeresen. Először a képregények, aztán a tudományos fantasztikum ragadott magával.
 
HUNRA: Mostanában is olvas hasonló jelegű könyveket? Vagy másokat inkább?

Csík János: Elsősorban napi információszerzés végett olvasok, másrészt egy adott témában keresek további ismeretanyagot, és néha a leíró világlátásról olvasgatok vagy verseket veszek elő. Abban a kevés szabadidőmben, ami jut a munkám mellett, ilyeneket lapozgatok.
 
HUNRA: Meg tudná azt fogalmazni, hogy mit ad Önnek az olvasás?

Csík János: Olyan fajta élményt, tudást, amit talán az én generációmon kívül még sok gyerek – remélem – átél, megtanul. Az íróknak nagy a felelősségük (ezért is vannak jó és rossz írók), mert úgy kell, hogy megfogalmazzanak akár egy történetet, akár egy földrajzi leírást, hogy az bennünk egy saját magunk által készített filmmé, velünk játszódó jó történetté váljon. Az csak a miénk, és a legjobb. Egyik mozifilm sem tudja utánozni a jó író által megfogalmazott, bennünk készült, bennünk játszódó filmet.
 
HUNRA: Ez olyan talán, mintha mi lennénk a (forgató)könyv alapján a saját filmünk rendezői? Érdekes, de amit mond, az alapján az jut eszembe, hogy talán nem is a könyvekre emlékszünk igazán, hanem az abból alkotott filmekre, képkockákra. Izgalmas lenne megtudni, hogy kinek milyen film születik a fejében ugyanabból a könyvből. Ön melyik könyvet olvasta az utóbbi időben, ami nagy hatással volt Önre?

Csík János: Kepes András Világkép című könyve kötött le legutóbb ennyire.
 
HUNRA: Egy utolsó kérdés még: melyik a kedvenc könyve, könyvei, amit ajánlana másnak is elolvasásra?

Csík János: Dallos Sándor: A nap szerelmese és az Arany ecset.

HUNRA: A két Munkácsy-életrajz? Remek könyvek. Köszönöm a beszélgetést és a könyvajánlásokat is.

Szerkesztő: Juhász Valéria


 
--
www.hunra.hu | Magyar Olvasástársaság a Facebookon is!
--
Powered by AcyMailing