Az OMV felmérése az olvasási szokásokról

Részletek

Kategória: Hírek

2016-11-06 08:50:38 Megjelent: 2016. november 06. vasárnap, 09:50

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 3789

Barátaikkal, sportolással, internetezéssel és számítógépes játékokkal töltik legszívesebben szabadidejüket a 6–15 éves gyerekek, miközben a könyvolvasás, de még a tévénézés is a legkevésbé népszerű tevékenységek közé került – derül ki az OMV olvasáskutatásából.

kutatás

5 ok, amiért érdemes együtt olvasnunk gyermekünkkel

Részletek

Kategória: Hírek

2016-10-31 10:09:39 Megjelent: 2016. október 31. hétfő, 11:09

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 3836

Ahhoz, hogy meglássuk, az élet mennyi lehetőséget tartogat számunkra, a műveltség kulcsfontosságú. Mindannyian tudjuk, hogy jó érzés gyermekünkkel olvasni, de más különleges előnyei is vannak a mindennapos közös olvasásnak. Minél előbb kezdjük a közös olvasást, annál biztosabb, hogy egy sikeresen tanuló nemzedéket nevelünk.

közös olvasás

A Hunra Közgyűlésének programja – 2016. november 12.

Részletek

Kategória: Közgyűlés és évforduló

2016-10-24 19:35:11 Megjelent: 2016. október 24. hétfő, 21:35

Írta: Super User

Találatok: 6723

A HUNRA tanácstagjelöltjeinek bemutatkozása

Részletek

Kategória: Közgyűlés és évforduló

2016-10-18 08:06:24 Megjelent: 2016. október 18. kedd, 10:06

Írta: Gombos Péter

Találatok: 7651

Tisztújító közgyűlést tart 2016. november 12-én a Magyar Olvasástársaság az OSZK-ban (Budavári Palota). 

Ez alkalomból elnököt, alenököt és tanácstagokat választ a Közgyűlés. 

A Bővebben-re kattintva elolvashatják a jelöltek bemutatkozását.

Kulturális hagyományok átadása a felgyorsuló világban

Részletek

Kategória: Hírek

2016-10-13 17:50:51 Megjelent: 2016. október 13. csütörtök, 19:50

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 3871

Napjainkban a változás üteme azonban még soha sem tapasztalt gyorsaságú lett. A múltnak és a felnőttek tudásának a leértékelődésével a kultúra átadása és vele együtt a kultúra folyamatossága is veszélybe kerül.

kulturális hagyományok

Tematikus lapszám a biblioterápiáról

Részletek

Kategória: Biblioterápiai konferencia - 2014. - Nyíregyháza

2016-10-10 09:51:29 Megjelent: 2016. október 10. hétfő, 11:51

Írta: Gombos Péter

Találatok: 2069

Különleges számmal jelentkezett nemrég a Helikon folyóirat. A 2016/2-es szám bemutatója 2016. okt. 7-én 17 órás kezdettel volt a PIM-ben, a tanulmányok közös pontját pedig a Biblioterápia, irodalomterápia alcím is jelezte. A kiemelten interdiszciplináris tevékenység részletes taglalása az MTA egyik jeles orgánumában talán áttörésként is értékelhető. Jeney Éva szerkesztői munkája nyomán, bevezető írása után itt csupán a további szerzők névsorát közölhetjük: Laczházi Gyula, Marc-Alain Ouaknin, Boldizsár Ildikó, Papp Ágnes Klára, Norman N. Holland, Papp-Zipernovszky Orsolya, G. Tóth Anita, V. Gilbert Edit, Nagy Attila, Béres Judit, Imrei Andrea, Petres Csizmadia Gabriella, Gulyás Enikő. A folyóirat jelzett száma az Írók Boltjában megvásárolható. A témában érintettek számára komoly biztatást jelent az akadémiai körök jól érzékelhető érdeklődése.

Miniszterhelyettesi köszöntő A népmese napjára

Részletek

Kategória: Népmese Hírek

2016-10-07 18:03:50 Megjelent: 2016. október 07. péntek, 20:03

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3097

Dr. Rétvári Bence,
az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese
köszöntő beszéde

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Pontosan egy éve, 2015. szeptember 29-én, Benedek Elek születésnapja, A népmese napja alkalmából hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a „Minden este népmese!” programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel és a Hagyományok Házával közösen.
A program elindításának célja a népmesemondás népszerűsítése, újszerű alkalmazása, a hagyományok felelevenítése azon tudományosan is alátámasztott eredményekre hivatkozva, melyek egyértelműsítik a mesélés, különösen a szóbeli mesemondás jótékony hatását a gyermekek személyiségének és tudásának korai fejlesztésében.
Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a rendszeres, célzott mesélés jelentős szerepet játszik a gyermekek szókincsének bővítésében, beszédkészségének javításában, fantáziájának fejlesztésében. Mindezek mellett számunkra ugyanilyen fontos a népmesék egyéni és közösségi identitásteremtő funkciója is. Egy nemzet összetartó ereje ugyanis legfőképp közös nyelvi, kulturális értékeiben, közös történelmében rejlik, melyek forrásai az elődeink által is elmesélt történetek. A világról, egymásról alkotott szemléletmódunkat kulcsként őrzik számunkra a népmesék, melyek megóvása és fejlesztése nemzeti érdekünk.
Ezért egy éve, a népszerűsítő program bejelentésével egyidejűleg felállítottuk a Minden este népmese! program tanácsadó testületét is, melynek tagjai olyan elismert magyarországi és határon túli szakemberek, akik sok esetben több évtizede szolgálják a népmese által közvetített társadalmi, kulturális, nemzeti értékeink átörökítését, hagyományaink megőrzését.
A testület munkájának és a célzott támogatásnak köszönhetően 2016 nyarán elindultak azok a programok, melyek célja a közösségi mesélés, mesemondás élményének megismertetése és megszerettetése a családokkal.
A Hagyományok Háza és partner szervezetei – a Magyar Olvasástársaság, a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara, a Mesemúzeum, a Meseközpont, a százhalombattai könyvtár, a Néprajztudományi Intézet (és még sorolhatnám) – határokon átívelő, magas színvonalú programok, nyári táborok, konferenciák, mesefesztiválok, továbbképzések szervezésével vagy – a mai kor kihívásainak is megfelelve – mobilapplikáció fejlesztésével a népmese mind szélesebb körű ismeretét, megbecsültségét, használatát segítik elő.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy mind a családok, mind pedig a pedagógusok kézzelfogható segítséget kapjanak a mindennapi mesemondáshoz, a gyermekek életkorának leginkább megfelelő mese kiválasztásához. A tapasztalatok szerint különösen nagy élményt jelenthet a mese, ha fejből mondják, mert így még közvetlenebb kapcsolat jöhet létre szülő és gyermek, mesélő és mesehallgató között. Lehetőségünk van személyes tapasztalataink, családi történeteink beleszövésébe is a mesébe, illetve a mese fonalát a gyermek érdeklődésének megfelelően alakítani. Ezért módszertani kiadványok készítését, a jó gyakorlatok megosztását célzó programok, mesemondó alkalmak megvalósítását tűztük ki célul, melyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Kulturális Alap forrásain keresztül nyújt támogatást.
A globalizáció előretörése, a technológiai fejlődés hatására fokozatosan elmosódnak a különböző kultúrák közötti határvonalak, megfigyelhető egyfajta elmagányosodás a kibővült világban. Az egyetemes értékek átadásának jelentősége az egyensúly megtalálásának szempontjából még inkább felértékelődik. Ezért is nagyon fontos, hogy a felnövekvő generációk minél több mesét, történetet halljanak, melyeken keresztül játékos formában megismerhetik a felnőtté váláshoz vezető út próbatételeit, megtanulhatnak különbséget tenni jó és a leküzdhető rossz között.
Ezért szeretnénk arra buzdítani a szülőket, hogy minél többen és többet meséljenek a gyermekeiknek!

Interjú Vekerdy Tamás pszichológussal

Részletek

Kategória: Hírek

2016-10-05 19:57:49 Megjelent: 2016. október 05. szerda, 21:57

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 4000

Veiszer Alinda interjúja Vekerdy Tamással a neves  pszichológussal és íróval. A beszélgetésben szó volt többek között gyerekekről, szülőkről, tanításról, oktatásról és persze az olvasásról is a sok egyéb mellett.

interjú

Beszámoló a XII. Országos népmese-konferenciáról

Részletek

Kategória: Népmese Hírek

2016-10-04 15:33:32 Megjelent: 2016. október 04. kedd, 17:33

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3155

Idén két helyszínre és a korábbiakban megszokott színes, gazdag programokkal vártuk a mesék barátait A népmese napja apropóján.

Szeptember 29-én Nyíregyháza és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár vendégei voltunk. A köszöntők után egy helyi kisdiák (Vitál Bianka) szórakoztatta a közönséget, majd Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza munkatársa beszélt az országos népmese-stratégiáról. Az előadás után élénk beszélgetés alakult ki a jelenlévők között, s nemcsak problémafelvetések, de megoldási javaslatok is elhangzottak arra vonatkozóan, hogy kerülhetnének, gyermekeink, unokáink, diákjaink aktív kapcsolatba a mesékkel.

Ugyancsak sok konkrétumról mesélt Helmich Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeumának vezetője, amikor bemutatta intézménye történetét, működését és terveit is. 

A szünet után egy helyi tanító szakos hallgató, Balázs Dávid mesélt.

Hermann Zoltán, a Károli Egyetem kutatója referátumában a mesemondás helyét kereste a felsőoktatási képzésekben, különösen a pedagógusképzésben. Felvetéseit ugyancsak hasznos párbeszéd követte.

Jenei Teréz, a Nyíregyházi Egyetem oktatója a népmesék pedagógiai értékeiről beszélt, hangsúlyozva többek között a fontos különbséget a 'didaxis' és a 'tanulság' között.

Záró előadásában Kerekes Valéria egyetemi oktató, drámapedagógus egy készülő kutatásról, illetve a már meglévő eredményekről mesélt. Jelenlegi adataikból kiderült az – az egyébként nem meglepő tény – is, hogy a szülők többsége fél a fejből meséléstől.

A kicsit kalandos határátkelés után a konferencia szervezői és előadói ezután Beregszászon rendezkedtek be.

Szeptember 30-án, pénteken a II. Rákóczi Ferenc Főiskolán folytatódtak a programok.

A megnyitó után Orosz Ildikó rektor asszony az áttriumban elhelyezett mesekúthoz invitálta a jelenlévőket, s többek között az alkotó, ifj. Hidi Endre jelenlétében avatták föl a mesét és vizet egyaránt bőven kínáló alkotást.

Ezután az egy nappal korábbi mesemondó verseny helyezettjei adtak ízelítőt tudásukból, s ekkor kapták meg a jutalmaikat is, majd Csernik Szende székely mesemondó, lábbábos varázsolta el a mintegy kétszáz gyermekből és ötven felnőttből álló közönséget.

A szakmai előadásokat Agócs Gergely (Hagyományok Háza), Kovács Marianna (Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta) és Kész Margit (II. Rákóczi Ferenc Fősikola) tartották. Ezekben szó esett az élőszavas mesemondás erényeiről, annak pozitív hatásairól és lehetséges helyéről is. A konferencia helyi előadója pedig – a hagyományokhoz híven – a környék mesevilágát mutatta be.

Tudósítások az eseményről:

http://magyaridok.hu/kultura/hataron-ativelo-nepmese-napja-1048759/

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/mesemondo-verseny-beregszaszban/

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/mesekuttal-gazdagodott-a-rakoczi-foiskola/

Jó-e a mostani magyaróra?

Részletek

Kategória: Hírek

2016-09-13 17:18:08 Megjelent: 2016. szeptember 13. kedd, 19:18

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 3673

Örök vitatéma az úgynevezett humán, illetve reál beállítottságú emberek között, mire jó tizenkét éven át matekkal vagy magyarral kínozni az adott tárgyra érzéketlen delikvenseket. A reálosok ilyenkor a logika, a humánosok a szókincs fejlesztésével szoktak jönni, és mindkét tábor előszeretettel dobálózik a homályos tartalmú általános műveltség szlogennel. De tényleg, mire jó a matek vagy a magyar, ha valóban az életnek, és nem az iskolának tanulunk? 

magyaróra

Tízéves az Olvass többet!

Részletek

Kategória: Olvasás

2016-09-12 06:17:34 Megjelent: 2016. szeptember 12. hétfő, 08:17

Írta: Gombos Péter

Találatok: 2988

Immáron nemzetközivé bővülve várja a jelentkezőket a Debreceni Ady Endre Gimnázium falai közül induló irodalmi vetélkedő, az Olvass többet! Tavaly a Tehetség-olvasás-zene konferenciánkon is bemutatkozott a program, amely egyre népszerűbb, s nemcsak a középiskolások körében.

Az idei pályázati felhívás itt olvasható:

http://adygimi.ddns.net/honlap/images/201617/essze.pdf

Olvasásnépszerűsítés alsósoknak

Részletek

Kategória: Hírek

2016-09-11 09:14:03 Megjelent: 2016. szeptember 11. vasárnap, 11:14

Írta: Super User

Találatok: 4269

Erős Antónia idén is a Kaméleon Olvasóklubban

A 2016/17-es tanévben hatodik évadját kezdi a Kaméleon Olvasóklub levelezős játéka alsós gyerekeknek. Az Olvasóklub fő partnere az Egy Csepp Figyelem Alapítvány, melynek alapítója, Erős Antónia híradós műsorvezető is támogatja az Olvasóklub célkitűzéseit, az olvasás és a kortárs irodalom népszerűsítését, a szövegértés fejlesztését, amely talán az egyik legfontosabb és egyben leghasznosabb készség, amivel a gyerekek rendelkezhetnek.

Erős Antónia (Egy Csepp Figyelem Alapítvány)

A Kaméleon Olvasóklubban több ezer alsó tagozatos gyerek kortárs irodalmi alkotásokból olvashat majd részleteket, például A kis boszorkáról vagy Mimiről és Lizáról, a nagyobbak Dettikéről és más istenekről, A cukrozott omlettről vagy Szmirkóról is. A kortárs magyar irodalmi részletek alapján kisebb szövegértési feladatokat kell megoldaniuk, majd egy-egy klasszikus mesével, történettel kapcsolatban kapnak újabb feladványokat. Minden egyes forduló után ajándékot, év végén pedig jutalomkönyvet is kapnak azok a gyerekek, akik mind a négy forduló feladatlapjait megoldották – függetlenül attól, hogy minden feladatot hibátlanul töltöttek-e ki. 

A szövegrészletek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a téma, a nyelvezet olyan legyen, ami felkelti a figyelmet az adott könyv, író vagy illusztrátor iránt. A feladatok jelentős mértékben fejlesztik az olvasási készséget és a szövegértést. Ezek olyan hasznos és komplex készségek, melyek segítségével a gyerekek bármilyen tantárgyból jobban teljesítenek, könnyebben sajátítanak el idegen nyelveket és magabiztosabban tájékozódnak a világban. 

A játék részvételi díja tartalmazza a feladatlapokat, a gyűjtőmappát, az összes postaköltséget, az év közbeni apró ajándékokat és az év végi jutalomkönyvet is. Az Olvasóklubban lehet egyénileg is játszani, de jellemzően iskolák, könyvtárak és baráti közösségek állnak össze és jelentkeznek a játékra, ezzel is erősítve az olvasás közösségi szerepét. A játékot szervezhetik pedagógusok, könyvtárosok és szülők is, és lehet akár csoportként regisztrálni, vagy egyénileg csoporthoz csatlakozva. A lebonyolító feladata, hogy a postán érkező feladatokat és ajándékokat kiossza, a feladatlapokat begyűjtve kijavítsa, vagy a határidőre visszaküldje javításra az Alapítványnak a mellékelt válaszborítékban.

A népmese napja 2016 – felhívás és program

Részletek

Kategória: Népmese Hírek

2016-09-03 15:12:05 Megjelent: 2016. szeptember 03. szombat, 17:12

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3561

Felhívás

A magyar népmesekincs mindenki számára ismert kulturális érték. Az eredendően szóbeli műfajként élő hagyományos népmese mind a szóbeliség, mind a népi kultúra (parasztság) körében való elterjedtsége miatt azonban egyfelől alacsonyabb státuszúként vonult be a közgondolkodásba, másfelől mára jórészt gyerekirodalommá „szűkült”.

A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségekben valamikor a közösségi összetartozást erősítette, emellett tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat, „sorsmegoldó képletet” kínált fel. Emellett a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermekkortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette.

A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás kérdéseivel kapcsolatban.

A népmese továbbá társadalomtudományi és társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalomfelfogásáról és etikai világrendjéről. Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza – generációról generációra továbbörökíthető formában.  A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a határon túli magyar nyelvű térségeket, hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, illetve a roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár non formális oktatási kereteken belül. 

A népmese megőrzését és oktatását célként kitűző stratégiai elképzelés a társadalom széles rétegére irányul, hiszen mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban részt vevők, mind pedig a családokban élők, illetve az érdeklődők érintettek. A cél az, hogy legyen egyre több olyan szakember, pedagógus, aki tehetségének, rátermettségének megfelelően tud mesélni, illetve aki tájékozott a népmesekutatás eredményeit illetően. Más pedagógusok és szakemberek pedig ismerjék és alkalmazzák a népmese pedagógiát, legyenek képesek drámapedagógiai módszerekkel dolgozni, illetve népmeséket feldolgozó foglalkozásokat tartani, ezzel segítve a magyar kulturális örökség áthagyományozását.

2016-os konferenciá(i)nk célja, hogy bemutassuk a népmese-stratégiát s annak konkrét lehetséges megvalósulási formáit a köznevelésben és általában a mindennapi életünkben.

Helyszíneink: Nyíregyháza (2016. szeptember 29.) és Beregszász (2016. szeptember 30.)

Kérjük az intézmények, kis- és nagyközösségek vezetőit, a családokat, hogy olvassanak, hallgassanak, mondjanak népmesét.

CSATLAKOZÁS

A népmese napja határokon átívelő mozgalommá vált. Hírét viszi a helyi rendezvényeknek, és összekapcsolja a közös ünneplés jegyében a népmesét szeretőket. Kérjük, hogy idén is minél többen csatlakozzanak ehhez a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen. Levelükben röviden tájékoztassanak bennünket a tervezett rendezvényükről, programjukról. Az országos és határokon átívelő népmeseprogramokról így bárki ihletet meríthet, illetve könnyen tájékozódhat honlapunkról.

A népmese napja − XII. Országos népmese-konferencia

„Generációról generációra”

Az országos népmese-stratégia bemutatása

2016. szeptember 29. – Nyíregyháza

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

9:00−10:00 Regisztráció

10:00−11:00

Köszöntők:

Rétvári Bence parlamenti államtitkár

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere

Tomasovszki Anita könyvtárigazgató

Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke

11:00−11:30

Plenáris előadás: Szabad Boglárka néprajzkutató (Hagyományok Háza)

11:30–12:30

Ebédszünet

12:30–13:00

Helmich Katalin múzeumpedagógus, mesepedagógus (PIM – a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely vezetője): A mese összeköt – Mesemúzeum: a közösségteremtés lehetőségei

13:00–13:30

Hermann Zoltán egyetemi docens, mesekutató (KRE-BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet): 

A kalapvári kisasszonyok – avagy a mesemondás és a gyerekirodalom esélyei a mai magyar felsőoktatásban

13:30–14:00 Jenei Teréz intézetigazgató, főiskolai tanár (Nyíregyházi Főiskola): „A gyermeknek mese kell!” – A népmesék pedagógiai értékéről

14:00–14:30 Kerekes Valéria mesekutató, drámapedagógus (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar): A mese mint összekötő kapocs gyerekek, szülők és pedagógusok között

2016. szeptember 29. – Beregszász

II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola

10.00–10.30

Egy mesemondó-egyéniség a 21 században. A salánki Kenéz Anna emlékére

Kész Réka néprajz szakos egyetemi hallgató (Salánk – Debreceni Egyetem)

10.30–12.00 Mesemondó verseny

14.00–15.00 Mese – délután

2016. szeptember 30. – Beregszász

II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola

Helyszín: Aula

10:00–10:30

Mesekút avatása 

Köszöntőt mond: Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

10.30-11.00

Csernik Szende mesél

11:00−11:30

Bemutatkoznak a mesemondó verseny győztesei  

11:30−12:00

A Bagolyvár Bábcsoport előadása

12:00–13:00

Ebédszünet

13:00–13:30

Agócs Gergely néprajzkutató, mesemondó (Hagyományok Háza munkatársa): Az olvasott népmesétől a mondott népmeséig

13:30–14:00

Kovács Marianna (Százhalombatta, Hamvas Béla Városi Könyvtár): Hogyan meséljünk gyerekeknek? Az élőszavas népmese ismerete, szeretete az óvodás és iskolai korosztály körében

14.00–14:30

Kész Margit (néprajzkutató, egyetemi oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola)

„Mondjam el a zöld disznót?” –  Népmesék a kárpátaljai élő szájhagyományban

 

13:00−14:30

A Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület tagjai mesélnek gyerekeknek

 

A konferenciával kapcsolatos kérdéseivel e-mailben is fordulhat hozzánk:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A konferenciára a belépés díjtalan, de kérjük, részvételi szándékát jelezze a fenti e-mail címen.

A program rendezője: Magyar Olvasástársaság (HUNRA), Hagyományok Háza

Társszervezők: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvár, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Kárpátaljai Magyar iskolai Könyvtárakért Alapítvány

                             II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

                             Pro Cultura Subcarpatica

A programváltozás jogát fenntartjuk.

Az előadások pontos címét hamarosan közzétesszük.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Könyvbemutató az OSZK-ban

Részletek

Kategória: Hírek

2016-09-01 11:10:11 Megjelent: 2016. szeptember 01. csütörtök, 13:10

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3967

LÉLEKPENDÍTÉS I.

A hatvani olvasótáborosok kalandozása a Kárpát-medencében 1972–2001.

Szerk.: Bacsa Tibor, Kocsis István, Kovács Gábor és Vass György

Könyvbemutató lesz 2016. szept. 20-án délelőtt 10 órai kezdettel az OSZK VI. emeleti tanácstermében, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A kötetről bővebben:

Lélekpendítésnek nevezte el Fábián Zoltán (az Írószövetség akkori titkára) 1972-ben azt az új közművelődési és köznevelési kezdeményezést, amit a korabeli fiatal írók (Czakó Gábor, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter, Varga Csaba, Vasy Géza) olvasótábor címen megszerveztek. Az első tábor hazai művelődéstörténetünk új értékét jelentette.  A rendszerváltásig ezek a táborok változatos témáikkal, újszerű módszereikkel, kritikus hangvételükkel kivívták a korabeli hatalom gyanakvó figyelmét. Érthető, hiszen hazai történelmünk elhallgatott tényeit is megismertették a fiatalokkal, és arra sem volt korábban példa, hogy ilyen körökben a határainkon túli magyar irodalomról rendszeresen, tudatosan szó essék. A táborok által sugallt önismeret fejlesztése, a valós demokrácia játékszabályainak megismertetése, megismerése ugyancsak szálka volt a hatalom szemében.

A könyv 448 oldalon, hat fejezetben krónikás hitelességgel mutatja be a tábori mozgalom és benne a hatvani olvasótáborok első 25 évét, sok fényképpel és Perei Zoltán grafikáival illusztrálva.

A főszerkesztő Bacsa Tibor az I. fejezetben azokat az írásokat válogatta össze, amelyek felidézik a táborok létrejöttének körülményeit, céljait, társadalmi küldetésüket, az igen fontos és sajátos pedagógiai módszereit. Példaként említjük néhány „ősbölény” e könyvben olvasható írását: Társadalmi edzőpálya – beszélgetések Bánlaky Pál és Varga Csaba; KAMARÁS István: Fedőneve olvasótábor; NAGY Attila: Értékmentés az olvasótáborokban; KOCSIS István: 35 éves az olvasótábori mozgalom; LUKÁCS László: Mi az olvasótábor?

A II. fejezet címe: A hatvani középiskolás olvasótáborokról 1972–2001, melyben Bacsa Tibor bemutatja a hatvani városi könyvtár által szervezett táborokat. A Nagykökényesen – a táborba hívott neves előadókat (pl. Vekerdi László, Montágh Imre, Nagy Attila, Ratkó József, Zombori Ottó és még sok-sok kiemelkedő vendéget) – az eltöltött tartalmas időt és élményeket felidézve, részletesen kitér az utolsó napokon tartott tábori színházi bemutatókra, amelyeknek többnyire ő volt a rendezője. Számot ad az országjáró kirándulásokról, az ötágú síp országaiba irányuló művelődéstörténeti utazásokról, a nagy találkozásokról, mint pl. Pusztakamaráson Sütő Andrással, Kolozsvárott Kányádi Sándorral, Pozsonyban Dobos Lászlóval, Burgenlandban Galambos Ireneus atyával és Szépfalusi Istvánnal, Kárpátalján Balla D. Károllyal és író barátaival, a Vajdaságban Fehér Ferenccel és Csorba Bélával. Ezek az utazások élénk érdeklődésre tartottak számot mindkét oldalon a „szolgálatos fülek” körében is.

A III. fejezetben kapunk képet az 1980 és 1993 között rendezett vasutas olvasótáborokról, amelyekbe a vasútnál dolgozó szülők 5. és 6. osztályos gyerekei kaphattak meghívást. Körükben is a hagyományos olvasótábori módszerekkel dolgoztak, jeles előadókat hívtak, rendszeres kiscsoportos foglalkozásokat tartottak, s minden tábor végén ugyancsak színpadi előadások voltak. Mindenki legnagyobb élménye volt az utolsó három napon megszervezett művelődéstörténeti kirándulás, amelyhez a MÁV különvonatot biztosított a tábornak, és a vagonok már nem csupán közlekedési eszközök, hanem egyben szálláshelyek is voltak.

A IV. fejezetben visszaemlékezéseket olvashatunk az egykori előadóktól, kiscsoport vezetőktől és táborlakóktól. Külön kiemeljük Az utolsó kismester című írást Kovács Gábor tollából, amely a tábori élmények csokorba szedése mellett emléket állít a tudós Vekerdi Lászlónak, aki, amíg tehette, minden évben felejthetetlen előadással ajándékozta meg a táborban összegyűlt hallgatóságot.

Az V. fejezetben a már örökre eltávozott egykori vendégek, kiscsoport vezetők emlékét idézik fel a szerzők. Végül, a függelékben betűrendbe szedve találjuk mindazoknak a nevét, akik a táborokat folyamatos munkájukkal segítették, előadást tartottak, vagy a táborlakók utazásai során felkeresték őket lakóhelyükön.

A kötet nem csupán az egykori táborlakók, szervezők, vezetők, előadók számára érdekes, hanem jó szívvel ajánlható a könyvtárosok és a pedagógusok együttműködésre kész csoportjainak, valamint a kultúra közvetítő, illetve az ilyen jellegű felsőoktatásban dolgozó szakembereknek. Továbbá mindazoknak, akik érdeklődéssel fordulnak az iskolán kívüli, interaktív, újszerű nevelési kezdeményezések, egyúttal művelődéstörténetünk legutóbbi négy és fél évtizedének (1972–2016) eme érdekes színfoltja felé.

A könyv megrendelhető a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től, illetve megvásárolható a KELLO Könyváruházában (1054 Budapest, Honvéd u. 5), valamint a hatvani Ady Endre könyvtárban (3000 Hatvan, Radnóti tér 2).

Interjú Bajzáth Mária mesepedagógussal

Részletek

Kategória: Hírek

2016-08-27 18:38:39 Megjelent: 2016. augusztus 27. szombat, 20:38

Írta: Fazekas Mária

Találatok: 3944

Bajzáth Máriával beszélgettünk új könyvéről, az Így megyek az iskolába címűről és a népmesék sikerének titkáról, a gyerekek halálhoz való kapcsolatáról, valamint arról, létezik-e még a mesélés, mint közösségi élmény. 

interjú